Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.01.10

01. Őskor. Ókor

ŐSKOR

 

Stonehenge – A rejtély megoldódik (2008) – Stonehenge: Decoded

 

Rendezte: Christopher Spencer

Főszerepben: Donald Sutherland

 

Mike Parker Pearson brit régész a közelmúltban egy forradalmian új elmélettel állt elő a stonehenge-i leletegyüttes keletkezését és építőinek kilétét illetően: szerinte a mágikus kőtömbök a világ egyik legnagyobb prehistorikus vallási központjának szívében álltak. A látványos grafikai elemek és drámai történelmi rekonstrukciók által élővé tett filmben megismerkedünk a tudós és csapata által feltárt meglepő új bizonyítékokkal, és a külvilágról megfeledkezve úgy járkálunk az időközben műalkotássá nemesült kövek közt, mintha csak tegnap állították fel őket nagy nehézségek közepette, és építőik még mindig körülöttük nyüzsögnének…

 

ÓKOR

 

Trója (2004) – Troy

 

Rendezte: Wolfgang Petersen

Főszerepben: Brad Pitt (Akhilleusz), Eric Bana (Hektór), Orlando Bloom (Parisz), Diane Kruger (Helené)

 

Az ókori Hellászban az irodalom talán legismertebb szerelmespárja - Parisz, Trója hercege és Helené, a spártai hercegnő - ártatlan találkozásából akkora háború robban ki, ami egy egész civilizáció végromlását fogja előidézni. Parisz elszereti és elrabolja Helenét férjétől, Meneláosz királytól, és ez nem maradhat megtorlás nélkül. És aki Meneláoszt sérti meg, az megsérti bátyját is, Mükéne hatalmas királyát, Agamemnónt, aki azonnal hadba hívja a görög seregeket, hogy Trója ellen vonuljanak, visszaszerezzék Helenét és fivére becsületét. Agamemnónnak kapóra is jön ez az eset, hiszen végtelen kapzsiságában régóta feni a fogát Ilionra: ha elfoglalja Tróját, övé a teljes Égei-tenger, és megerősíti hatalmát máris óriási birodalma felett. Ilion, a fallal körülvett város, amit Priamosz király irányít és fia, a nagy Hektór herceg véd, olyan fellegvár, amit még soha egyetlen sereg sem tudott bevenni. Hogy Trója győz, vagy elbukik, az egyetlen ember döntésén múlik: sikerül-e megnyerni a háborúnak Akhilleuszt, az ókor leghatalmasabb és legtekintélyesebb hadvezérét? Akhilleusz öntörvényű, lázadó és a szóbeszéd szerint sebezhetetlen, nem hódol be senkinek és semminek, csak saját dicsőségéért harcol. Az örök hírnév iránti csillapíthatatlan étvágya veszi rá, hogy Trója alá vonuljon Agamemnón zászlaja alatt - de végül a szerelem lesz az, ami meghatározza sorsát. Két civilizáció fog összecsapni a becsületért és a hatalomért. Ezrek fognak elesni a dicsőségért vívott harcban. És egy egész nép fog eltűnni a föld színéről - a szerelemért.

 

300 (2007)

 

Rendezte: Zack Snyder

Főszerepben: Gerard Butler (Leonidas), Lena Headey (Gorgo királynő), Dominic West (Theron), Vincent Regan (Kapitány), David Wenham (Dilios)

 

A görög-perzsa háborúban a görögök Marathon mellett i. e. 490-ben megállították az ellenséget. Tíz évvel később Xerxes vezeti az újabb perzsa támadást. A poliszok Spárta, Athén és Korinthosz vezetésével szövetkeznek. Az első összecsapásra a Thermopülai-szorosnál kerül sor, amelyet Leonidas spártai király véd a néhány ezer fős seregével. Amikor a perzsák a hátukba kerülnek, elbocsátja a segédcsapatokat, és háromszáz katonájával az utolsó leheletéig harcol. Önfeláldozásuk nem volt hiábavaló, időt adott a görög seregek egyesüléséhez. Frank Miller képregénye alapján.

 

Nagy Sándor, a hódító (2004) – Alexander

 

Rendezte: Oliver Stone

Főszerepben: Colin Farrell (Alexander), Angelina Jolie (Olympiasz), Val Kilmer (Philip), Sir Anthony Hopkins (Ptolemaiosz)

 

Gyermekkora óta diadalról és harcról álmodozott. Egy csöpp országból indult el, és mire 25 éves lett, meghódította az ismert világ nagy részét. A kis macedón sereget a hatalmas Perzsa Birodalom ellen vezette, elfoglalta Egyiptomot, majd a sivatag után a hófödte hegycsúcsok felé kanyarodott: India jelentős részét is meghódította. Korábban sosem egyesült ekkora hatalom egyetlen kézben, és talán azóta sem volt rá példa. Nagy Sándor a világ ura lett, mégis magányosan halt titokzatos halált alig 33 éves korában. Néhány nagy barátság, néhány felejthetetlen csábítás, és 9 év vérben és páncélban a világ legnagyobb hadserege élén. Nagy Sándor élete megváltoztatta a világ történetét.

 

Spartacus (1960)

 

Rendezte: Stanley Kubrick

 

A címszereplő, a volt trák fejedelem, majd római rabszolga Spartacus (Kirk Douglas) kényszerűségből felcsap gladiátornak, majd a megaláztatások ellen lázadó rabszolgafelkelés élére állva a kor legnagyobb haderejével, a római sereggel szemben is sokáig győzelmet győzelemre halmoz. A túlerővel szemben végül szükségszerűen elbukva, majd a kínok kínját, a kereszthalált is vállalva, holtában is legendává vált. A látványos történelmi tablókon, a lenyűgöző tömegjeleneteken, és egy megkapó szerelem kibontakozásán kívül bepillantást nyerhetünk Róma belső intrikáiba, a köztársaságiak és a diktátorpártiak küzdelmébe, a római sereg vezére, a dúsgazdag Crassus (Laurence Olivier) cselszövéseibe, miközben a háttérben az ügyesen taktikázó Julius Caesar várja, mikor jön el az ő ideje - s ezzel a császárságé is.

 

Róma (2005-től) – Rome

 

Rendezte: többen

Főszerepben: Ciarán Hinds (Gaius Julius Caesar), Kevin McKidd (Lucius Vorenus), Ray Stevenson (Titus Pullo), Polly Walker (Atia), Kenneth Cranham (Pompeius Magnus)

 

Miután a nyolcéves háborúskodást követően Gaius Julius Caesar sikerrel meghódította Galliát, visszatérni készül Itáliába. Vele vannak harcedzett légiói, a bizalmi emberei és rengeteg rabszolga. Arany és más zsákmány mellett egy elképzelést is visz magával arról, milyen gyökeres társadalmi változásokra van szükség Rómában. A megrettent arisztokraták azzal fenyegetőznek, hogy mondvacsinált okokkal bíróság elé állítják, ha beteszi lábát a városba. A szenátusban az erőegyensúlyt Caesar régi barátja, társa és mentora, Pompeius Magnus tartja fenn. Ebben a helyzetben Caesar 13. légiójának két katonája, Lucius Vorenus és Titus Pollo parancsot kap, hogy induljanak a gall vadonba, és szerezzék vissza Caesar légióinak ellopott jelvényét. Ez indítja el a körülmények különös láncolatát, melyek egymásba fonódnak az ókori Róma történetének sorsfordító eseményeiben.

 

Druidák alkonya (2001) – Vercingetorix

 

Rendezte: Jacques Dorfmann

Főszerepben: Christopher Lambert (Vercingétorix), Klaus Maria Brandauer (Julius Ceasar), Max von Sydow (Guttuart), Inés Sastre (Epona)

 

Vercingetorix (Christopher Lambert) gall törzsfőnök még gyerekként szemtanúja volt apja kivégzésének. Az áruló törzsek a rómaiakkal akartak kiegyezni. Bosszút esküdött és népe élére állt a fiatal vezér, aki köré egyre több lázadó törzs csatlakozott. Szellemi vezére, apja helyett apja Guttuart (Max von Sydow) druida pap volt. Julius Ceasar (Klaus Maria Brandauer) megrendült galliai hatalmát nagyszabású hadjárattal akarta visszaszerezni. Vercingétorix kezdetben győzelmeket aratott, de a rómaiak megnyerték a vad teuton törzsek támogatását a gallok ellen. A gallok bátor vezére a franciák történelmének egyik legendás és példamutató alakjává vált.

 

Kleopátra (1999) – Cleopatra

 

Rendezte: Franc Roddam

Főszerepben: Billy Zane (Antonius), Leonor Varela (Kleopátra), Timothy Dalton (Julius Ceasar)

 

Családi viszály dúl Egyiptom trónja körül, s Caesarra vár a feladat, hogy Ptolemaiosz és két nővére között igazságot tegyen. Kleopátra minden fortélyát beveti Róma imperátorával szemben, és szépségével elcsábítja a férfit. Ám Caesart haza szólítja a kötelessége, és rövid időn belül megszilárdítja hatalmát az ellene forduló szenátusban. Népszerűsége csúcspontján meghívja Kleopátrát Rómába, ahol a nép ellenségesen fogadja. Cserébe Egyiptom uralkodónője bemutatja Rómának titkolt gyermeküket, Ptolemaioszt, és arra kényszeríti Caesart, hogy a Capitoliumban ismerje el fiát.

 

A világ hét csodája, dokumentum (2000) – The Seven Wonders of the World

 

Ezek a fenséges és gigantikus építészeti remekművek még ma is ámulatba ejtik az embereket. A hét csodából napjainkra már csak az egyiptomi piramisok maradtak fenn.

Ezért a film készítői véghezvitték a lehetetlent: a legújabb háromdimenziós számítógép-programok segítségével "újjáépítették" a csodálatos alkotásokat, és bemutatják nekünk a híres építmények történelemformáló szerepét...

 

Augustus (2003)

 

Rendezte: Roger Young

Szereplők: Peter O'Toole (Augustus Caesar), Charlotte Rampling (Livia Drusilla), Vittoria Belvedere (Julia Caesaris), Benjamin Sadler (fiatal Augustus), Gottfried John (Cicero), Ken Duken (Marcus Vipsanius Agrippa), Russell Barr (Gaius Maecenas), Alexander Strobele (Lucius Tutilius), Anna Valle (Cleopatra)

 

Octavius-t, a beteges vidéki fiút harcban mutatott bátorsága miatt Julius Caesar azzal tűnteti ki, hogy fiává és örökösévé fogadja őt. Caesar halála után Octavius nekilát a polgárháború felszámolásához, és a Római Birodalom kiterjesztéséhez. Barátai, Agrippa és Maecenas segítségével a világ legnagyobb városává teszi Rómát, és császárrá koronáztatja magát. A béke fenntartása azonban nagyobb feladat, mint a csaták megnyerése.

 

Ben Hur (1959)

 

Rendezte: William Wyler

Főszerepben: Charlton Heston (Judah Ben-Hur), Stephen Boyd (Messala), Jack Hawkins (Quintus Arrius), Haya Harareet (Esther)

 

A jeruzsálemi Ben Hur, egy gazdag zsidó család fia, újra találkozik gyerekkori barátjával, a római légió parancsnokával, Messalával, aki szerint az új tanok, melyeket Krisztus hirdet, felforgathatják az egész Római birodalmat. Ben Hur meghallgatja a hegyibeszédet, ott van a kálváriánál, méghozzá nem is egyedül, hanem egy szépséges rabszolgalány, Esther társaságában. Korábbi élete gyökeresen megváltozik, amikor tévesen megvádolják azzal, hogy megpróbálta megölni Messalát. Száműzik családját, őt pedig rabszolgasorba döntik. Egy tengeri csata során megmenti a parancsnok, Quintus Arrius életét, aki ezért cserébe fiává fogadja. Rómába indul, hogy részt vegyen egy kocsiversenyen. Legnagyobb ellenfele régi barátja, Messala. Kettejük versenyfutásának egy ütközés vet véget, melyet Ben Hur éppen csak túlél, ám eldönti, hogy a kardját felcseréli Krisztus tanaival. Annak a Krisztusnak a tanaival, aki még halálában is képes arra, hogy az egész birodalmat a feje tetejére állítsa.

 

A passió (2004) – The Passion of the Christ

 

Rendezte: Mel Gibson

Főszerepben: James Caviezel (Jézus Krisztus)

 

A passió című film Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját jeleníti meg. A film nyitójelenete az Olajfák hegyének lábánál, a Gecsemáné-kertben játszódik, ahová Jézus elvonul az Utolsó Vacsora után imádkozni. Jézus ellenáll a Sátán kísértésének. Iskarióti Júdás árulása miatt Jézust elfogják és visszaviszik Jeruzsálem város falain belülre, ahol a farizeusok istenkáromlás vádjával szembesítik és tárgyalása halálos ítélettel végződik.

Jézust Pilátus, Palesztina római kormányzója elé vezetik, aki meghallgatja a farizeusok ellene szóló vádjait. Felismervén, hogy politikai konfliktussal került szembe, Pilátus Heródesnek engedi át az ügyet. Heródes visszaküldi Jézust Pilátushoz, aki Jézus vagy Barabás, a bűnöző közötti választás elé állítja a tömeget. A tömeg Barabás szabadulása és Jézus elítélése mellett dönt...

Jézusnak átadják a keresztet és utasítják, hogy vigye végig Jeruzsálem utcáin, fel a Golgotára. A Golgota hegyén Jézust a keresztre szegezik és szembesülnie kell az utolsó kísértéssel: a félelemmel, hogy Atyja elhagyta. Sikerül leküzdenie a félelmet, Máriára, Szent Anyjára tekint és kimondja a szavakat, amelyeket csak ő érthet meg egészen: "Elvégeztetett." Aztán meghal: "A kezedbe ajánlom lelkemet." - hangzik el. Halálának pillanatában a természet is gyászol: "a föld megindul, a kősziklák repedeznek"

 

Péter a kőszikla (2005) – San Pietro

 

Rendezte: Giulio Base

Főszerepben: Omar Sharif (Szent Péter)

 

Szent Péternek, Jézus tanítványának fordulatokban bővelkedő életét mutatja be a film. A különleges történet Jézus halálától kezdődően tárja elénk Péter apostol életét, s a kereszténység történelmének legizgalmasabb időszakát: az első keresztények küzdelmeit, a keresztényüldözéseket és a krisztusi tanítások elterjedését. A lélekemelő történet Rómában zárul, ahol Péter az üldöztetések és Néró császár vérengzései közepette szervezi és összefogja az első keresztény közösségeket?

 

Pompei – Egy város pusztulása (2007)

 

Rendezte: Giulio Base

Főszerepben: Lorenzo Crespi (Marco), Massimo Venturiello (Chelidone), Andrea Osvárt (Valeria)

 

A Római Birodalom egyik legpompásabb városa éli megszokott életét: polgárjai mindennapjait szerelem, ármánykodás és politikai csatározás tölti ki, a katonák pedig teljesítik a császár parancsát: bármi áron megvédik az Örök Város dicsőségét. Azonban van valami, ami elől senki nem lenne képes megvédeni egyetlen birodalmat sem - a természet hatalmas ereje. A várost előbb óriási földrengés rázza meg, majd néhány évre rá szokatlan jelenségek ütik fel fejüket a tenger vizében éppúgy, mint a város fölé magasodó Vezúv lejtőin. Többen meg vannak győződve róla, hogy átok ült a városra, míg a Krisztus utáni u. 79. év augusztus havának 24. napján olyasmi történik, amit élő ember addig nem látott: a hegy roppant hamufelhő és óriási robbanás kíséretében tüzes lávát okád magából, ami kisvártatva az egész környéket vastagon beteríti. Az égből aláhulló kőzápor elől nincs menekvés: a fényűző paloták és a szövevényesen alakuló emberi sorsok egy csapásra a múlt ködébe vesznek.

 

Gladiátor (2000)

 

Rendezte: Ridley Scott

Főszerepben: Russell Crowe (Maximus), Joaquin Phoenix (Commodus), Connie Nielsen (Lucilla)

 

Maximus, a hatalmas római generális (Russell Crowe) a nép kedvence, és az idős uralkodó, Marcus Aurelius (Richard Harris) bizalmát is élvezi. Az összeesküvés áldozataként haldokló Marcus Aurelius őt teszi meg örökösévé hataloméhes fia, Commodus (Joaquin Phoenix) ellenében. Commodus átveszi mégis a hatalmat, és halálra ítéli Maximust: ő megmenekül, a Hispániában élő családjára mért csapást azonban nem tudja megakadályozni. Összetörten a rabszolgakereskedők kezére jut, akik eladják gladiátornak. Az életéért küzdő Maximust Rómába viszik, ahol felhasználja régi hírnevét, hogy lázadást szítson az eltunyult rómaiak között az elnyomó hatalom megdöntésére.

 

Attila, a Hun (2000) – Warriors: Attila

 

Rendezte: Mark Hedgeoce

 

A korai 5. században, egész Európa és Ázsia sorsa egy ember kezében volt. Ez a férfi volt Attila akit Isten Ostorá-nak is neveztek. Attila hírhedt volt kielégíthetetlen ambíciójáról és irtózatos kegyetlenségéről ugyanakkor okos és taktikus vezetőként rengeteg ember csodálatát és támogatását nyerte meg. Sikeres, egyben kiszámíthatatlan hadvezér volt. Amikor megsemmisítő vereség fenyegette csapatait, olyan döntéseket hozott, amelyekkel meglepte az ellenfeleket egész csaták végkimenetelét változtatva meg. Hosszas harcok árán bevezette elcsigázott és demoralizált csapatait a római birodalom szívébe, hogy megpróbálja megszerezni a legnagyobb dicsőséget amiről egy barbár csak álmodhat. Elfoglalni Rómát. Hatékony támadásai rettentően szétzilálták az egész római birodalmat, végzetesen sebezhetővé téve azt a külső támadókkal szemben. Rövid időn belül az utolsó római császár is lemondásra kényszerült és Attila úgy vonult be a történelem könyvekbe mint a legnagyobb harcos, aki nem csak Róma, de Isten ostora is volt.

 

Artúr király (2004) – King Arthur

 

Rendezte: Antoine Fuqua

Főszerepben: Clive Owen (Artúr), Keira Knightley (Guinevere), Ioan Gruffudd (Lancelot), Stephen Dillane (Merlin), Mads Mikkelsen (Tristan)

 

Artúr, aki a Római Birodalom legészakibb védvonalának őrzésére kirendelt sereg vezére, alig várja, hogy elhagyja Britanniát, és visszatérjen Róma biztonságos falai közé. Ám mielőtt elhagyná a szigetet, lovagjaival együtt még egy utolsó nagy megbízást kell teljesítenie, aminek során ráébred, hogy ha Róma elveszik, Britanniának szüksége lesz egy vezérre, aki betölti az űrt - valakire, aki nemcsak a szászok fenyegető támadásától védi meg az országot, hanem megmutatja az utat egy új korszak felé. Artúrnak Merlin, a brit csapatok vezetőjének segítségével, valamint a gyönyörű és bátor Guinevrával az oldalán kell megtalálnia az erőt önmagában, hogy elfordítsa a történelem kerekét.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.