Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.01.10

05. Magyar történelem

Honfoglalás (1996)

 

Rendezte:Koltay Gábor

Főszerepben: Franco Nero, Sinkovits Imre, Bitskey Tibor, Dörner György, Kaszás Géza, Gryllus Dorka, Anger Zsolt, Koncz Gábor

 

A legöregebb magyar törzsfő, Álmos felesége, Emese álmot lát: a turulmadár megtermékenyíti, s ágyékából ezüst folyam indul. Fia, Árpád a besenyők kegyetlen támadása és apja történetei hatására már gyermekként készül szerepére, hogy népét új hazába vezesse. Árpád fia, Levente is szép szál legény már, amikor Árpád összehívja a hat másik vezért, és vérszerződéssel pecsételik meg szövetségüket. Levente az Al-Dunánál áldozza életét a bolgárokkal vívott harcban, hogy a főcsapat átkelését biztosítsa a Kárpátokon. A Vereckei-hágónál Álmos letekint az eljövendő hazára és meghal. Pusztaszeren népe pajzsára emeli Árpádot, aki Levente gyermekét, leendő uralkodóját mutatja fel nekik.

 

Sacra Corona (2001)

 

Rendezte:Koltay Gábor

Főszerepben: Szarvas Attila, Horkay Péter, Oberfrank Pál, Franco Nero, Ónodi Eszter, Berek Kati, Kovács István, Tyll Attila

 

Szent István halála után végzetes belháború dúlta az országot. A helyzet veszélyeit felismerve András és Béla, a két egymást gyilkoló testvérpár fiai: Salamon, Géza és László összefogtak. A néhány évi közös hatalomgyakorlás után Géza és László ragadta magához a hatalmat, majd Géza korai halála után László lett a király, aki felismerte: a mindenkori királyok fölé kell helyezni a nemzetet jelképező hatalmat, a Szent Koronát.

 

Julianus barát (1991)

 

Rendező: Koltay Gábor

Szereplő: Hirtling István, Horváth Sándor, Juhász Jácint, Götz Anna, Haumann Péter

 

Az 1200-as évek eleje. A gyermek Györkit végzetesen vonzzák az ősi legendák, mesék, ezért jár el - apja tilalma ellenére - Majs apóhoz, a sámánhoz. Perbált atya felismeri a gyerekben a nagyra hivatottságot, a kolostorba fogadja, taníttatja. Györk érdeklődése a legendák után a régi kódexekbe írott történelem felé fordul. Egyre inkább izgatja őt az őshazában, Magna Hungaricaban maradt magyarok sorsa, a velük való kapcsolat felvételének lehetősége. Pappá szentelik, amikor is Julianus nevet kapja.

 

Egy ország halt vele

 

A zenés történelmi játék ősbemutatója a Szabad Tér produkciójában Hunyadi Mátyás királlyá választásának 550. évfordulójára emlékezik. Zrínyi Miklós írja, hogy: Az ilyen király csinál a maga alattvalóiból is vitézeket; a maga példájával felserkenti az alvókat és felébreszti a szunnyadókat; az ilyen alatt nevelkednek jók és lesznek vitézek mindennemű és rendű emberek? Ezek a dolgok nem minden királyoknak adatnak és legfőképpen azoknak soha nem, akik a magok országát és nemzetét nem tiszta szívből szeretik s nem gyönyörködnek benne, mint Mátyás király!

 

Egri csillagok (1968)

 

Gárdonyi Géza nagyszabású történelmi regénye kötelező irodalom az általános iskolákban. Ebből a remek regényből készült Várkonyi Zoltán monumentális filmalkotása a kor legnagyobb magyar színészeinek a főszereplésével. 1500-as évek, Magyarország. Portyázó török csapatok dúlják fel az országot, rabolnak, fosztogatnak, rabságba hurcolják a magyarokat. Bornemissza Gergely és Cecey Éva gyerekként kerül Jumurdzsák kezébe, aki egy keleti rabszolgapiacon akarja eladni értékes foglyait. A gyerekek megszöknek, ráadásul magukkal viszik a babonás Jumurdzsák talizmánját. A török harcost ezután elhagyja a szerencséje, míg a bátor kisfiú, Bornemissza Péter megtalálja azt. A film története hűen követi a regényt.

 

A hídember (2002)

 

Rendezte: Bereményi Géza

Főszerepben: Eperjes Károly (Széchenyi István gróf)

 

A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában, és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be.

A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét, és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz, és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedô újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg elborult elmével vegetál egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik, és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal.

 

A kőszívű ember fiai (1964)

 

Rendezte: Várkonyi Zoltán

Főszerepben: Sulyok Mária (Baradlay Kázmérné), Bitskey Tibor (Baradlay Ödön), Mécs Károly (Baradlay Richárd), Tordy Géza (Baradlay Jenő), Béres Ilona (Alfonsine)

 

A császárpárti Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait. Hazahívja legidősebb fiát, Ödönt Pétervárról, Richardot és Jenőt Bécsből. Kitört a forradalom. A forradalmár lelkületű Baradlayné biztatására fiai apjuk végakarata ellenére, 1848 ügye mellé állnak. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért.

 

Sorstalanság (2005)

 

Rendezte: Koltai Lajos

Főszerepben: Nagy Marcell (Köves Gyuri)

 

Köves átlagos zsidó kamaszfiú átlagos sorssal Budapesten, 1944-ben. Nem sokkal azután, hogy apját munkaszolgálatra viszik, őt is elfogják, majd bevagonírozzák és Auschwitzba, onnan pedig Buchenwaldba szállítják. Köves nem lázad sorsa ellen, nem lepődik meg, nem keres kiutat. Átmeneti barátságokra tesz szert, felnőttek és gyerekek; flegmák és rémültek, alkalmazkodók és vagányok bukkannak fel mellette a tömegből, és sodródnak el mellőle. Õ pedig csak van, és megfigyel; egész addig, míg sok véletlennek és szerencsés vagy szerencsétlen fordulatnak köszönhetően haza nem kerül. Hisz nincs olyan képtelenség, amit ne élhetnénk túl.

 

Szabadság, szerelem (2006)

 

Rendezte: Goda Krisztina

Főszerepben: Fenyő Iván (Szabó Karcsi), Dobó Kata (Falk Viki), Csányi Sándor (Vámos Tibi)

 

Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat; élvezik a sikert és a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, a melbourne-i olimpiára készülnek. Ám a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi és barátja, Tibi belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme Vikin, a harcias műegyetemista lányon és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színhelyeire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is.

 

A szabadság vihara (2006) – Freedom’s Fury

 

Rendezte: Colin K. Gray, Megan Raney

Szereplők: Viktor Ageyev, Bük János, James Green, Gyarmati Dezső, Hevesi István, Csoóri Sándor

 

1956. december 6. A melbourne-i olimpiai vízilabdatorna elődöntőjében a magyar és a szovjet csapat méri össze erejét. Alig egy hónappal a magyar forradalom drasztikus leverése után a medencében immáron egyenlő feltételek mellett politikai eseményektől feltüzelt játékosok küzdenek.

A dokumentumfilm executive producerei között található Lucy Liu, Quentin Tarantino és Andrew G. Vajna. Az alkotók célul tűzték ki, hogy filmjük a fiatal közönség számára is világosan tárja fel az 1956 őszén a szovjet uralom alól fellázadó magyarok történetét, és tették feledhetetlenné a híres-hírhedt, véres vízilabda-mérkőzés párhuzamával.

 

A temetetlen halott (2004)

 

Rendezte: Mészáros Márta

Főszerepben: Jan Nowicki (Nagy Imre), Horváth Lili (Nagy Erzsébet), Moór Marianna (Égető Mária), Andorai Péter (Münnich Ferenc)

 

Nagy Imre élettörténete a XX. századi történelem alaptörténete. Õ volt az első kommunista vezető, aki egy nemzeti forradalom - az '56-os - jelképe, miniszterelnöke, aki felmondta a Varsói Szerződést, kiállt a többpártrendszeren nyugvó demokráciáért. Sokan úgy vélik, hogy 1956-ban vállalt szerepe, majd halálig vállalt hűsége a forradalom eszméjéhez nem következett az életútból, kommunista meggyőződéséből, moszkvai múltjából, hogy valami rendkívüli katarzis, titok történt vele.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.