Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

12. A reneszánsz

OKOK. A HUMANISTA FELFOGÁS

 

A XV-XVI. századokban mélyreható társadalmi-politikai vátozások mentek végbe, ezért ezt az időszakot korfordulónak nevezzük. Legfontosabb események:

- földrajzi felfedezések, a XV. század második felétől

- reneszánsz (újjászületés), elsősorban a XIV-XVI. századokban

- reformáció, a XVI. század első felétől, de már korábban is voltak ilyen jellegű törekvések.

A reneszánsz okai:

- a polgárság megjelenése (munka és vagyon dicsérete a származással szemben)

- a központosított államok megjelenése

- a városok fejlődése (pl. Itáliában Firenze, Velene, Milánó, Genova, Pisa stb.)

- nyomtatás megjelenése (Gutenberg)

- mecénások (művészek, írók, filozófusok anyagi pártfogóinak) megjelenése, ez összefügg azzal, hogy a polgárságnak jelentős pénzforrások álltak a rendelkezésére, bankárdinasztiák jöttek létre (pl. Medici, Fugger)

- új embereszmény („viator mundi”- mennyország felé haladó zarándok helyett „faber mundi” -  a világ alkotója és ura)

A humanizmus a reneszánsz ideológiája. Jellemzők:

- „mindennek mértéke az ember”, emberközpontúság

- a reneszánsz ember minél átfogóbb műveltséggel rendelkezik, annál jobb

- a gazdasági sikerek a társadalmi tekintély fokmérői

- görög-római műveltség újrafelfedezése

                   - nagy könyvtárak (Velence, Firenze, Vatikán)

                   - Marsilio Ficino: Platóni Akadémia (Firenzében)

- miután a törökök elfoglalták Konstantinápolyt (1453), sok bizánci tudós menekült Nyugat-Európába (= „kulturális vérátömlesztés”)

- kritikus gondolkodás (történetírásban, bibliakutatásban)

          - Niccolo Machiavelli: „A fejedelem” – „A cél szentesíti az eszközt.”

- Rotterdami Erasmus: „A balgaság dicsérete” (Újszövetség elemzése), új Európa-fogalom (Európa a boldogság, tolerancia, béke kontinense kell legyen)

- utópiák (Thomas Morus: „Utópia”, Campanella: „Napállam”, Francis Bacon: „Új Organon”).

→ A humanista felfogás egész Európában elterjedt.

 

A MŰVÉSZETEK RENESZÁNSZA

 

A XV. századi Itáliában virágzásnak indultak a művészetek. Jellemzők:

- a humanizmus hatása az uralkodó

- művészetpártolás

- az emberi test szépségét akarták ábrázolni (ókori hatásra)

- elsősorban világi jellegű művészet

Németországban, Németalföldön, Franciaországban és Spanyolországban is elterjedt.

Építészet

- itt is az ókori minták érvényesültek

- körív

- távlati (perspektivikus) megoldások

- félhenger alakú boltozat

- oszlopsorok

- kupolák

- orommezők

Közterek, paloták, városházák, könyvtárak, templomok épültek.

Képviselők: da Sangallo, Giotto, Bramante, Brunelleschi stb.

Szobrászat

- önálló művészeti ággá vált

- ókori hatások (pl. emberi test szépsége)

Kőből és bronzból is készültek alkotások: pl. lovasszobrok, mellszobrok, domborművek.

Képviselők: Michelangelo, Donatello, Verocchio, Ghiberti stb.

Festészet

- anatómiai tanulmányok

- térbeli ábrázolás

- fény-árnyék hatások

- természetesség

Festőiskolák alakultak:

- római: Raffaello, Michelangelo

- firenzei: Botticelli, Bondone, Lorezetti

- velencei: Bellini, Vecellio, Tintoretto.

A reneszánsz Itália határain kívül is elterjedt:

- Németországban: Cranach, Dürer

- Németalföldön: Brueghel, van Eyck

- Franciaország: Leonardo da Vinci élete utolsó éveiben I. Ferenc francia király udvarában dolgozott.

- Spanyolország: El Greco (Domenikosz Theotokopulosz).

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.