Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

13. A reformáció (protestantizmus) és következményei

A REFORMÁCIÓ OKAI

 

A reformáció a XVI. század elején megjelenő társadalmi, politikai és ideológiai mozgalom volt. Jelentős hatása volt az anyagi és szellemi kultúrára egyaránt.

Okok:

- a XIV. századi Európában kétféle hatalom létezett: világi (vezetői az egyes országok uralkodói) és egyházi (vezetője a pápa)

- az egyház válságon ment keresztül

- erkölcstelenség, fegyelem, vallásos érzület hiánya

- a pápák nagyon gyorsan váltották egymást, a világi ügyekbe is bevatkoztak, megvesztegethetőek voltak (pl. VI. Sándor pápa)

- a humanistáknak is voltak egyházellenes megnyilvánulásai (pl. Rotterdami Erasmus felhívta rá a figyelmet, hogy az egyházi tanok részben a Biblia helytelen fordításán alapulnak)

- az egyház nagyon gazdag volt, Németországban pl. a megművelhető földek 1/3-át birtokolta

- az uralkodók központosított államokat akartak létrehozni és nem tűrték, hogy a pápa beleszóljon ügyeikbe

- nyomtatott könyvek formájában terjedt a „devotio moderna” (= újfajta, népi vallásosság), melyben fontos szerepet játszott a Krisztusközpontúság, a Szentírás szeretete, az egyéni áhitat és a kétkezi munka megbecsülése

- a XIV. században olyan prédikátorok jelentek meg, akik közvetlenül a néphez szóltak

- John Wycliffe (Anglia) szerint az egyházi javakat államosítani kell, vissza kell térni az őskeresztény értékekhez, állítja, hogy a keresztény igazságok egyedüli forrása a Biblia kell legyen (ezért lefordítja angolra)

- Husz János (Csehország) szintén lefordította a Szentírást, Kálvin előtt kidolgozta a predesztináció (eleve elrendelés) elméletét, a cseh nemzeti egyház megteremtéséért küzdött, úgy gondolta, hogy a hit alapja a Biblia kell legyen.

 

A REFORMÁCIÓ IRÁNYZATAI

 

Lutheranizmus

Alapító: Luther Márton. Felháborodott a bűnbocsánati cédulák árusításán, ezért 1517. október 31-én kifüggesztette 95 tételét a wittenbergi templom kapujára:

- az üdvözülést Isten ingyen biztosítja minden hívő számára

- „sola fide” (csak hit által) gondolata tanainak egyik alapköve lett

- a Biblia tanulmányozása által fedezhetjük fel az isteni igazságot.

A német fejedelmek, a nemesek és az egyszerű emberek támogatták Luthert. Az V. Károly német-római császár által összehívott wormsi országgyűlés eretneknek nyilvánította őt, de Bölcs Frigyes szász választófejedelem wartburgi várkastélyában menedékre lelt. Itt fordította le németre a Bibliát.

Luther eszméinek terjesztéséhez sok esetben erőszak is társult, pl. Thomas Münzer által vezetett parasztfelkelés, ő azonban mindig elhatárolódott az ilyenfajta megnyilvánulásoktól.

Egyes fejedelmek csatlakozása a reformációhoz intézményesítette a mozgalmat. Ők egyébként nagy hasznot húztak az egyházi javak államosításából.

Reformátusok és katolikusok közötti harcoknak az 1555-ös augsburgi vallásbéke vetett véget, amely kimondta a „cuius regio, eius religio” („akié a föld, azé a vallás”) elvét.

 

A Zwingli-féle reformáció

Zürich a svájci konföderáció legfejlettebb állama volt, élén egy olyan tanáccsal, amelynek beleszólása volt a vallási ügyekbe. Itt volt lelkész Ulrich Zwingli, aki szerint:

- az egyház számos tana téves

- minden vallási kérdésben a Bibliát kell alapul venni (ami nem a Szentíráson alapszik, téves).

Zwingli eszméi eleinte nagy népszerűségnek örvendtek:

- a hagyományos vitát felváltotta a prédikáció

- a szentségek közül csak a keresztség és az úrvacsora maradt meg

- a szerzetesrendeket felszámolták.

 

A kálvinizmus

A Kálvin János vezetése alatt álló Genf a reformáció központja lett.

Egy lelkészekből és városi tanácsosokból álló testület minden hónapban megtárgyalta és szigorúan megbüntette az erkölcsi kilengéseket.

Kötelezővé tették az istentiszteleteken való részvételt, betiltották a táncot és a tüntető fényűzést.

Kálvin szerint a hit egyedüli forrása a Biblia. Megfogalmazta a predesztináció elméletét, amely szerint csak a kiválasztottak nyerik el az üdvösséget. A jó cselekedetek sem számítanak, egyedül Isten döntésén múlik az, hogy kik fognak üdvözülni.

 

Az anglikanizmus

VIII. Henrik angol király kezdemnyezésére jött létre. Az anglikán egyház államegyház lett, melynek a feje a mindenkori angol uralkodó lett (nem a pápa!).

A királynak így már nemcsak a világiak, hanem egyházi személyek felett is bíráskodási joga volt. A kolostorokat és a hozzájuk tartozó birtokokat elkobozták.

Az anglikán egyház alapelveit az 1563-ban összeállított 39 hittétel tartalmazza.

 

A franciaországi vallásháborúk

Franciaországban I. Ferenc uralkodása alatt a reformáció legradikálisabb formája terjedt el. Hívei:

- az elnyomott néprétegek

- a Navarrai Mária körébe tartozó humanisták

- egyes főnemesi családok is (pl. Bourbon, Coligny, Montmorency)

A franciaországi reformátusokat hugenottáknak nevezzük.

1560 után a francia udvarban nagy befolyásra tett szert a de Guise hercegi család, amely katolikus volt és az ellenreformációt támogatta.

1562 – Vassynál de Guise herceg emberei szétkergettek egy protestáns összejövetelt és sokakat meggyilkoltak = a vallásháború kezdete.

1572. augusztus 24-én, Szent Bertalan éjszakáján a király belegyezésével 2000 protestánst mészároltak le.

1588 – megölték a Katolikus Liga két vezetőjét (a de Guise család tagjait), 1589 – III. Henrik királyt is meggyilkolták.

IV. Bourbon Henrik, aki csak azután lehetett király, hogy áttért a katolikus hitre, megpróbált békét teremteni: 1598 – Nantes-i Ediktum egyes városokban teljes vallásszabadságot kaptak a hugenották és állami hivatalt is viselhettek.

 

Az erdélyi reformáció

A szász polgárság és a magyar nemesek jó része felkarolta a reformációt.

Az első, lutheránus eszméket terjesztő írások Nagyszebenben jelentek meg, ahol lutheránus iskola is alakult. Johannes Honterus megszervezte a brassói és barcasági szász egyházat. Rövidesen a többi szász város is lutheránus lett.

Az erdélyi magyarok nagy része a kálvinizmust választotta.

Az unitárius eszmék is beszivárogtak Erdélybe. János Zsigmond fejedelem + a magyarok kis része a reformáció ezen hajtásához csatlakozott.

1568-ban a fejedelem szabad vallásgyakorlatot hirdetett a református felekezetek számára (= egyenlő jogok a katolikus egyházzal).

 

AZ ELLENREFORMÁCIÓ

 

Célok:

- visszahódítani a reformációhoz átpártolt híveket

- belső megújulás.

Az első reformokat bevezető pápa III. Pál volt. Ő hívta össze az 1545-1563 között (18 éven át!) ülésező tridenti zsinatot. Határozatok:

- a hit egyetlen alapja a Szentírás

- a keresztség megszabadít az eredendő bűntől

- az üdvösséget jó cselekedetekkel lehet elérni

- a pápa a katolikus egyház legfőbb vezetője

- tilos az egyházi tisztségek halmozása

- a cölibátus megtartása

- a szimónia megszüntetése

Létrehozták az Index Kongregációt, melynek célja a reformáció terjedésének megállítása volt. Nemcsak a protestánsok vallásos könyvei, hanem egyes tudományos írások is indexre kerültek.

1540-ben Loyolai Szent Ignác megalapította a Jézus Társaságot (= jezsuita rend), melynek célja a protestantizmus elleni küzdelem és a vallási megújulás volt. Tevékenységük a következőkből állt:

- prédikálás

- gyóntatás

- tanítás

- térítés.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.