Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

14. Az európai terjeszkedés

A FELFEDEZÉSEK ELŐZMÉNYEI ÉS OKAI

 

- az újkor elején megváltozott az embereknek a világról alkotott felfogása

- a földközpontú (geocentrikus) elmélet helyét a napközpontú (heliocentrikus) elmélet kezdte átvenni

- új térképek jelentek meg, amelyeken a Föld gömb alakú volt (Toscanelli, Behaim, Mercator térképei)

- kiváncsiság (mindenféle fantasztikus történetek keringtek az ismeretlen területekről, pl. Eldoradóról, az arany országáról)

- létrejött az európai erőegyensúly-politika

- meggazdagodási vágy, Európa azonban nem volt túl gazdag aranyban

- a reneszánsz korában létrejött a modern ember eszménye

- megjelent egy felfedező utakat támogató, vállalkozó réteg

- 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, ezért új utakat kellett keresni Ázsiába, Indiába

- hitetlenek elleni harc, kereszténység terjesztése

- tökéletesedtek a hajózási eszközök (iránytű, Jakab-rúd, hordozható napóra stb.)

 

A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK

 

A portugálok voltak az elsők, akik addig ismeretlen területeket térképeztek fel:

- a XV. században Tengerész Henrik ösztönzésére eljutottak az Azori- és a Kanári-szigetekre

- később Afrika nyugati partjait térképezték fel

- 1487 – Bartolomeo Diaz az Indiába vezető utat akarta megtalálni és eljutott a Jóreménység fokig

- 1497 – Vasco da Gama Afrika megkerülésével, a Madagaszkár szoroson keresztül eljutott Indiába, Kalikut kikötőbe → Európa számáa új út nyílt a fűszerek és a nemesfémek felé

- ezután India meghódítására irányultak az expedíciók

- portugál helyőrségek létesültek Kína déliu részén: Malakka, Makaó, Goa, Malabar-part

- 1500 – Pedro Alvarez Cabral felfedezte Brazíliát, Portugália egyetlen dél-amerikai gyarmatát.

A portugálokat a spanyolok követték. Az Atlanti-óceánon keresztül, nyugat felé hajózva próbáltak Indiába vezető utat találni.

- Kolumbusz Kristóf volt a fenti elképzelés első megvalósítója. 1492-től több utat tett Kubába, a Bahama-szigetekre, Dominikára, Guadalupéra, Puerto Ricóba, Trinidadba, Közép-Amerika partjai mentén. Abban a tudatban halt meg, hogy Indiába érkezett.

- 1519-1522 között Magellán körbehajózta a Földet. Így végérvényesen bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú. Felfedezte az Atlanti- és a Csendes-Óceánt összekötő szorost, amelyet róla neveztek el Magellán-szorosnak és a Fülöp-szigeteket. Az itteni bennszülöttek megölték őt és tulajdonképpen csak Sebastian Elcano, az egyik kapitánya ért vissza Spanyolországba Victoria nevű hajóján.

- a spanyolok hódító hadjáratokba kezdtek az Újvilágban (= Amerika), ezeknek az élén a konkvisztádorok álltak:

- az Azték Birodalmat Hernando Cortez győzte le

- Francisco Pizarro meghódította Perut, az inkák államát

→ hatalmas gyarmatbirodalmat hoztak létre.

A XVI-XVII. századokban a franciák és az angolok indítottak expedíciókat Észak-Amerikába és az Atlanti-óceán északi részére, a hollandok pedig Dél-Afrika és Távol-Kelet egyes vidékein telepedtek meg.

 

GYARMATBIRODALMAK A XVI-XVII.

SZÁZADOKBAN

 

- az európaiak földrajzi ismeretei jelentős mértékben gyarapodtak

- az Európán kívüli területeket fokozatosan meghódították → gyarmatbirodalmak

- az őslakosokra ráerőltették saját értékrendjüket

- a gyarmatok munkaerővel és nyersanyaggal látták el az anyaországot

- megszületett a merkantilista gazdaságpolitika (= minél többet exportál és minél kevesebbet importál egy ország, annál gazdagabb)

- vallási téren a keresztény hitet terjesztették a misszionáriusok (domonkosok, ferencesek, jezsuiták), egyesek tűzzel-vassal, mások könnyíteni akartak a bennszülöttek sorsán (pl. Bartolomeo de las Casas)

- 1494-ben VI. Sándor pápa közvetítésével a Tordesillas-i Szerződésben a spanyolok és a portugálok felosztották egymás között a világot (= az Atlanti-óceánon meghúzott képzeletbeli vonaltól keletre eső területek a portugáloké, a nyugatra levők pedig a spanyoloké lettek)

- a fenti szerződést Anglia és Franciaország nem ismerte el, mivel ők is gyarmatokat akartak szerezni

- a portugál gyarmatbirodalom magában foglalta Afrika keleti és nyugati partjait, a Nagy-Szunda-szigeteket, Maluku-szigeteket, Brazíliát, főváros: az indiai Goa

- a spanyol gyarmatbirodalom magában foglalta Dél- és Közép-Amerikát, a Fülöp-szigeteket; alkirályságokra volt osztva: La Plata, Peru, Új-Granada; a gyarmati ügyeket az Indiák Tanácsa és a Kereskedelmi Kamara irányította

- ezek az országok rabszolgakereskedelemmel is foglalkoztak

- később Anglia, Franciaország és Hollandia is gyarmatbirodalmakat hoztak létre

- a világkereskedelem súlypontja a Földközi-tengerről az Atlanti-óceánra tevődött át.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.