Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

15. Az abszolutizmus

ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

 

Az abszolutisztikus monarchiák a XVI-XVII. századokban jöttek létre és az országok központosításával kezdődtek.

A XVI. században a legabszolutisztikusabb uralkodó V. Károly német-római császár volt, míg a XVII. században XIV. Lajos, Franciaország királya.

Az abszolutizmus alapját a királyi hatalom rendkívüli növekedése jelentette. Elméleti megalapozói (Mercurio Gatinara, Jean Bodin, Jacques Benigne Bossuet) szerint:

- az uralkodónak Isten kegyelméből teljhatalma van

- a törvények felett áll

- személye szent

- akarata törvény

- ő és az állam egységet képez („Az állam én vagyok!”)

- az egyház alárendelődik az államnak, vagyis a királynak

Más jellemzők:

- személyi kultusz, ennek kifejezői a csodálatos paloták (Versailles – Párizs, Escorial – Spanyolország)

- a nagybirtokosok udvari nemesekké váltak

- a polgárság, „taláros nemesség” támogatása (merkantilizmussal kapcs.)

- az állam intézményei (kancellária, királyi tanács, rendi gyűlés stb.) az uralkodó fennhatósága alatt vannak.

 

A HABSBURG-DINASZTIA

 

- Európa történelmének egyik legjelentősebb uralkodócsaládja

- V. Károly, Spanyolország királya (1516-1556) és a Német-Római Birodalom császára (1519-1556) volt.

- célja egy katolikus vallású, erős birodalom

- sok ellenfél: német és spanyol nemesek, I. Ferenc francia király, törökök, itáliai városok, protestánsok (1555 – augsburgi vallásbéke)

- politikájával egy nagy kiterjedésű birodalom alapjait rakta le, amely magában foglalta Spanyolországot, a Német-Római Birodalom területét, Németalföldet, Itália északi részét, a közép- és dél-amerikai gyarmatokat.

- 1556-ban Brüsszelben felosztotta a birodalmat két fia között

- Fülöp (II. Fülöp) kapta Spanyolországot, Németalföldet, az itáliai birtokokat, Közép- és Dél-Amerikát

- Ferdinánd kapta a német császári koronát és a közép-európai birtokokat.

- II. Fülöp (1556-1598) az abszolutisztikus uralkodó mintapéldája.

- a nagyszámú nemességre és a katolikus egyházra támaszkodott

- csökkentette a rendi gyűlés (Cortez) szerepét

- a tartományok elvesztették kiváltságaikat, szabadságjogaikat

- támogatta a katolikus vallást, az inkvizíciót és üldözte a reformátusokat

- háborúzott Franciaországgal

- sikerült megállítania a törökök terjeszkedését a Földközi-tengeren

- a protestáns Angliát nem sikerült leigáznia és Németalföldön is vereséget szenvedett.

 

A BOURBON-DINASZTIA

 

Az abszolutisztikus monarchia klasszikus formája Franciaországban jött létre: „Egy király, egy hit, egy törvény.” Jellemzők:

- a királyi birtok növekedése

- modern adózási rendszer

- a király kezében összpontosul minden hatalom

- királyi tanács segíti az uralokdót döntéseiben

A XVI. század végére befejeződtek a vallásháborúk. IV. Henrik uralkodásával (1589-1610) a Bourbon-dinasztia került hatalomra.

- katolikus hitre tért („Párizs megér egy misét.”)

- békét teremtett az országban

- a nantes-i ediktumban vallásszabadságot biztosított a hugenották (= franciaországi protestánsok) számára

- első minisztere, Sully herceg helyreállította a gazdaságot

- befejezte a háborút Spanyolország ellen

- csatlakozott a Habsburg-ellenes szövetséghez (ld. bővebben a 30 éves háború)

XIII. Lajos (1610-1643) folytatta IV. Henrik politikáját.

- Richelieu bíboros segítette a kormányzásban, aki:

                    - ellenőrizte a királyi tanácsot

                    - megerősítette a központi hatalmat

                    - leverte a nemesek lázadásait

- 1614-től már nem hívták össze az Általános Rendi Gyűlést, a király már nem adott számot senkinek cselekedeteiről

- a 30 éves háborúban való részvétel következtében Franciaország Európa legjelentősebb országa lett.

XIV. Lajos (1643-1715) volt az egyik legjelentősebb francia uralkodó, sokan követték kormányzási módszerét.

- versailles-i palotájában maga köré gyűjtötte a nemességet, ahol szem előtt tartotta őket

- szigorú udvari etikettet vezetett be

- a király képviselői a tartományokban az intendánsok voltak

- együttműködött pénzügyminiszterével, Colberttel

- visszavonta a nantes-i ediktumot

- aktív külpolitikát folytatott, hogy elérje Franciaország „természetes határait” (Rajna, Alpok, Pireneusok)

- több háborút folytatott Hollandia, Anglia, az Augsburgi Liga (Hollandia kezdeményezésére XIV. Lajos ellen 1686-ban létrejött szövetség a Német-Római Birodalom, Spanyolország, Svédország, Savoya és több német fejedelemség között), a spanyol trón megszerzéséért

- lerakta a francia gyarmatbirodalom alapjait.

 

A TUDOR-DINASZTIA

 

A „Rózsák háborúja” a York- (fehér rózsa) és a Lancaster-ház (vörös rózsa) között Anglia trónjáért zajlott 1455-1485 között. Végül a Tudor-ház került hatalomra, amely nőágon rokon volt a Lancaster-házzal.

tudor-haz.jpg

A Tudorok uralkodása idején Angliában is abszolutisztikus rendszer jött létre. VII. Henrik 1485-1509 között uralkodott.

- a király parlament nékül kormányzott a polgárság segítségével

- megerősítette a központi hatalmat

- megnövelte a királyi birtokot

- megvetette az angol uralom alapjait Írországban

- létrehozta a Csillagkamarát (= legfelső törvényszék).

VIII. Henrik (1509-1547):

- fokozta a nemesség feletti ellenőrzést

- mivel a pápa nem volt hajlandó elválasztani feleségétől, Aragóniai Katalintól, 1534-ben létrehozta az anglikán egyházat (melynek feje a mindenkori angol uralkodó)

- 1539-ben a Hat Cikkelyben megfogalmazta az új egyház főbb hittételeit

- elrendelte több kolostor bezárását, lerombolását, vagyonától való megfosztását (szekularizáció)

- egyensúlyozó politikát folytatott Franciaország és a Habsburgok között

I. Erzsébet (1558-1603):

- a 39 Cikkely által bevezette a protestáns vallást, ugyanakkor óvatos valláspolitikát folytatott (csak uralkodása vége felé csökkentette a katolikus vallás szabadságát)

- jó viszonyt tartott fenn a parlamenttel, de gyakran élt vétójogával

- megőrizte trónját, a nemesség gyakori összeesküvései ellenére is

- 1587-ben kivégeztette Stuart Máriát, Skócia királynőjét, akit azzal vádolt, hogy igényt tart Anglia trónjára

- 1588-ban legyőzte a Nagy Armadát, a spanyolok seregét

- Anglia tengeri és kereskedelmi nagyhatalommá vált

- megkezdődött Észak-Amerika gyarmatosítása

- kulturális reneszánsz (Shakespeare).

 

A ROMANOV-DINASZTIA

 

Oroszországban az abszolutisztikus monarchiát a külső ellenséggel (mongolok, svédek, lengyelek) szembeni védekezés miatt vezették be, de az uralkodó fellépett a nagybojárok és az egyház ellen is.

IV. Iván (1533-1584) volt az első, akit hivatalosan megkoronáztak Oroszország cárjának:

- kegyetlenül leszámolt az ellene lázadó nagybojárokkal (innen a „Rettenetes” melléknév)

- megerősítette a központi hatalmat

- létrehozta a sztrelecek elit katonai egységét (= a cár testőrjei)

- keleten:

- meghódította a Kazani és az Asztrahányi Kánságot

- megkezdte Szibéria gyarmatosítását

- ellenőrzése alá vonta a volgai és kaszpi-tengeri közlekedést

- nyugaton:

- kereskedelmi kapcsolatok Angliával

- háború Észtországgal és Litvániával, melynek célja a balti-tengeri kijárat megszerzése

- az ő idejében épült a moszkvai Szent László katedrális

Halála után belső és külső válság volt jellemző. 1613-ban Romanov Mihály került a trónra:

- a bojárság és az egyház támogatásával rendet teremtett az országban

- békét kötött Svédországgal és Lengyelországgal

- háborút viselt a tatárok ellen

- folytatta a terjeszkedést kelet felé

I. Péter (1686-1725):

- modernizálni, európai nagyhatalommá akarta tenni Oroszországot

- jelentős gazdasági, társadalmi, politikai és katonai reformok

- fiatalokat küldött tanulni külföldre

- kötelezővé tette a bojárok számára az európai divatot

- felszámolta a sztrelecek egységeit

- rendeletekkel (ukáz) kormányzott

- megalapította Szentpétervárt (= 1717-től főváros)

- 1696-ban elfoglalta a törököktől Azovot, 1711 - vereség a stănileşti-i csatában

- a nagy északi háború (1700-1721) végén megszerezte a kijáratot a Balti-tengerre

- Perzsiától is szerzett területeket

- 1721-től Oroszország birodalom lett, uralkodója „minden oroszok cárja”.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.