Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

16. A harmincéves háború. Az európai diplomácia

A HÁBORÚ OKAI

 

Az újkor elején Európa legbefolyásosabb dinasztiája a Habsburg volt:

- a spanyol ág uralta az Ibériai-félszigetet és egy óriási gyarmatbirodalmat

- az osztrák ág uralta Közép-Európa nagy részét, valamint Nyugat- és Dél-Európából is jelentős területeket.

A Habsburgok célja az európai hegemónia, egy egyetemes, abszolutisztikus és katolikus birodalom létrehozása volt. A Madrid és Bécs „harapófogójába” került Franciaország volt a Habsburg-ház legádázabb ellensége.

A XVI. századi reformáció alaposan megváltoztatta Európa vallási térképét. A katolicizmus jelentős teret veszített a Német-Római Birodalomban, az itt dúló vallásháborúk még inkább elmélyítették a belső ellentéteket.

A pápa az egész olasz félszigetet az ellenőrzése alá akarta vonni.

A Balti-tenger térségében többen voltak érdekeltek: Svédország, Dánia (ezért vettek részt az északi államok a 30 éves háborúban), Németalföld, Anglia és Oroszország.

 

A HÁBORÚ LEFOLYÁSA

 

Megalakult:

- Protestáns Unió (északi fejedelemségek)

- Katolikus Liga (déli tartományok).

Mindkét fél szövetségeseket keresett Európa nagyhatalmai között

Híres hadvezérek:

- protestánsok: II. Gusztáv Adolf, Condé, Turenné

- katolikusok: Tilly, Wallenstein

4 szakasz (attól függően, hogy a protestánsokat mikor, melyik állam támogatta):

1. Cseh szakasz

1618-ban cseh felkelés tört ki. Okok:

- II. Ferdinánd német-római császár és cseh király központosítási törekvései

- a katolicizmus erőszakos terjesztése

Ürügy:

- Prágában a császári biztosok kihajítása az ablakon (defenesztráció)                 

A cseh rendek átvették a hatalmat. V. Frigyes, pfalzi választófejedelmet hívták meg uralkodni. Bethlen Gábor, protestáns erdélyi fejedelem is őket támogatta.

1620-ban a fehérhegyi csatában a Habsburgok győztek. A rendek minden jogukat elvesztették, vagyonelkobzások, kivégzések következtek.

2. Dán szakasz

IV. Keresztély dán király a protestáns fejedelmek oldalán szállt hadba 1625-ben.

1629-ben a Wallenstein által vezetett császári hadak győztek. Békét kötöttek a dánokkal, a protestánsok vissza kellett adják a katolikusoktól elkobzott javakat.

3. Svéd szakasz

Franciaország szövetséget kötött Svédországgal, Németalfölddel és a német protestáns fejedelmekkel. A francia támogatást élvező svédek beléptek a háborúba. Kezdetben több sikert arattak a császáriak felett.

Az 1632-es lützeni csatában II. Gusztáv Adolf svéd király meghalt, a svédek vereséget szenvedtek.

4. Francia szakasz

Richelieu bíboros Hollandia, Svédország és a német protestáns fejedelmek részvételével erős Habsburg-ellenes szövetséget hozott létre.

Franciaország 1635-ben Spanyolország, Bécs legfontosabb szövetségese ellen indított háborút. 1643-ban a rocroi-i csatában a spanyolok vereséget szenvedtek.

Sorozatos francia győzelmek után III. Ferdinánd német-római császár kénytelen volt békét kötni.

 

A VESZTFÁLIAI BÉKESZERZŐDÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

 

A béketárgyalások már 1644-ben megkezdődtek, Münster és Osnabrück vesztfáliai városokban. Szükség volt rá, mivel a háború sújtotta német területek hatalmas károkat szenvedtek. Egyedül Franciaország került ki megerősödve.

Spanyolország a pireneusi békével (1659) elismerte Franciaország európai hegemóniáját.

A békekötések során előtérbe került az erőegyensúly elve. Az európai államok arra törekedtek, hogy egyetlen állam se erősödjön meg túlságosan a másik rovására (nem mnidig sikerült nekik). Ez lett a nemzetközi jog alapköve az újkorban.

A vallási szempontok helyett az államérdek lett a diplomácia első számú mozgatórugója.

A XIV. században a Török Birodalom terjeszkedésével párhuzamosan megjelent az ún. „keleti kérdés” is, amely lényegében szintén az egyensúly biztosításával függött össze.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.