Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

2. Politikai szerveződési formák az ókorban

AZ EGYIPTOMI MONARCHIA

 

Kr.e. a IV. évezredben a Nílus völgyében két királyság volt: Alsó- és Felső-Egyiptom. Kr.e. 3200 körül Menész fáraó egyesítette a két országot. Főváros: Memphisz.

egyiptom-terkep.jpg

Egyiptom történelmének korszakai:

 

1. Az Óbirodalom (Kr.e. 2650-2150) – Rá a birodalmi isten

- nagyhatalom volt

- bonyolult csatornarendszer

- fejlett kézművesség, kereskedelem

- az első lépcsőzetes piramis (Dzsószer fáraó piramisa Szakkarában)

- a gízai Szfinx + 3 gízai piramis (Kheopsz - Hufu, Khephrén - Hafré, Mükerinosz - Menkauré)

- a fáraó Rá napisten fia, ő maga is isten

- a vezír, a fáraó után a 2. ember a közigazgatás irányítója

- Heliopolisz (= napváros) jelentős vallási központ, az itt élő főpapok az ország tulajdonképpeni irányítói

Kánaánból nomád népek özönlötték el Egyiptomot és ez az Óbirodalom végét jelentette.

 

2. A Középbirodalom (Kr.e. 2100-1750) – Ámon a birodalmi isten

- újraszervezik a központi hatalmat és a királyi udvar veszi át az irányítást

- hajózható csatorna a Vörös-tenger és a Nílus között

- lecsapolták a Fajjúm-oázist

- virágzó kereskedelem indul be Föníciával, Szíriával, Babilóniával, Núbiával és az Égei-tenger szigeteivel

- jelentős városok: Théba (közelében Karnak Ámon tiszteletére)

Abüdosz (Ozirisz, a halottak istenének tisztelete)

A hükszoszok (ázsiai nomád nép) elfoglalták és kirabolták Egyiptomot = a Középbirodalom vége.

 

3. Újbirodalom (1555-1090)

- a thébai királyi családok legyőzték a hükszoszokat és újraegyesítették Egyiptomot

- Egyiptom világhatalom lett (Afrikában Núbiáig, Ázsiában az Eufráteszig terjedtek határai)

- jelentős uralkodók: III. Tuthmoszisz, II. Ramszesz (67 évig uralkodott)

- a Királyok Völgyébe temetkeztek

Ezután Egyiptomot sorra foglalták el az idegen népek: asszírok, perzsák, makedónok (Nagy Sándor).

Kattints az alábbiakra és nézd meg a leckéhez tartozó képgalériákat!

- Egyiptomi művészet és építészet

- Múmiák régen és ma 

Hallgass korabeli zenét is!

 

 AZ ATHÉNI DEMOKRÁCIA

 

A görög szigetvilágban több városállam (POLISZ) létezett. A legjelentősebbek:

1. ATHÉN

 athen-es-attika.jpg

2. SPÁRTA

peloponneszosz-es-sparta.jpg

Azt a 4 évszázados fejlődést Athénban, amely a következő évezredekre példát mutatott a világnak, a következőképpen ábrázolhatjuk: KIRÁLYSÁG (monarchia = egy személy uralkodik) a meghódítottaktól vették át ezt az államformát, szükség volt egyetlen vezetőre, amíg a görög törzsek területfoglalása be nem fejeződött. A király hatalma nem volt korlátlan. → ARISZTOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG (oligarchia = kevesek uralma a sokak felett) Az eupatridák (arisztokrata családok) soraiból választott 1, majd 3, majd 9 arkhón vezette a várost. Eleinte életük végéig, majd 10, majd 1-1 évre választották az arkhónokat. → ZSARNOKSÁG (= türannisz) A nép soraiból kiemelkedett egy politikus (= türannosz), aki a többség akarata ellenére önkényesen magához ragadta a hatalmat. → DEMOKRÁCIA (= néphatalom).

 

A következő államférfiak járultak hozzá az athéni demokrácia kialakulásához:

DRAKÓN (Kr.e. 621)

- az eupatridák visszaéléseinek megfékezése (drákói szigor)

- jogszokások rögzítése írásban

- törvényes lehetőséget teremtett a nép számára, hogy politikai hatalomhoz jusson, nem születési, hanem vagyoni alapon

SZOLÓN (Kr.e. 594-593)

athen-szolon-idejen.jpg

          - a lakosságot vagyoni helyzete szerint 4 csoportra osztotta

                   1. csoport – 500 mérősök

                   2. csoport – 300-500 mérősök

                   3. csoport – 200-300 mérősök

                   4. csoport – 200 mérő alattiak

                   (1 mérő = 62,5 liter gabona, olaj, bor)

- ebből a 4 csoportból 100-100 tag, összesen 400 alkotta a BULÉT (= Tanács), jogkör: bíráskodás, igazságszolgáltatás, politika

- emellett működött az EKKLÉZSIA (= népgyűlés, törvényhozói testület) és a HÉLIAIA (= a nép törvényszéke)

- eltörölte az adósrabszolgaságot is (külföldre eladott athéni polgárok visszaváltása)

PEISZISZTRÁTOSZ ÉS FIAI (Kr.e. 560-509)

          - türannoszok (zsarnokok) voltak

- Athén lakossága földrajzi helyzete szerint 3 részre oszlott: tengerpartiak, síkságiak és hegyvidékiek. Ezek közül a legszegényebbek a hegyvidékiek voltak, akik földosztást követeltek. Ők juttatták hatalomra Peiszisztrátoszt és ő valóban földet adott nekik a harcok során elesett arisztokraták birtokaiból.

          - Kr.e. 509-ben zsarnok-ellenes mozgalom tört ki, elűzték őket

KLEISZTHENÉSZ (Kr.e. 508-507)

          - új területi beosztást vezetett be

kleiszthenesz-lakossagi-beoszt.jpg

A városi (Athén), tengerparti és szárazföldi (belső területek) lakói 10 PHÜLÉBE (törzsbe) csoportosultak. Mindegyik phülébe 50-50 polgár tartozott, sorshúzással választották ki őket a 30 év felettiek közül. Ők alkották az 500 tagú BULÉT.

- 9 ARKHÓN KOLLÉGIUMA – a 10 törzs választotta őket sorshúzással, közigazgatási, igazságszolgáltatási szerep

- 10 SZTRATÉGOSZ (tábornok) – szintén a 10 törzs választotta minden évben őket (nem sorshúzással, érteniük is kellett a hadvezetéshez!)

- OSZTRAKISZMOSZ (= cserépszavazás) – a polgárok 10 évre száműzték azt, akinek a neve a legtöbbször fordult elő

atheni-kleiszthenesz-idejen.jpg

PERIKLÉSZ (Kr.e. 458-443)

          - Kr.e. az V. század meghatározó egyénisége

- 15 éven keresztül volt 1. sztratégosz

- miután legyőzték a görögök a perzsákat (Marathón – Kr.e. 490, Szalamisz – Kr.e. 480), Athén gyors fejlődésnek indult

- Kr.e. 451 – új polgári törvény: csak az számít teljes jogú polgárnak, akinek a szülei is polgárok voltak

- a polgárok 30 éves kortól klb. tisztségeket is viselhettek, amiért fizetést kaptak (nagykorúság: 20 éves kortól)

periklesz-idejen.jpg

 

         - az Akropolisz is az ő idejében épült ki

akropolisz-es-athen.jpg

Kr.e. 431-ben háború tört ki a Déloszi Szövetség (Athén és szövetségesei) és a Peloponnészoszi Szövetség (Spárta és szövetségesei) között. Ezt nevezzük a Peloponnészoszi Háborúnak és gyakorlatilag a teljes görögség feletti uralomért (hegemóniáért) zajlott Athén és Spárta között.

Kr.e. 404-ben Spárta győzött, de a 27 évig tartó harcok mindkét városállamot kimerítették. Kr.e. 350-től a Makedón Királyság uralma alá került az egész görög szárazföld.

Spárta államformája arisztokratikus (oligarchikus) volt. A lakosság leigázott őslakosokból, körüllakókból (szintén alárendeltek) és spártai polgárokból állt. Minden spártai polgárra 8 őslakos és 3 körüllakó jutott, akiket féken kellett tartaniuk. Így lett Spárta katonaállam.

Két király (katonai és vallási vezető) vezette az államot. A többi teljes jogú polgár egyenlő jogokkal rendelkezett. Részt vehetett a népgyűlésen (APELLA), amely megválasztotta közülük a legfontosabb tisztségviselőket, az 5 EPHOROSZT. A vének tanácsa, a GERÚSZIA a királyból és a 60 évesnél idősebb polgárokból állt.

Nézd meg az alábbi képgalériákat is (kattints a címekre):

- Poliszok fénykora

- Élet Spártában

 Hallgass korabeli görög zenét!

 

RÓMA

 

I. A KIRÁLYSÁG KORA (Kr.e. 753-509)

 terkep-roma---a-kezdetek.jpg

Rómát a legenda szerint Romulus és Remus alapította Kr.e. 753-ban. A valóságban ez a város eleinte csak egy kis település volt a latin népek által alkotott szövetségben.

Kr.e. 753-509 között 7 király uralkodott Rómában. Az utolsót, az etruszk származású Tarquinius Superbust elűzték és kikiáltották a köztársaságot.

A királyi hatalom nem volt erős, választott méltóság volt. A királyt támogatta a SZENÁTUS (Öregek Tanácsa, senex = öreg).

Kr.e. a VI. századra kialakult Róma 3 társadalmi rétege:

1. PATRÍCIUSOK (pater = atya) gazdag, arisztokrata családok, akikből a szenátus is összeállt

2. KLIENSEK (engedelmeskedők), akik a patríciusok függőségében éltek

3. PLEBEJUSOK (sokaság), a tömeg, a köznép, később a szegények, akik a politikai jogokból nem részesültek.

roma-kiralyok-kora.jpg

 

II. A KÖZTÁRSASÁG KORA (Kr.e. 509-27)

14.jpg 

Kr.e. a III. századig Róma belső és külső nehézségekkel kellett megküzdjön:

1. Belső nehézségek:

A patríciusok és plebejusok közötti harcok. Amíg Róma veszélyben forgott, patríciusok és plebejusok összefogtak, amikor a veszély elmúlt, a plebejusokkal kegyetlenül bántak. A plebejusok tiltakozásul kivonultak az Aventinus dombra (Mons Sacer = Szent Hegy). Addig nem tértek vissza, amíg jogokat nem kaptak → 12 táblás törvény (patríciusok és plebejusok jogilag egyenlők lettek).

A jogok haszonélvezői elsősorban a gazdag plebejusok voltak.

03.-roma-koztarsasag-teljeben.jpg 

2. Külső nehézségek:

- Kr.e. 272-ig etruszkok, gallok, szamniszok legyőzése, Tarentum meghódítása → Itália ura

                - Kr.e. 264-146 három háború a punokkal → a Földközi-tenger            medencéjének ura

- Kr.e. II. század - meghódította Makedóniát és Görögországot

- Kr.e. I. század - meghódította Keleten Kisázsiát és Szíriát, Nyugaton Galliát és Hispániát

Az államforma arisztokratikus köztársaság volt.

Az állam élén 2 KONZUL állt, akiket 1-1 évre választottak (az egyik plebejus volt).

A fő hatalmat a SZENÁTUS gyakorolta: hadügy, pénzügy, kül- és belpolitika.

A NÉPGYŰLÉS keretén belül a római nép igennel vagy nemmel szavazott a MAGISZTRÁTUSOK (magas állami hivatalnokok) által felvetett ügyekben, anélkül, hogy saját kezdeményezési lehetősége lett volna.

A törvények betartásáról szintén a MAGISZTRÁTUSOK gondoskodtak.

 

A meghódított területeken településeket (KOLÓNIA) hoztak létre:

          - római jogú

          - latin jogú (ez utóbbiak alacsonyabb szinten álltak)

A hódítások alapja a hadsereg volt:

          - általános hadkötelezettség 17-46 év között

- a LÉGIÓK (elit alakulatok) tagjai eleinte csak római polgárok lehettek (4200-6000 közötti létszám)

- a SEGÉDCSAPATOK tagjait a legyőzött népek adták (5000 gyalogos és 900 lovas)

- szigorú fegyelem (tizedelés)

- Kr.e. 107 – Gaius Marius hadseregreformja: zsoldoshadsereg

A hódítások haszonélvezői a nemesek (NOBILITAS) és a lovagok (EQUITES) voltak, akik a kisbirtokos parasztok rovására nagyon meggazdagodtak → LATIFUNDIUMOK (nagy földbirtokok) tulajdonosai lettek.

 

Kr.e. az I. században a köztársaság válságba került, Róma egyre inkább önkényuralmi rendszer lett.

- Kr.e. 133 és 123 TIBERIUS és CAIUS GRACCHUS NÉPTRIBUNUSOK reformokat kezdeményeztek → meggyilkolták őket

- Kr.e. 73-71 SPARTACUS rabszolgalázadása → véres megtorlás

- SULLA diktatúrája → PROSCRIPTIO (feketelista)

04.-pol-viszonyok-a-koztarsasag-valsaga-idejen.jpg

Kr.e. 60-ban létrejött az I. TRIUMVIRÁTUS, tagjai: CRASSUS, POMPEIUS  és IULIUS CAESAR.

Kr.e. 43-ban létrejött a II. TRIUMVIRÁTUS, tagjai: LEPIDUS, ANTONIUS és OCTAVIANUS.

Kr.e. 27-ben Octavianus új államformát vezetett be, a PRINCIPÁTUST, melynek élén a PRINCEPS SENATUS (a szenátus első embere) állt. 

 

III. A CSÁSZÁRSÁG KORA (Kr.e. 27-Kr.u. 476)


1. Principátus (Kr.e. 27-Kr.u. 284)

Az új államforma alapja a hadsereg volt. = KATONAI DIKTATÚRA

A Szenátus és a Népgyűlés elvesztette addigi jelentőségét.

A császár:

          - PRINCEPS SENATUS (első szenátor)

          - IMPERATOR (a hadsereg főparancsnoka)

          - PONTIFEX MAXIMUS (főpap)

          - NÉPTRIBUNUS

          - „PATER PATRIAE” (a haza atyja)

- AUGUSTUS (fenséges)

→ Octavianusból Augustus lett, a köztársaságból pedig császárság. Ezt erősítette a császárkultusz is a későbbiekben.

augustus-hoditasai.jpg

A trón utódlása történhetett apáról fiúra vagy örökbefogadás által is.

A közigazgatás terén a császár megosztotta hatalmát a Szenátussal:

          - a békés állapotú tartományokat (PROVINCIA) a Szenátus

          - a határmenti vagy még meg nem békélt tartományokat a császár irányította.

4 DINASZTIA követte egmást:

          1. JULIUS CLAUDIUS (Kr.e. 27-Kr.u. 68)

julius-claudius-csaladfa.jpg

          2. FLAVIUS (69-96)

          3. ANTONINUS (96-193)

          4. SEVERUS (193-235)

TRAIANUS idején érte el a birodalom legnagyobb kiterjedését.

traianus-es-hadrianus-hoditasai.jpg

A 4 dinasztia a PAX ROMANA (római béke) kora volt = politikai stabilitás és jólét.

A Severus uralkodócsalád utolsó császárának halála után KATONAI ANARCHIA = zavargások és felkelések kora következett (235-284).

 

2. Dominatus (284-476)

DIOCLETIANUS császár (284-305) vetett véget a katonai anarchiának:

- isteni eredetűnek nyilvánította magát, és ennek megfelelően az általa bevezetett politikai rendszert DOMINATUSNAK nevezte el

- a birodalmat 4 részre osztotta és 3 társcsászárt vett maga mellé, ez az államforma a TETRARCHIA (4 uralkodó: 2 Augustus és 2 Caesar)

diocletianus-kora.jpg

NAGY KONSTANTIN (306-337)

          - folytatta Diocletianus reformjait, de megszüntette a tetrarchiát

          - 313 – MILÁNÓI EDIKTUM

          - új fővárost alapított a birodalom keleti részében, KONSTANTINÁPOLYT

→ Így kezdetét vette a nyugati és keleti tartományok elkülönülése, amely 395-ben vált véglegessé, amikor THEODOSIUS császár felosztotta a birodalmat fiai között. Létrejött:

- a NYUGATRÓMAI BIRODALOM, Róma központtal, 476-ban megszűnt, amikor a germánok elfoglalták Rómát

- a KELETRÓMAI BIRODALOM (később Bizánci Birodalom), főváros:  Konstantinápoly, még 1000 évig fennmaradt

ro.birod-kettevalasa-es-a-nepvandorlas.jpg

Ha még többet szeretnél tudni a Római Birodalomról és annak végóráiról, nézd meg a "Róma: egy birodalom tündöklése és bukása" című sorozatot!      

A meghódított területek, provinciák lakosai átvették a latin nyelvet, szokásokat és a vallást. Ezt a folyamatot nevezzük ELRÓMAIASODÁSNAK.

LEIGÁZOTT ŐSLAKOSOK + RÓMAIAK + BARBÁR NÉPEK (Nyugaton germánok, Keleten szlávok) = ÚJLATIN NÉPEK ÉS NYELVEK

 

A DÁK KIRÁLYSÁG

 

A Dunától északra levő területen éltek a géta-dák törzsek, amelyek a trákok északi ágához tartoztak.

Kr.e. VI. század – Dareiosz perzsa királlyal harcoltak és vereséget szenvedtek.

Kr.e. IV. század – Makedón Nagy Sándor elfoglalt egy géta várat. Nagy Sándor utódát, Lüszimakhoszt már sikerült legyőzniük.

Kr.e. I. század – BUREBISTA (Kr.e. 82-44) hatalmas királyságot hozott létre.

Határok: - Észak – Erdős Kárpátok

                        - Dél – Balkán Hegység

                        - Kelet – Fekete-tenger

                        - Nyugat – a mai Szlovákia

          Központ: Sarmizegetusa Regia.

          - legyőzte a keltákat (Dácia ÉNY-i részén)

          - meghódította a Fekete-tenger parti görög gyarmatokat

          - bevatkozott a Caesar és Pompeius közötti polgárháborúba, Pompeius oldalán.

Utódai: Decaineus főpap, Comosicus, Coryllus (Scorilo), Duras. Ők jóval kisebb, Sarmizegetusa körüli területen uralkodtak.

Kr.u. az I. század – DECEBAL (Kr.u. 87-106) egyesítette a géta-dák törzsek egy részét.

4 nagy háborúja volt a rómaiakkal:

87 – Decebal győzött

88 – a rómaiak győztek és Dácia Róma kliense (= a teljes behódolást megelőző szakasz) lett

101-102 – római győzelem

105-106 – ismét római győzelem, Decebal öngyilkos lett, Dacia pedig római tartomány.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.