Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

5. A középkori népek kialakulása

EURÓPAI NÉPEK

 

Az európai népek a Római Birodalom által elrómaiasított őslakosok és vándornépek keveredéséből jöttek létre. („Ahhoz, hogy Európa megszülethessen, a barbár népeknek szét kellett zúzniuk a Római Birodalmat.”)

A IV-VIII. századokban volt a nagy népvándorlás. Három nagy népcsoport fordult meg ebben az időszakban (és az ezt követő évszázadokban) Európában:

1. germánok

2. szlávok

3. finnugorok.

 

1. Germánok

A germánok indoeurópai eredetűek. A neolitikum (újkőkor, csiszolt kőkor) végén jelentek meg Európában. 3 nagy csoportjuk volt:

1. keleti germánok: gótok, vandálok, burgundok

2. nyugati germánok: angolok, szászok, frankok, normannok

3. északi germánok: dánok, svédek, norvégok.

A gótok voltak kezdetben a legnépesebb germán népcsoport. Kr.u. a III. században 2 nagyobb csoportra szakadtak:

- keleti gótok (osztrogótok)

- nyugati gótok (vizigótok).

A keleti gótok az V. században Nagy Theodorik (493-526) vezetésével Itáliában alapítottak királyságot. Együttműködtek a rómaiakkal. Theodorik 30 évig uralkodott. Halála után királyságát Jusztiniánusz bizánci császár foglalta el.

A nyugati gótok 410-ben Alarik vezetésével elfoglalták Rómát, majd Dél-Galliában és Hispániában szerveztek meg államokat. Ezek voltak az első barbár királyságok.

A vandálok az V. században Észak-Afrikában hoztak létre királyságot, 534-ben Bizánc legyőzte őket.

A langobárdok Pannóniában alapították első királyságukat, majd Itáliába vonultak. → nevüket Lombardia őrizte meg.

A frankoknak sikerült egyedül a germán népek közül, hogy a késő római világban erős államot hozzanak létre. 2 csoportra oszlottak: száli és ripuári frankok.

Galliában (a mai Franciaország területén) telepedtek meg. A száli csoportból kiemelkedett a Meroving nemzetség. Chlodvig, e nemzetség tagja megalapította a Frank Királyságot és megkeresztelkedett. Ez a királyság a VI. századra felbomlott, germán jog szerint az uralkodó fiai között felosztották az államot. Ebben a zavaros időszakban a majordomusok (= a királyi udvar első emberei) rendelkeztek a legnagyobb befolyással. Egy majordomus, Martell Károly (a Karoling nemzetség megalapítója) 732-ben a poitiers-i csatában legyőzte az arabokat. Fia, Kis Pippin eltávolította a trónról az utolsó Meroving uralkodókat és királlyá kiáltotta ki magát. Így a Karoling nemzetség újraegyesítette a Frank Királyságot.

A legjelentősebb karoling király Nagy Károly (768-814) volt:

- kb. 50 hadjáratban vett részt

- emlékét a Roland ének őrízte meg

- legyőzte a szászokat és az avarokat

- grófságokat szervezett, amelyek élén a grófok álltak

- az ő idejére tehető a hűbéri rendszer kialakulása (seniorok és vazallusok)

- 800-ban a pápa császárrá koronázta, a birodalom fővárosa Aachen lett.

Utóda, Jámbor Lajos 843-ban, a Verduni Szerződésben felosztotta fiai között a Karoling Császárságot: létrejött Itália, a német királyság és a francia királyság.

Az északi germánok 3 évszázadon keresztül az Északi-tengertől a Volga alsó folyásáig és Bizánctól Terra Nováig (Kanada) éreztették jelenlétüket. A vikingek hosszú ideig tartották rettegésben e területek lakóit. Ehhez a csoporthoz tartoztak a dánok, norvégok és svédek is, akik Észak-Európában stabil keresztény államokat hoztak létre.

 

2. Szlávok

A szláv vándorlás 3 irányba történt:

          - északkeletre (oroszok, ukránok, fehéroroszok)

          - nyugatra (lengyelek, csehek, szlovákok)

          - délre (Szlovénok, szerbek, horvátok, bolgárok)

A szlávok nemzetségekben, később törzsekben éltek. Nem létezett egy egységes szláv állam. Rendezetlenül vándoroltak, a cél új legelők és termőföldek keresése volt.

 

3. Finnugorok

A finnugor eredetű magyarok Etelközből (Dnyeper, Dnyeszter, Prut és Szeret folyók közötti terület) vándoroltak be a Kárpát-medencébe a 890-es évek közepén. Több zsákmányszerző hadjáratot indítottak Nyugat-Európába és a Bizánci Birodalom területére = kalandozások. A nyugati irányú portyázásoknak I. Ottó német uralkodó vetett véget, amikor 955-ben legyőzte a magyarokat a Lech-mezei csatában. Ezt követően a magyarok figyelme a balkáni térségre irányult. Letelepedésük Pannóniában hozzájárult az északi és a déli szlávok szétválásához.

 

A Római Birodalom hódításai és a nagy népvándorlás meghatározó szerepet játszottak a középkori európai népek kialakulásában.

 

1.

ÚJLATINOK

franciák, olaszok, portugálok, románok, spanyolok

2.

GERMÁNOK

németek, angolok, dánok, svédek, norvégok

3.

SZLÁVOK

bolgárok, csehek, horvátok, lengyelek, oroszok, szlovákok, szlovének, szerbek, ukránok

4.

FINNUGOROK

magyarok, finnek

 

AZ EURÓPAI ÚJLATIN NYELVEK TÁBLÁZATA

        Nép

Előnyelv

Nyelvalap

Ráhatás

1.

francia

gall

latin

germán

2.

olasz

itáliai

latin

germán

3.

spanyol

kelta-ibériai

latin

germán

4.

portugál

luzitán

latin

germán

5.

román

dák-moesiai

latin

szláv

 

AZ ARABOK

 

Hazájuk az Arab-félsziget, amelyet trópusi éghajlat jellemez. Az északi és középső területeken a beduinok, délen földművelő lakosság élt.

Az iszlám vallás felvétele előtt törzsekben éltek, melyek közül néhányat a Biblia is megemlít.

Foglalkozások:

- pásztorkodás

- vadászat

- cserekereskedelem

- portyázás.

Összetartó erők:

- arab nyelv

- iszlám vallás

- dzsihád (szent háború a nem mohamedánok ellen).

A föld nagy része az állam tulajdonában volt.

Jól fejlett városi kultúrával rendelkeztek. BAGDAD, FEZ, KAIRÓ, CÓRDOBA a gazdasági és politikai élet központjai voltak. Minden városban voltak:

          - mecsetek

          - csillagászati obszervatóriumok

          - fürdők

          - kórházak

          - szerájok.

Fejlett kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki Indiával, Kínával, Kelet-Afrikával, Bizánccal és Dél-Itáliával.

Az arab utazók értékes leírásokat hagytak az utókorra Európáról, Ázsiáról és Észak-Afrikáról.

 

A TÖRÖK NÉPEK

 

Közép-Ázsiában éltek. A TÖRÖK elnevezés a TÜRK szóból ered (= tengerparti ember vagy altáji hegyek lakója). Jellemzők:

- nagycsaládok (SOY) → nemzetségek (BOY) → törzsek → törzsszövetségek

- eleinte közös föld- és állattulajdon

- jó lovasok, vadászok voltak

- legfontosabb fegyverek: íj, nyíl

- idővel áttértek az állattenyésztésről a földművelésre, a nomád életmódról a letelepedett életmódra

- az iszlám hit felvételéig természetimádók voltak.

Török népcsoportok voltak:

1. HUNOK Az V. század elején jutottak el a Kárpát-medencébe. Attila vezetésével hatalmas birodalom jött létre, amely azonban az ő halála után felbomlott.

2. TÜRKÖK Közép- és Távol-Keleten nagy birodalmat hoztak létre, amely a a VI. századtól a VII. század 2. feléig tartott.

3. AVAROK Közép-ázsiai eredetű népcsoport, amely a VI-VIII. században erős birodalmat hozott létre Kárpát-medencei központtal. Nagy Károly semmisítette meg ezt.

4. BOLGÁROK elszlávosodott törökök voltak. Az első bolgár állam a VII. században jött létre. Bizánccal álltak konfliktusban.

5. KAZÁROK A VII-IX. században a kelet-európai sztyeppén létrehozták a Kazár Birodalmat, amely egy ideig a bolgárok és magyarok felett is ellenőrzést gyakorolt. Az egyetlen török nép voltak, akik a zsidó vallást vették fel. A viking támadások döntötték meg a kazár uralmat.

6. BESENYŐK a VIII-XI. századokban a mai Dél-Oroszország, később Ukrajna, Moldva és Kelet-Románia területén erős törzsszövetséget hoztak létre.

7. KUNOK A VIII. században a Kaukázusban tűntek fel először. Szétszóródtak Kelet- és Dél-Európában.

8. SZELDZSUK TÖRÖKÖK A XI. században létrejött a Szeldzsuk Birodalom. Sorra meghódították Afganisztán, Irán, Szíria, Mezopotámia, Anatólia területét, majd az arab kalifátusokat. Később oszmán-török néven váltak ismertté.

9. MONGOLOK Közép-Ázsiában éltek. 1206-ban Temüdzsin (Dzsingisz kán) egyesítette a mongol törzseket. Közép-Ázsiától Észak-Kínáig terjedt a birodalom. 1236-1241-ben Batu kán vezetésével nagy mongol invázió fosztogatta Európát.

A magyar történetírásban ezt tévesen tatárjárásnak nevezik. A mongolok és tatárok nem ugyanaz a nép voltak. A Fekete-tengertől északra élő türk nyelvű népcsoportok egy része behódolt a mongoloknak, felvette az egyik mongol törzs, a ta-ta nevét és segédnépként részt vett a mongolok hadjárataiban, innen ered a tatár elnevezés, amelyet később az egész mongol népre vonatkoztattak.

Ezután 2 mongol államalakulat jött létre:

1. az Iráni fennsíkon

2. az Aranyhorda Kánsága (a Fekete-tengertől északra, a XV. század közepéig állt fenn).

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.