Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

7. A középkori civilizáció

DEMOGRÁFIA ÉS GAZDASÁG

 

A falvak világa

A középkorban a lakosság 90%-a falun élt. Még a nyugati világ is falvak ezreiből állt, a városok (a kor elején) gyéren lakottak voltak.

Az átlagéletkor alacsony volt, kb. 35-40 év.

A XI-XIII. századokban demográfiai robbanás következett be, vagyis a lakosság megkétszereződött, köszönhetően a mezőgazdaság fejlődésének:

- faeke helyett vasekét használtak

- kormánydeszkával és eketaligával ellátott eke

- háromnyomásos művelési rendszer

- szegekkel rögzített patkók

- új hámrendszer

- erdőírtások, mocsarak lecsapolása

- jobb termés = jobb táplálkozás

A feudális földbirtok (uradalom) több faluból illetve falurészből állt. Magában foglalta:

- a majorságot (a földesúr számára megművelt rész)

- a parasztok telkeit (melyeket bizonyos szolgáltatások fejében műveltek meg).

A földesurak visszaélései parasztfelkelésekhez vezettek:

- 1358 Franciaország - Jacquerie

- 1381 Anglia - Wat Tyler által vezetett felkelés.

 

A városok világa

A XI. századtól városok jelentek meg:

- kastélyok vagy kolostorok mellett

- fontos utak mentén, útkereszteződéseknél

- ókori városok helyén

A városi társadalom jól hierarchizált, ugyanakkor dinamikus is volt:

- a patríciusok (nemes családok tagjai, gazdag kereskedők, pénzváltók és uzsorások) álltak a város élén

- a polgárok (kézművesműhelyek tulajdonosai, kereskedők) alkották az ún. középréteget

- a kézművesek, legények, inasok, kiskereskedők, napszámosok egy fokkal alacsonyabban álltak.

A kézművesek céhekbe, a kereskedők gildékbe, hanzákba vagy társaságokba tömörültek.

Eredetileg a városlakók helyzete hasonló volt a földeken dolgozó parasztokéhoz. Számos adót és földesúri kötelezettséget kellett fizessenek.

A XI-XII. századoktól a városok kiharcolták (kommunális mozgalmak) illetve megvásárolták a szabadságukat → szabadságlevelet kaptak.

A városok típusai:

- városi köztársaságok és szabad városok (Velence, Genova, Firenze, Pisa, a német városok)

- széleskörű önkormányzattal rendelkező városok (a dél-franciaországi és a németalföldi városok)

- korlátozott önkormányzattal rendelkező városok (Párizs, az angol városok).

 

A FEUDÁLIS HIERARCHIA

 

A feudális társadalmi rend 1000 körül alakult ki. A Karoling Birodalom felbomlása után és a vándornépek támadásai nyomán Nyugat-Európa lakossága nem érezte biztonságban magát, ezért a nagybirtokosokhoz fordult oltalomért.

A vazallus (szolga, alárendelt személy) hűséget esküdött a seniornak (hűbérúr), amiért cserébe védelmet és feudumnak nevezett földbirtokot kapott:

- ez a homágium (hűségeskü) és beiktatás keretén belül valósult meg

- a feudum egy vagy több faluból, de akár egy egész fejedelemségből is állhatott

- mindenki vazallusa volt valakinek

- a király Isten vazallusa volt (pld. Én, Mátyás Isten kegyelméből Magyarország, Horvátország stb. királya)

- főeskü – ha egy vazallus több seniornak is hűséget esküdött, azt kellett elsősorban segítse, akinek a főesküt letette

- immunitás – egyes földbirtokok teljes védelmet kaptak mindenfajta beavatkozás alól

- a seniorok saját birtokukon monopóliumokat (kizárólagos jogokat) élveztek, pld. halászat, vadászat

- az uradalom központhában a vár állt – a földesúr lakhelye, hatalmának jelképe, amely veszély esetén menedéket nyújtott az uradalom parasztjainak is

          - magaslatokra, szigetekre, elárasztható területekre építették

- a főépület az öregtorony (donjon) volt, a vártulajdonos családjának lakhelye

- a donjont védőtornyokkal ellátott magas és vastag falak övezték

- ezeket a falakat vizesárok vette körbe, amelyen a felvonóhídon keresztül lehetett átkelni.

 

A ROMÁN ÉS GÓTIKUS KORI EURÓPA

 

A középkori egyház és társadalom

A középkorban 3 társadalmi réteg volt:

- imádkozók (oratores)

- harcolók (bellatores)

- dolgozók (laboratores) – ők voltak a legtöbben.

A IX-XI. században válság jelei mutatkoztak az egyházban:

- lazább erkölcsök, fegyelem

- a vallásos érzület gyengülése

- az egyházi méltóságok megvásárolhatóak voltak.

Cluny és Cîteaux kolostorokból reformmozgalom indult el: megalakultak a bencés (Szent Benedek) és cisztercita szerzetesrendek.

A pápák is megkísérelték a régi erkölcsök helyreállítását és a világiak egyházi ügyekbe való beavatkozásának megakadályozását.

- VII. Gergely (1073-1085) megtiltotta a püspökök világi beiktatását → így kezdődött el az invesztitúraharc

- III. Ince (1198-1216) hatalmát több országra is kiterjesztette: Anglia Földnélküli János idején a pápa vazallusa lett + 2 kereszteshadjáratot indított – 1202-1204 és az albigensek (eretnekek) ellenit

A kereszteshadjáratok idején megalakultak a szerzetes lovagrendek:

- ispotályosok

- templomosok

- teutonok.

A templomépítés terén új stílusok jelentek meg:

- román

- gótikus.

 

A román stílus

- a XIX. században kapta a nevét ez a stílus, amely a roman style (római stílus) téves fordításából ered

- elsősorban a X-XI. századra jellemző

- kör, később görögkereszt vagy latinkereszt alaprajz

- félköríves boltozat

- támpillérek a falak külső megtámasztásához

- kereszthajó

- harangtorony (a hossz- és kereszthajó találkozásánál vagy a templom mellett)

- portálé (díszes kapu)

- sok kőszobor, mozaik, falfestmény

Pld. Cluny apátsági templom, clermont-i Notre Dame du Port (Franciaország), Compostellai Szent Jakab (Spanyolország), Mainz, Worms, Regensburg (Németország), Szent Márk bazilika (Velence – Olaszország).

 

A gótikus stílus

- a barbár gótokról kapta a nevét, a reneszánsz idején, amikor nem tartották divatosnak

- a XII-XIV. században terjedt a leginkább

- támasztóív

- templomhajó és kereszthajó

- minden odalon kapu

- nagy, színes üvegablakok

- rozetták (rózsaablakok)

- aprólékosan kivitelezett szobrok, ötvösmunkák, miniatúrák

Pld. Saint Denis, párizsi Notre Dame, Chartres, Amiens, Reims Franciaországban, a kölni dóm Németországban, a canterbury székesaegyház Angliában stb.

 

Keleti hatások Európában

Bizánci hatások Bizánc megőrízte és ápolta a görög kultúrát, jól szervezett állam volt. Konstantinápoly, az ortodox világ központja jelentős egyetemmel rendelkezett (alapítva: 330). 1453-ban, miután a törökök elfoglalták és Isztambul néven a Török Birodalom fővárosa lett, sok egyházi ember, művész, tudós menekült Nyugat-Európába.

Velence és Genova Bizánccal kereskedett → jelentős építészeti hatás: velencei Szent Márk templom, ravennai San Vitale, Szicília és Dél-Itália – szép mozaikok.

Arab hatások A muzulmán hatások Spanyolországban, Szicíliában és a Keleten alapított latin államokban érvnyesültek.

Az arab hódítás következtében az Ibériai-félszigeten élő parasztok helyzete könnyebb lett: a gótok uralma idején rabszolgák voltak, most szabad parasztok lettek, kevesebb adót fizettek.

Új termelési módszerek és új termények (rizs, kender, gyapot, gyümölcsok, zöldség) terjedtek a fenti térségekben. Bizonyos találmányok arab közvetítéssel jutottak el Európába: iránytű, puskapor, papír, szélmalom, „arab” számok. Az ókori görög tudósok, filozófusok művei (Hippokratész, Galenus, Arisztotelész, Platón, Ptolemaiosz, Arisztotelész stb.) szintén az araboknak köszönhetően maradtak fenn.

 

A középkori román építészet

A török-román háborúk elősegítették a védelmi rendszer kiépítését. Először földvárakat építettek, majd pedig kővárakat: Basarabi, Brassó, Gyulafehérvár, Szépvíz.

Az erdélyi városok többségét (Segesvár, Szeben) és a fejedelmi székhelyeket (Târgovişte, Suceava) fallal vették körül. A határ mentén és a stratégiai szempontból fontos helyeken várakat és várkastélyokat építettek. Szintén a védelmi célokat szolgáltak a parasztvárak és a vártemplomok.

Az egyházi építészetben jellemző az ún. moldvai stílus (sokszínűség). Az uralkodók, ha tehették, minden győztes csata után templomot építtettek: Suceviţa, Voroneţ, Putna.

Erdélyben – a román fatemplomok mellett – inkább a nyugati hatások terjedtek el, előbb a román stílus (a gyulafehérvári katedrális), majd a gótikus stílus (szebeni Szűz Mária-templom, kolozsvári Szent Mihály-templom, brassói Fekete-templom).

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.