Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

9. Hűbéri államok a románok lakta térségben

Ezek az államok a következők voltak:

- Erdély

- Havasalföld

- Moldva

- Dobrudzsa.

Eleinte FALUKÖZÖSSÉGEK, MEZŐSÉGEK, ERDŐSÉGEK voltak → később megjelentek a ZSUPÁNSÁGOK, KENÉZSÉGEK, VAJDASÁGOK → ezután létrejöttek a KÖZÉPKORI HŰBÉRI ÁLLAMOK.

Ezt elősegítették:

- társadalmi-gazdasági színvonal (kezdetleges hűbéri, feudális viszonyok)

- hadsereg

- népességnövekedés

- kedvező nemzetközi helyzet.

Befolyásolták:

- népvándorlás

- Arany Horda (mongol állam a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén) gyengülése

- magyar és lengyel királyságok terjeszkedése

- Bizánci Birodalom hanyatlása.

 

ERDÉLY

 

Az írott források több helyi államalakulatot említenek a X. századból:

- Anonymus: Gesta Hungarorum

- Szent Gellért legendája

- Rogerius: Siralmas Ének.

Ezek a következőek:

- Ménmarót, Gelu, Glad kenézsége

- Gyla és Ahtum vajdasága.

A X-XIII. században a magyarok fokozatosan meghódították Erdélyt. 1541-ig Erdély vajdaság, 1541-től fejedelemség volt.

A magyarok gazdasági és határvédelmi szempontok miatt idegen népcsoportokat telepítettek be Erdélybe:

1. székelyek – kezdetben a Körösök, a Maros és a Küküllők, később a Keleti Kárpátok mellett

2. szászok – Szászváros, Nagyszeben, Beszterce-Naszód környékén (fontos központok: Brassó, Segesvár, Meggyes)

3. Német (Teuton) Lovagrend – Barcaság.

A Fogaras, Hátszeg, Máramaros térségét továbbra is a románok lakták. Az Anjou uralkodók idejétől a románok fokozatosan háttérbe szorultak (Nagy Lajos 1366-os rendelkezése).

 

HAVASALFÖLD

 

Erdély megszerzése után a magyar királyok figyelme fokozatosan a Kárpátokon túli területek felé irányult.

Lovagrendeket (német, majd johannita rend) telepítettek le Havasalföld határaihoz közel.

A Johannita lovagrend részére kiállított oklevél (1247) helyi államalakulatokat említ a Duna és a Kárpátok között: Szaniszló és Litovoj vajdaságát, János és Farkas kenézségét. Ezeknek többsége a magyar király hűbérese volt.

A XIII. század végén a magyar állam válságon ment keresztül (1301 – az Árpád-ház kihalása). Ilyen körülmények között Radu Negru (Negru Vodă) felkerekedett Fogaras vidékéről és Curtea de Argeş környékén telepdett le.

Írott forrásokból tudjuk, hogy a térség későbbi (XIV. század első fele) vezetői a Basarabok családjából származtak. I. Basarab 1330-ban a posada-i csatában (a pontos helyet nem ismerjük, posada = egy szurdokvölgy valahol a Déli-Kárpátokban) legyőzte Károly Róbert magyar királyt. Így Havasalföld kivívta függetlenségét.

 

MOLDVA

 

A középkori források országok, erdőségek, mezőségek nevű államalakulatokat említenek a térségben. Ahogy Havasalföld, úgy Moldva is egy kettős államalapítás eredménye volt.

Nagy Lajos magyar király Dragoş máramarosi vajdát a Moldva folyó mentén alapított határőrség élére nevezte ki. Dragoş és utódai tehát a magyar király hűbéresei voltak.

Bogdan, aki szintén máramarosi vajda volt, átkelt a Kárpátokon, a magyarok elleni helyi ellenállás élére állt és elűzte Dragoş utódait.

Moldva kb. 1364-1365-ben lett független.

 

DOBRUDZSA

 

A X. századból származnak az első feljegyzések a helyi államalakulatokról. Vezetők: Dimitrie, Gheorghe, Theodor.

971-1204 között Dobrudzsa bizánci fennhatóság alatt volt, majd az Aszen dinasztia birtokába került.

1230 körül Mangalia és Várna között terült el Cavarna országa, melynek vezetője a XIV. század közepén Balica vajda volt. Balica utódja, Dobrotics vajda egyesítette a Duna és a Fekete-tenger közötti államalakulatokat. Őt tekintjük a dobrudzsai állam megalapítójának.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.