Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.09.14

Gízai piramisok

A gízai fennsíkra vezetõ emelkedõ Kairó közelében majdnem 5000 évvel ezelõtti múltra vezeti vissza a látogatót. A távolból a három fõ piramis elsõ pillantásra úgy fest, mint három meredek hegycsúcs. Félútról szemlélve nem látszanak monumentálisnak, de ha közvetlen közelbõl tekintünk fel rájuk, a hatás megsemmisítõ. Egyszerûen hatalmasak. Ha felnézünk rájuk, csak a rengeteg követ és a kék eget látj

A három közül a legnagyobb Kheopsz fáraó piramisa, a Nagy Piramis (Kheopsz a görög neve Hufu egyiptomi uralkodónak).

A középsõ Khephrén (Hafré) fáraóé, ám ez csak a távolság miatt tûnik kisebbnek. A harmadik, Mükerinoszé (Menkauré) valóban kisebb, mint a másik kettõ.

 

Az élõ istenek sírjai

Egyiptom a Nílus menti elszórt településekbõl jött létre. Elõször két kisebb birodalom alakult ki, Felsõ- és Alsó-Egyiptom. Kr. e. 3100 és 2700 között a két rész egy fáraó irányítása alá került, aki Héliopoliszból kormányzott. Nagyjából ennek a városnak a helyére épült a késõbbi Kairó.

A fáraók isteni származásúnak tartották magukat, és úgy gondolták, hogy halálukkor a többi isten közé kerülnek. A legfõbb istenség Ré, a napisten volt, aki mindennap megjelent az égen ragyogó bárkáján, amelyet Évmilliók Bárkájának neveztek, este pedig eltûnt az Alvilág rémisztõ sötétjében. A halál utáni másik életre készülve a fáraók felépítették jövendõ lakóhelyüket a Nílustól nem messze, a lakatlan síkságon. A Nap a Nílus felett kelt, és a nyugati horizonton tûnt el, a piramisok pedig e kettõ között helyezkedtek el. Ezeket a sírokat tudatosan helyezték el a Nílus nyugati partján, a sivatag szélén. (Mivel a Nap nyugaton megy le, az ókori egyiptomiak ehhez az égtájhoz kapcsolták a halált.)

Az I. és II. dinasztia fáraói téglalap alapú, lapos sírokat, masztabákat építtettek, ilyeneket találtak Memphisztõl nyugatra, Szakkaránál és Abüdoszban. Ám Dzsószer, a III. dinasztia egyik fáraója már 100 évvel a gízai piramisok elõtt "forradalmasította" a sírépítkezést, a lapos tetejû sírkamra folyamatos magasításával megépíttette az elsõ piramist, amely hat lépcsõben, 60 m-re emelkedett a sivatag fölé, és minden elõzõ építménytõl eltérõen fehér mészkõ burkolatot kapott. A lépcsõs piramisból alakult ki a "valódi" piramis, a sima oldalú gúla - ilyen a dahsuri Vörös piramis -, és ez a forma érte el aztán csúcspontját a nagyszerû gízai piramisokban.

Ezeknek a "halottasházaknak" gyakorlati céljuk is volt, raktárakat és közösségi helyiségeket is terveztek a belsejükbe. Körülöttük az udvaroncok sokkal kisebb piramisai emelkedtek, hogy a halál utáni életben tovább tudják szolgálni urukat. Kr. e. 2700 után Dzsószer fáraó lépcsõpiramist építtetett magának Szakkarában, El-Gízától délre. Ez az alakzat az ég felé haladást jelképezte. A késõbbi uralkodók jobban kedvelték a sima felületû piramisokat, mint amilyen Kheopszé, Khephréné és Mükerinoszé. Ez volt a piramisépítés fénykora (Kr. e. 2700 és 2200 között) az Óbírodalom idején. A Nagy Piramist Kr. e. 2500 körût fejezhették be.

A késõbbiekben a fáraók nagy templomokat, sírokat terveztek a Királyok Völgyében, itt található Tutanhamon fáraó piramisa is. Késõbb elszaporodtak a vályogtéglából épült, de kõborítású kisebb piramisok. Mind között azonban a legszebb az el-gízai Nagy Piramis, az Ahet-Hufu, vagyis Hufu Fénye.

Csodálatos tervezés

Vajon hogyan tudtak az ókori egyiptomiak egy ilyen hatalmas, 5,3 hektáros piramist kõtömbökbõl felépíteni ? Talán valamilyen bonyolult matematikai képlet segítségével ? Mint oly sok más kérdésre, ami az egyiptomi társadalomra vonatkozik, bizonyítékok hiányában erre sincsen válasz…

Kheopsz fáraó Nagy Piramisának hossza 230 m, eredeti magassága 147 m. Sajnos az idõk folyamán a legfelsõ kövek eltûntek összehasonlításképpen, a salis kelegyház tornya 123 m Washington-emlékmû az amerikai fõvárosban 169 m-es.

A piramist kb. 2,5 millió mészkõtömbbõl építették, össztömege 6 millió tonna körül lehet. Néhány nagyobb kõ eléri a 15 tonnát, amelyeket habarcs nélkül és olyan szorosan illesztettek egymáshoz, hogy Flinders Petrie (1855-1942) angol egyiptológus joggal idézhette az arab Abdal-Latífot (1162-1231), miszerint "se tût, se hajszálat" nem lehet közéjük dugni…

A mérnököknek, akik tervezték, tudományos képzettséggel kellett rendelkezniük, a piramis formája, méretei legalábbis ezt feltételezik. A piramis négy oldalvonala tizedfoknyi pontossággal a négy égtáj felé néz. A legnagyobb eltérés a hosszuk között mindössze 20 cm… A piramis körüli kövezeten belül a szintkülönbség csupán 2,5 cm… Hogyan tudtak ilyen pontosságot produkálni csupán mérõpálcák, kötelek, asztronómiai megfigyelések segítségével ? Vagy talán használtak már vízzel töltött szintezõt ? De hogy miként állt össze ez a terv még csak nem is sejthetjük…

A piramis belsejét alkotó kövek mind a gízai fennsíkról származnak. A Szfinx, Khephrén fáraó jelképe egy kõfejtõ helyén áll. A kívül lévõ turai mészkövek a Nílus keleti partjáról kerültek ide. Ezek nagy részét késõbb kiszedték a falból, és beépítették másvalamibe, például Kairó épületeibe. A kamrák rózsaszín gránitköveit Asszuánból szállították, amely kb. 800 km-es utat jelentett a Níluson…

A Nagy Piramis építése mindent egybevéve 20-30 évet vehetett igénybe. Ez idõ alatt 4000 kõmûves szakadatlanul dolgozott, õk faragták a köveket megfelelõ alakúra és méretûre. Rajtuk kívül sok tízezer rabszolga hordta és rakta helyére a köveket az évnek abban a szakában, amikor a Nílus áradt, így a földeken nem lehetett dolgozni. Hatalmas embertömeg munkáját kellett megszervezni, ételt és szállást biztosítani nekik. Amikor a munkások nem kapták meg a kenyerüket, sztrájkok is elõfordultak.

A Nagy Piramis belsejében

Más egyiptomi piramisoktól eltérõen, mélyen a Nagy Piramis belsejében folyosók és kamrák találhatók. Az északi oldal egyik alsó bejárata kis folyosóra nyílik, ez lejjebb egy apró kamrába torkollik, amelyet ma Királynõi Kamrának neveznek. Utána továbbvezet a Nagy Galériához, amely 47,5 m hosszú és 8,5 m magas. Ez a folyosó egy kanyar után a legnagyobb kamrába, a Királyi Kamrába visz, ahol egy szarkofágszerû láda található.

A Kheopsz piramis mellett kiásott, darabokban megtalált hajó hossza 43, 4 m, szélte a közepén 5,9 m.

A hajót tartalmazó üregben 13 rétegben elrendezett, valószínûleg libanoni cédrusból való 1224 fadarabra, valamint kötelekre és evezõkre bukkantak.

A hajó eredeti funkciója máig bizonytalan. Talán a fáraó holttestét szállították rajta Gízába, hogy ott bebalzsamozzák és eltemessék, ám lehetett "nap hajó" is, amelynek az uralkodó lelkét kellett az égbe vinnie, de mindez csak találgatás, nem tudjuk az igazi célját…

A piramis belseje 3000 évig érintetlen maradt. Amikor Abdalláh al-Mámún 820-ban kísérõivel együtt belépett a piramisba, a folyosót egy hatalmas kõ zárta le. Miután sikerült eltávolítaniuk az útból, elérték a Királyi Kamrát, de a szarkofágot üresen találták, holott semmi sem utal arra, hogy a sírt elõzõleg kifosztották volna…

Ezért aztán a mai napig titok, hogy a Nagy Piramist mi célból építették. Ha nem Kheopsz fáraó sírja volt, akkor micsoda ? Vajon ki zárta le a folyosót, és miért ? Mivel még halvány bizonyossággal sem rendelkezünk, számtalan feltételezés született, de a valóságot nem ismerjük…

Az egyiptomiak hite szerint ahhoz, hogy a túlvilági életet élvezni lehessen, épségben kell megõrizni a testet ezért kifejlesztették a mumifikálás mûvészetét. A múmia szó az arab mumiya /bitumen) szóból ered, mivel valamikor azt hitték, hogy a kortól megfeketedett, konzervált holttesteket kátránnyal itatták át.

A balzsamozás folyamata a hason végzett bemetszéssel kezdõdött, melyen át eltávolították a belsõ szerveket. Az agyat az orrlyukakon vagy a koponyaalapon ejtett bemetszésen át szedték ki. Ezeket a szerveket külön konzerválták, és a test mellett elhelyezett edényekben tárolták (a késõbbi idõkben visszahelyezték õket a testbe. A testfolyadékok eltávolítása végett a holttestet száraz nátronba helyezték. A Nílus-delta egyik kiszáradt tavának ez a természetes sója nagy mennyiségû szódabikarbónát tartalmaz, ez lehetett az oka, hogy hat-nyolc hét után a holttest teljesen kiszáradt. Mielõtt a holttestet koporsóba tették és a sírkamrába helyezték volna, gyantával impregnált vászontekercsekkel csavarták át.

A Nagy Piramis mindenesetre a 4500 évvel ezelõtt virágzó bürokrácia éles bizonyítéka. Könyvelõk, földmûvesek, építészek, politikusok, minden rendû és rangú ember tisztelettel és kíváncsian néz fel rá. A világ hét csodája közül az egyetlen, amely a mai napig fennmaradt…

Forrás: http://gunster96.blogter.hu/157497/giza

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.