Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Görög mitológia - Istenek családfája

2009.10.22

Az ókori görög ember a természetfölötti jelenségek ésszerű magyarázatának keresése közben több istent talált ki magának. Egész isten-családot, isten-rokonságot. Egész sereg istenről szóltak a történetek, akiket saját képére és hasonlatosságára teremtett az ember. Az istenek ugyanúgy éltek, ettek-ittak, szerelmeskedtek, haragudtak, voltak jóban és rosszban társaikkal, mint az emberek. Sok-sok száz éven át tartották tiszteletben őket, és a róluk szóló ismeretek leginkább szájhagyomány útján terjedtek, messze tájakra - meg keletkeztek helyben is. Ezért aztán hiába keresünk időrendiséget és logikát a mítoszok történeteiben - tarkabarka összevisszaságban kavarognak a szereplők, hiszen minden korban és minden helyszínen kissé másképp cifrázták a róluk szóló mesét. Különböző korú és eredetű elbeszélések végtelen sora ez, amit nehéz rendszerezni. Talán csak abban következetesek a történetek, hogy a szóbanforgó isten szövetségese vagy ellenfele volt-e a másiknak. Egész európai kultúránk alapja a görög mitológia - a későbbi korokban mindig újra hivatkoztak rá, különösen a művészetek alkalmazták szívesen a témáit. 

Az istenek családfájának a kezdetén még valamennyire követhető az időrendiség. Legelőször csak a káosz volt, ebből jöttek létre a különböző istenek.

 

Kép

 

Uranosz első gyermekeit, a százkezűeket és a küklopszokat, elborzadva rútságuktól, a Tartaroszba vetette. Anyjuk, Gaia bosszúszomjas biztatására a titánok fellázadtak atyjuk, Uranosz ellen. Kronosz, a legfiatalabb, megcsonkította atyját, megfosztotta férfiasságától. Uranosz kiömlő véréből lettek a gigászok és az Erinnüszök, a bosszúállás istennői. Kronosz átvette a hatalmat.  

 

Kép

 

Kronosz gyermekeit születésükkor lenyelte, nehogy veszélyeztessék hatalmát. Ezért Rheia a legkisebbnél cselhez folyamodott : egy bepólyázott követ nyújtott át Kronosznak, Zeuszt pedig elbújtatta. Zeusz felnőve atyja ellen támadt, letaszította a trónról.

A titánok és az istenek háborújában az istenek az Olümposz hegyén táboroztak. 

Zeusz Atlasz titánt megbüntette, mert ellene harcolt - a világ végén kellett tartania az égboltot a föld fölött, örökre.

Megjelentek az állatok, növények és az emberek is. Epimétheuszra és Prométheuszra bízták, hogy az élőlényeket tulajdonságokkal ruházzák fel. De Epimétheusz kiosztott minden jó tulajdonságot az állatoknak. Ezért Prométheusz ellopta a tüzet az emberek számára, és megtanította őket a mesterségek titkaira. Emiatt Zeusz megbüntette, sziklához láncoltatta.

Hephaisztosz Zeusz parancsára készített egy szépséges leányszobrot. Életre keltették, és egy lezárt szelencét adtak neki, azzal a paranccsal, hogy nem szabad kinyitni. De Pandóra kíváncsi volt, kinyitotta a szelencét, és a belezárt bajok mind kirajzottak a földre. Pandóra ijedtében visszacsukta a fedelét, de a bajok kint maradtak, csak a reménységet zárta bele.

Az első embereket Zeusz meg akarta büntetni a bűneik miatt. Ezért vízözönt bocsátott a földre. Csak két ember élte túl, Deukalión és Pürrha, ők egy hajót építettek. Ők népesítették be újra a földet. Köveket dobáltak a hátuk mögé, azokból lettek a férfiak és nők. Saját gyermekeik közül az elsőszülöttet, Hellént tartják a görög nemzet alapítójának. 

Miután az istenek győztek a titánok felett, Gaia bosszút kívánt. Világra hozta a gigászokat (akik más változat szerint Uranosz kiömlő véréből lettek), akik rátámadtak az Olümposz lakóira. Rettenetes küzdelem volt, felborult a természet rendje. Többek között Poszeidón és Athosz thrák gigász is egymásra támadt. Két változata van a mítosznak : az egyik szerint Athosz hajított egy óriási sziklát Poszeidónra, de mellément és a tengerbe esett, és ott egy hatalmas hegytömböt alkotott - a másik szerint Poszeidón vágta hozzá a sziklát Athoszhoz, ami szétmorzsolta a gigászt és beledöngölte a földbe, azóta is ott van.  (Ennek a küzdelemnek a során született Pallasz Athéné.)  

Később Gaia férje Pontosz lett.  

 Az Olümposzon 12 isten lakott :

  • Zeusz
  • Héra
  • Athéna
  • Poszeidón
  • Démétér
  • Apollón
  • Artemisz
  • Hermész
  • Aphrodité
  • Árész
  • Hephaisztosz                                                          
  • Hesztia                                                                                              

Zeusz volt a főisten, nővérét, Hérát vette feleségül.  De az istenek nem viselkedtek valami példamutatóan a családi élet tisztasága, a hűség tekintetében. Különösen Zeusz keresett sok kalandot más istennők és földi halandó nők körében, de a többiek se nagyon maradtak el tőle ezen a téren. Többször előfordul a mitológiai történetekben : ha egy jóképű idegen fickó járt a vidéken, és a terület urának leánya szerelembe esett vele, amikor kiderült, hogy a szép szerelmes szavaknak következménye lett, a leányzó rögtön azt állította a zord atyának, hogy Zeusz járt nála... de ez általában nem hatotta meg a bősz atyát, hanem bizony elzavarta szemefénye leányát - aki ezután messze idegenben szülte meg gyermekét, akiről széltében-hosszában terjesztette, hogy Zeusz nemzette, és a gyermekből felserdülve nagy hős vált. Héra viszont nagyon féltékeny volt (ő nem hűtlenkedett), és minden eszközzel üldözte - no nem a csapodár férjét, hanem a Zeusszal szerelembe esett nőszemélyeket és azok gyermekeit. Akinek mindkét szülője isten volt, az maga is halhatatlan volt, de ha az egyik szülő földi ember volt, gyermekük is halandó lett. Néha a halandó hős jutalma az volt, hogy az istenek felvették maguk közé az Olümposzra és halhatatlanná tették (pl. Héraklész).

 

Kép

 

Az istenek között előfordult homoszexualitás is, több utalás van rá a történetekben. Pl. Zeusznak megtetszett Ganümédész trójai királyfi, és magával vitte az Olümposzra az istenek pohárnokának. Apollónnak is voltak férfiszeretői.   

Zeusz és egy istennő kapcsolatából:

Zeusz és Ganümédész - Olympia, múzeum

Zeusz + Métisz → Athéna (Métisz Zeusz első felesége volt) 

Zeusz + Démétér → Perszephoné

Zeusz + Mnémoszüné → 9 múzsa (Kleio, Melpomené, Thaleia, Euterpé, Terpszikhoré, Erato, Kalliopé, Urania, Polühümnia)   (az ének, zene, tánc, költészet istennői) 

Zeusz + Themisz → Hórák (3) (az évszakok és a jog istennői) 

Zeusz + Eurünomé → Khariszok (3) (a báj és szépség istennői) 

Zeusz + Létó → Apollón és Artemisz 

Zeusz + Maia → Hermész

Zeusz + Szemelé → Dionüszosz (de más források szerint Szemelé földi nő volt) 

Zeusz + Dióné → Aphrodité (más változatban Uranosz véréből - ami a megcsonkításkor a tengerbe hullott -  született a tenger habjaiból)

Zeusz és egy földi nő kapcsolatából:

Zeusz + Europé → Minósz, Szarpedon, Radamanthüsz

Zeusz + Danaé → Perszeusz

Zeusz + Léda → Polüdeukész, Helené

Zeusz + Alkméné → Héraklész

Iót, akire Zeusz szemet vetett, Héra elüldözi.

Aphrodité Hephaisztosz felesége volt, de rendszeresen megcsalta.

Aphrodité + Árész → Erósz, Deimosz, Phobosz, Harmonia

Aphrodité + Ankhiszész király → Aeneas

Árész +  ............... → a thrák Diomédész (akinek emberevő lovai voltak)

Poszeidón +  ............. → Polüphémosz küklopsz

Hermész + ............ → Pán

Apollón + Kalliopé → Orfeusz

Apollón + Korónisz → Aszklépiosz (orvoslás istene) → Hüghieia( a testi-lelki  egészség istene)

Héliosz + ............... → Kirké

 

Dionüszosz állandó kísérete :

  • nimfák
  • szilének
  • szatírok
  • menádok 

Félistenek, héroszok

  • Aszklépiosz
  • Perszeusz
  • Héraklész
  • Thészeusz

 

Egyéb mitológiai szereplők :  

  • Niobé
  • Daphné nimfa
  • Ekhó nimfa
  • Kentaurok
  • Narkisszosz
  • Tantalosz
  • Sziszüfosz
  • Danaidák
  • Danaé
  • Médeia
  • Phrikszosz és Hellé
  • Jászón
  • Niké
  • Areión
  • Arión
  • Medúsza
  • Szilénosz
  • Thaszosz
  • Aiolosz
  • Daidalosz és Ikarosz
  • Bellerofontész és Pegaszosz
  • Aineiasz

Hogyan terjedtek a mítoszok, hogyan ápolták a hagyományokat?
Történeteket meséltek már a görög kisgyermekeknek is, aztán hétköznapi életük számos epizódját is átszőtte a mítoszok felemlegetése. Az ünnepségeken pedig verssel, dallal (az ősi időkben minden verset énekeltek), előadással emlékeztek meg az istenek hatalmáról.
Az egyes istenek tiszteletére Görögország-szerte játékokat, sportversenyeket rendeztek meghatározott időközönként, de ezek nemcsak sportról, hanem (mai kifejezéssel) irodalomról és zenéről is szóltak.
A játékok négy nagy ismert helyszíne a következő volt:
Isztmoszban Poszeidón, Delphoiban Apollón, Nemeában és Olümpiában Zeusz tiszteletére rendezték.

A görög emberek életük minden fontos mozzanatánál kikérték a jósok és a jóshelyek véleményét. Ez különösen fontos volt politikai döntéseknél - a jóshelyek papjai alaposan ki is használták ezt, a diplomáciai lépések tulajdonképpen a jóshelyeken dőltek el. A jóslásért ajándékot vittek a kérelmezők.
A két legjelentősebb jóshely Dódóna és Delphoi volt.
Dódónában Zeusz akaratát közvetítette a jóslat. A papok - papnők vagy a szent bükkfa leveleinek susogásából vagy a fán ülő galambok turbékolásából közvetítették, mit is üzen Zeusz. Delphoiba Apollón jóslataiért mentek. Az isten ugyanis mindig igazat mondott. A sziklában volt egy szent hasadék, amiből kábító gőzök törtek fel. A hasadék fölött egy háromlábú széken ült a papnő, a Püthia, babérlevelet rágcsált és a szent forrás vizéből ivott, míg a kigőzölgéstől extázisba nem esett. Ilyenkor összefüggéstelenül beszélt, ebből „fordították” a papok az éppen aktuális politikai tanácsot. A jósda fénykorában már nagyüzemként működött, már több Püthia is teljesített szolgálatot.

A mitológiai történetekben előforduló leghíresebb jósok Teiresziasz és Kalkhász voltak.

Forrás: www.thasos.hu

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.