Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.09.14

Miért festett képeket az ősember?

Az emberiség óriási utat tett meg, amíg a mai írás kialakulásáig eljutott. Sőt, már számos régészeti lelet bizonyítja azt is, hogy a betűvetés a képjellegű ábrázolással alakult ki.
S ha ez igaz, már pedig miért ne lenne az, akkor az ősember barlangrajzait az első írásos alkotásnak kell tekinteni.

A XX. század első felében, a spanyolországi Altamira barlangban bukkantak rá a jégkorszakból fennmarad első írásos ábrázolásokra. A barlang falait kiszínezett állatrajzok, bölények, vaddisznók, vadlovak festményei díszítették.
De nemcsak Spanyolországban, hanem Franciaországban is találtak érdekes leleteket a régészek. A franciaországi feltárások során egy óriási festményben is gyönyörködhettek a kutatók. A monumentális méretű rajzról, nem lehet pontosan tudni, hogy milyen állatot is akar ábrázolni. Valószínűleg egy rinocéroszt vagy bivalyt akart vele készítője megörökíteni az utókor számára. Ugyanebben az üregben, egy másik festmény egy oroszlánt és egy mamutot ábrázol.

A tudósok szerint, azért kerületek nagyobb számban a falakra ragadozó állatok, mert ez a barlang valószínűleg spirituális jelentőséggel bírt. Elképzelhető, hogy a veszélyes, erős és kiszámíthatatlan állatok társaságában őseink a következő harcokhoz gyűjtöttek erőt.
Ezzel a ténnyel részben válaszoltunk is a fenti kérdésre, de még érdemes egy kicsit körül járni a témát.

Íme, még néhány dolog a barlangi alkotásokról. A falra festett művek igen részletesen, precízen ábrázolták az állatokat. A harminckétezer évvel korábban élt őseink például ismerték a térábrázolást. A távolabb lévő dolgokat kisebbnek, a közelben lévőket pedig nagyobbnak rajzolták. Sőt képesek voltak mozaikszerű mintázatokat is létrehozni. Az előbb említett franciaországi barlangban emberi kezek nyomatából készült képet is találtak. Tudod, olyat, mint amikor a krumpliba vágott mintát, belenyomod a festékbe, utána pedig rányomod a papírra. Na, ők is hasonlót készítettek, csak a saját kezüket használták nyomdának. Ez kicsit olyan volt, mintha azt írták volna, hogy itt jártunk és aláfirkantották volna a nevüket is. S hogy miből állították elő a festéket? Általában a rajzokat belekarcolták a falba, és az állatok vérét, illetve növényeket használtak színezésre. Elkészítették a mai kifestők ősét.
De hát, az ősember nem állt meg a fejlődésnek ezen a fokán, és újabb technikákat agyalt ki. A következő lépésben már fára, kőre, csontra készítette el műveit. Ezek az ábrázolások már nem voltak olyan pontosak, részletezőek és természethűek, mint a barlangbeliek. Kevés vonallal, vázlatosan, szinte csak a legszükségesebbet, a jellemző tulajdonságot ábrázolták.
Ráadásul, még egy oka volt arra az ősembernek, hogy rajzokat készítsen. Az ősembert a létfenntartás vezette a művészet használatára. A rajznak, festményeknek, misztikus erőt tulajdonított. Úgy képzelte, hogyha például lerajzolja a mamutot, hatalmába keríti azt, és mire szembekerülnek a vadászaton, könnyen legyőzheti. S ha még nyilakat is festett az állat testében, akkor biztos lehetett abban, hogy a vadászat során szerencsével jár és legyőzi a vadat.
Látod, számos oka volt az ősembernek arra, hogy képeket fessen a falra.

Forrás: http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kjc/0/9424/1

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.