Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.10.21

Szerepjáték - VII. osztály

SZEREPJÁTÉK - GYEREKMUNKA AZ IPARI FORRADALOM IDEJÉN

 

Angliában mindennapos volt a gyerekmunka. Az egyik legkegyetlenebb munka a kéménytisztítás és a bányamunka volt. Az inasnak adott kisgyerekeket először arra tanították, hogy egy nagyobb fiú nyomában másszák meg a kéményt. Hogy "meghozzák a kedvét" annak a gyereknek is, aki félt a füsttől, koromtól, a leeséstől, a fulladástól, tüzet gyújtottak alatta, hogy gyorsabban mozogjon. Ahogy újra és újra a kémény falához ütődött, teste felsebződött, s évek során az állandó tekergőzéstől eldeformálódott.

A bányavidéken a gyerekek már ötéves korukban lekerültek az aknába. Itt is kisebb gyerekeket alkalmaztak, ha nagyon alacsony volt a folyosó, amelyben a megrakott csilléket kellett húzni. Fiúk és lányok egymás mellett dolgoztak félmeztelenül a fülledt melegben 12-16 órán keresztül. Egy 1842-ben kiküldött bizottság jelentése szerint: „Megláncolva, övvel ellátva, felszerszámozva, mint a kiskocsi elé fogott kutya, feketén, izzadságtól verejtékezve, csaknem teljesen meztelenül, kezükön, térdükön csúszva s maguk után vonszolva nehéz terhüket; hihetetlenül visszataszító és természetellenes látvány.” 1842-ben végre rendeletben tiltották meg, hogy nők dolgozzanak a föld alatt, egyúttal felemelték a fiúk alkalmaztatásának korhatárát - 5-ről 10 évre.

A gyerekmunka nem az ipari forradalommal kezdődött, tömeges alkalmazásukra azonban az ipari forradalom idején került sor. Sokszor az apa vitte gyermekét egészen fiatal korban dolgozni. Amikor a textiliparban a gőzerő terjedt el, feleslegessé váltak a takácsok, ezért mind többen voltak kénytelenek gyermekeiket munkába állítani. Később sokszor csak úgy alkalmaztak felnőtt munkást, ha egy gyereket is beadott a gyárba. Az egészen kicsik, a 4-5 évesek az elhullott pamutot gyűjtötték össze a földről, a 9-10 évesek már a gépek mellett dolgoztak, sokszor felnőttek helyett, de ugyanannyit követeltek tőlük, mint a felnőttektől. Legtöbbször 14 órás munkaidejükből csak félórás szünetet kaptak, s ott helyben fogyasztották el ebédjüket. Korbácsos felügyelők gondoskodtak a rendről és fegyelemről, s néha a fejletlen gyerekeket is kegyetlenül ütlegelték. Néhány nagy gyárban a gyerekek negyedrésze nyomorék volt, vagy valamilyen testi hibában szenvedett - ennek a kimerítő munka, az embertelen bánásmód volt az oka. Nem volt ritka a korai halál sem.

Egy 1833-ban elfogadott törvény megtiltotta a gyapjú- és pamutgyárakban a 9 éven aluli gyerekek alkalmazását, a 9-12 év közöttiek munkaidejét legfeljebb napi 9, heti 48 órára, a 12-18 év közöttiekét napi 12, heti 69 órára korlátozta. Ennek a törvénynek a megvalósítását azonban az akadályozta, hogy a gyerekek és a felnőttek munkája szorosan összefonódott, s a gyerekeket csak úgy lehetett felmenteni a hosszabb munkaidőtől, ha csökkentették volna az egész gyár munkaidejét - ez pedig nem állt a gyárosok érdekében.

 

Ehhez a szerepjátékhoz szükséges:

- egy gyáros, aki vállalkozásában gyerekeket dolgoztat

- egy ügyvéd, aki a gyárost vádolja

- 2-3 gyerek, akik reggeltől-estig egy gyárban éhbérért robotolnak.

 

A fentiek alapján feltehetjük a kérdést: volt-e joga a gyárosoknak, hogy kisgyerekeket kizsákmányoljanak, embertelen körülmények között dolgoztassanak a nagyobb haszon érdekében? A választ mindannyian tudjuk, de ez az ipari forradalom idején, amikor az Európán kívüli országokban (pl. Egyesült Államok) a rabszolgaságot még nem törölték el, nem volt annyira egyértelmű. A feladat:

- mindenki mutassa be az álláspontját

- a szereplők párbeszédben érveljenek egymás ellen

- minden résztvevő próbálja megvédeni a maga igazát.

Plusz pontnak számít, ha a szereplők öltözéke összhangban áll az általuk alakított karakterrel.

A párbeszéd ne fajuljon veszekedéssé, csúnya szavak használata kerülendő.

 

Kép

Kép

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.