Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2009.10.21

Szerepjáték - X. osztály

SZEREPJÁTÉK: BŰNÖS VOLT-E VAGY ÁRTATLAN MARIE ANTOINETTE?

 

Amit Marie Antoinette-ről tudni kell: Osztrák főhercegnő, Mária Terézia lánya volt. 1770-ben, 14 éves korában érkezett a versailles-i udvarba. Politikai érdekből 13 évesen férjhez adták a nála egy évvel idősebb francia trónörököshöz (a későbbi XVI. Lajos). A házasság fő célja az évszázados osztrák-francia ellentétek megszüntetése volt. Esküvőjüket még érkezésének napján megtartották.

Nehezen barátkozott meg az udvari etikettel, amelyet később királynéként gyakran kijátszott.

A trónörökös közömbös volt szép felesége iránt, gyerekeik is csak későn születtek. Marie Antoinette ezért a szórakozásban próbált feledést keresni. Késő éjszakáig táncolt, kártyázott arisztokrata barátnőinél.

Amikor apósa, XV. Lajos 1774-ben meghalt, királyné lett. Folytatta korábbi életmódját. Érdekelte a divat, a kártya, a pazarlás. Soha előtte (és valószínűleg utána sem) költött királyné annyit ruhára, szerette volna, ha a legelegánsabb francia nőként csodálnák. Szenvedélyesen és csillagászati összegekben kártyázott, ezért ragadt rá a „Madame Déficit” gúnynév. Bár kiadásai korántsem voltak olyan hatalmasak, a bezárkózó, népével soha nem találkozó királynével szemben lassan nőtt a köznép neheztelése. Gondtalanul, fényűzően élt, léha udvari szórakozásokba vetette bele magát. Rengeteget áldozott ünnepségekre, amelyekre barátait, az udvari arisztokratákat és külföldi nemeseket hívott meg.

Neki és férjének nem volt érzéke az uralkodáshoz. Az udvaron kívül a nép éhezett. Az 1788-as gabonatermés minden addiginál kisebb lett. A király és a királyné azonban nem az országukra, hanem pazar palotáik átépítésére fordítottak hatalmas összegeket. A királyné a politikával sem törődött, csak arisztokrata barátait tüntette ki magas hivatalok adományozásával, ezzel – tudtán kívül – maga ellen szította a közvéleményt. Az ország folyamatosan szegényedett, mert az amerikai függetlenségi háborúban való részvétel felemésztette az államkasszát. Marie Antoinette a francia nép körében népszerűtlenné vált, ellenfelei házasságtöréssel vádolták meg, sokan szemére vetették pazarló életmódját.

A nyakékügy: Jeanne de la Motte grófné saját meggazdagodásához használta fel Marie Antoinette nevét: egy milliókat érő gyémánt nyakéket vásároltatott fel a Marie Antoinette kegyeiért harcoló, gyanútlan Rohan érsekkel. A királyné hamisított aláírásával ellátott fizetési kötelezvény 1785-ben jutott Marie Antoinette kezébe, aki értetlenül fogadta. Mivel nem volt, aki kifizesse a drága ékszert, a szélhámosság kitudódott, a király vizsgálatot rendelt el. Jeanne-t és cinkostársait letartóztatták. Bár Marie Antoinette-et végül ártatlannak mondták ki a csalásban, a nyakékügy tovább fokozta a királyné népszerűtlenségét.

A Bastille ostromakor, 1789. július 14-én (= a forradalom kitörésének időpontja) nem tudta férjét rávenni, hogy keressen menedéket a hadseregnél, de ősszel meggyőzte, szálljon szembe a Nemzetgyűléssel, amely a feudális és királyi kiváltságok eltörlését követelte. Emiatt ő lett a felkelők céltáblája, Madame Vétónak nevezték, s lehet, hogy ők adták a szájába a hírhedt mondást: „Ha nincs kenyere a népnek, egyen kalácsot!”.

Ekkor már a leggyűlöltebb asszony volt Franciaországban. 1789 októberében az uralkodót családjával Párizsba, a Tuileriák Palotájába kényszerítették. A király és a királyné szökni próbált megalázó helyzetéből 1791 júniusában. Azonban a rosszul szervezett, feltűnő akció balul sült el. Elvesztették koronájukat és méltóságukat, majd a Temple börtönébe zárták őket.

A királyné kapcsolatot talált egy emigráns royalista csoporttal, akik megszervezték az uralkodó pár szökését. 1791. június 25-én Varennes-ben felismerték a szökevényeket. Elfogták és visszavitték őket Párizsba.

Marie Antoinette ezután titkos úton arra ösztönözte bátyját, II. Lipót német-római császárt, hogy indítson háborút a forradalmi Franciaország ellen. Lipót kitért húga kérése elől, 1792 áprilisában azonban már a francia kormány üzent hadat Ausztriának. A királyné folytatta cselszövéseit, titkos levelezésében a francia haditervet is kiadta az ellenségnek, amivel még jobban magára haragította a franciákat.

XVI. Lajost 1793. január 21-én árulás vádja miatt guillotine-al lefejezték. Férje halála után néhány héttel kisfiát, a 8 éves Lajos Károly herceget elválasztották anyjától. A királynét augusztus 29-én átszállították a város legszigorúbb börtönébe, a Conciergerie-be, ahol igen kegyetlenül bántak vele. Itt, életének börtönben töltött, utolsó éveiben tanult meg pompa és fényűzés nélkül élni. 1793 október 14-én bíróság elé állították, és nemzetellenes összeesküvés vádjával halálra ítélték. Két nappal később (1793. október 16-án), a párizsiak ujjongása közepette Marie Antoinette-nek fejét vették a Place de la Revolutionon, a mai Concorde-téren. Kivégzésekor büszkén, királynéhoz méltón viselkedett.

 

Ehhez a szerepjátékhoz szükséges:

- Marie Antoinette, a franciák királynéja

- a királynét vádló forradalmárok (2-3 személy)

 

Feladat:

- mindenki mutassa be az álláspontját

- a szereplők párbeszédben érveljenek egymás ellen

- minden résztvevő próbálja megvédeni a maga igazát.

Plusz pontnak számít, ha a szereplők öltözéke összhangban áll az általuk alakított karakterrel.

A párbeszéd ne fajuljon veszekedéssé, csúnya szavak használata kerülendő.

 

Kép Kép

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.