Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

V. osztály - 1. félév

I. BEVEZETÉS

 

1. A történelem mint tudomány

 

A történelem a történeti források megismerésével foglalkozik. Ezek a források lehetnek:

- íratlan források (munkaeszközök, fegyverek) – ezek elsősorban a Kr.e. 3000 előtti időszakból származnak, amikor még nem jelent meg az írás és nem voltak írott források

- írott források (térképek, pénzérmék, versek).

A történelem tanulásának célja az emberi társadalom fejlődésének megismerése.

 

2. Az ember és környezete

 

Az emberek élete mindig a környezettől függött. Fontos volt az alkalmazkodás.

A történelem során az ember anyagi és szellemi értékeket teremtett:

- anyagi értékek (munkaeszközök, ruhák, lakás) – minden, ami a létfenntartáshoz volt szükséges

- szellemi értékek (szobrok, versek) – minden, amit saját maga gyönyörködtetésére hozott létre.

Az anyagi és szellemi értékek közösen a civilizációt alkotják.

 

3. A kronológia

 

Összetett szó: Kronosz = idő, logosz = megismerés.

A kronológia célja az idő megismerése, a történelmi időpontok megállapítása.

A kronológia időegységei:

- egy év (365 nap)

- évtized (10 év)

- évszázad (100 év)

- évezred (1000 év).

Két nagy történeti korszaka van:

- Krisztus születése előtt (Kr.e.)

- Krisztus születése után (Kr.u.).

Történelme folyamán az ember több fejlődési szakaszon ment át. Ezeket a szakaszokat történelmi koroknak nevezzük:

1. ŐSKOR

2. ÓKOR

3. KÖZÉPKOR

4. ÚJKOR

5. JELENKOR

a-tortenelmi-korszakok.jpg

V. osztályban az őskorról és az ókorról fogunk tanulni.

 

II. AZ EMBERISÉG ŐSKORA

 

Az őskor az ember megjelenésétől (kb. 1 millió évvel ezelőtt) az írás megjelenéséig (Kr.e. 3500) tartott. Történelem előtti korszaknak is szoktuk nevezni.

az-emberre-valas-folyamata.jpg 

 1. Az ember származása

 

2 elképzelés van az ember megjelenéséről:

1. teremtés – A Biblia szerint az embert Isten teremtette.

2. evolúció – Charles Darwin szerint az ember őse a majmokkal együtt a főemlősök rendjébe tartozik. Ez az ős elszakadt a majmoktól és az önálló fejlődés útjára lépett. Kr.e. kb. 1 millió évvel ezelőtt kialakult az értelmes ember (Homo sapiens).

  

 2. A kőkorszak és a fémkorszak

 

Az őskor 2 nagyobb időszakra oszlik:

1. Kőkorszak (kőeszközök)

- gyűjtögetés, vadászat, halászat

- erdőkben, sziklamélyedésekben, barlangokban laktak

- a tűz felfedezése

- eszközök (kőbalta), fegyverek (íj, nyíl)

- állatok háziasítása (kutya a legrégibb)

- letelepedés, falvak építése

- kialakult a beszéd

- az ember eleinte hordákban élt, aztán megjelent a család (apa, anya, gyerekek), majd a nemzetség (több rokon család), később pedig a törzs (több rokon nemzetség).

2. Fémkorszak (fémeszközök)

- réz, bronz (réz + ón), majd vas használata

- megjelent a cserekereskedelem

- kifejlődött a szállítás (szárazföldön és vizen)

- barlangfestmények, később termékenység-kultusz, napimádás

 

3. Az őskor vége


- megnövekedett a népesség

- a törzsekből kialakultak a törzsszövetségek, a törzsszövetségekből pedig az államok

- megjelent a magántulajdon és a rabszolgaság

- kialakult az írás

 

III. AZ ÓKORI KELET

 

1. A városállamoktól a birodalmakig

 

Az első államok néhány nagy folyó völgyében alakultak ki. Ezek a következőek: Tigris, Eufrátesz, Nílus, Indus, Sárga folyó, Kék folyó.

 

MEZOPOTÁMIA (ma Irak)

A Tigris és az Eufrátesz folyók között található. Nevének jelentése: „folyók közötti ország”.

mezopotamia.jpg

Kr.e. a IV. évezredben itt jött létre a legrégebbi állam. Sokféle nép lakta ezt a területet: SUMEREK, AKKÁDOK, AMORITÁK, ASSZÍROK stb.

Ezek mind VÁROSÁLLAMOKAT alapítottak: például URUK, UR. Mindegyik városnak külön királya volt, aki egyszerre volt:

- a hadsereg főparancsnoka

- legfelső bíró

- főpap

 A térség első nagy királya I. SZÁRGON volt. Ő alapította az AKKÁD BIRODALMAT. Ezután újabb és újabb birodalmak alakultak, például a BABILONIAI BIRODALOM, az ASSZÍR BIRODALOM.

Ami ezeket a birodalmakat a városállamoktól megkülönbözteti, az az, hogy hódítani, terjeszkedni akartak. Ámde őket is leigázták idővel. 

 

EGYIPTOM (ma Egyiptom)

Kelet-Afrikában, a Nílus völgyében alakult ki – a „Nílus ajándéka”. Kr.e. 3100 körül Menész király egyesítette Alsó és Felső Egyiptomot. Így létrejött az Egyiptomi Királyság és ő lett az első fáraó (a név jelentése: „nagy ház”).

Egyiptom területe 38 nomoszra (kerületre) volt felosztva, amelyet nomarchosok (kormányzók) irányítottak. A nomoszokban a falvak elöljáróit (bírók) a nomarchosok ellenőrizték.

A nomarchosokat a fáraó bizalmasa, a vezír ellenőrizte (= miniszterelnök).

Az egyiptomi társadalomnak piramisszerű felépítése volt. wh06fs_c04000006a.psd.jpg

Az Egyiptomi Királyság több idegen népet is leigázott (pl. a zsidókat) és így birodalom lett. Ezért nem tudott hosszú ideig fennmaradni.

Az egyiptomiak mindent megtettek azért, hogy haláluk után testük épségben fennmaradjon. Bebalzsamozták a holttesteket. Nagy gondot fordítottak sírhelyeik elkészítésére:

                     - piramisok

                     - sziklába vájt sírok

                     - föld alá is temetkeztek (Tutanhamon).

 

PERZSIA (ma Irán)

Az Iráni fennsíkon terült el. Éghajlatát nagy hőmérsékleti különbségek jellemzik, ezért: - délen földműveléssel

          - északon állattenyésztéssel foglalkoztak.

A perzsák és a médek hatalmas birodalmat hoztak létre Kürosz és Dareiosz nevű királyaik (Kr.e VI. század) idején. A Perzsa Birodalom 20 szatrapiára (tartományra) oszlott. Élén a szatrapák álltak, akik „a király szemei és fülei” voltak.

 

PALESZTINA (ma Izrael)

Egyiptomtól északkeletre található. Kezdetben Kánaán volt a neve. Az egyetlen termékenyebb terület a Jordán folyó völgye.

 

FÖNICIA (ma Libanon)

Élénk kereskedelme révén összekötő kapcsot képezett a görög, egyiptomi és keleti kereskedők között. Nevezték még a „bíbor országának” is.

 

INDIA (ma India)

Két nagy folyó, az Indus és a Gangesz öntözi területét. Kr.e 1500 táján indoeurópai (magukat árjának) nevező népek telepedtek meg itt.

 

KÍNA (ma Kína)

Ennek az országnak is két folyója van: a Sárga-folyó és a Kék-folyó. A kínaiak a legrégibb idők óta ismerték a földművelést.

 

2. Kulturális örökség

 

SUMEREK (ma Irak)

- zikkuratok (templomok)

- az első ismert törvénykönyv

- kerék

- fazekaskorong

- a legrégibb írás (ékírás)

 

EGYIPTOMIAK (ma Egyiptom)

- hieroglif írás (képírás)

- papirusz

- piramisok + szfinx

- naptár (12x30 napos hónap + 5 nap)

- tízes számrendszer

- anatómiai ismeretek (balzsamozás)

 

Esettanulmány: A piramisok – 34.o.

 

PERZSÁK (ma Irán)

- pergamen

- királyi staféták

- „halhatatlan tízezer”

 

ZSIDÓK (ma Izrael)

- az első egyistenhívő nép

 

FÖNÍCIAIAK (ma Libanon)

- az első ABC (csak mássalhangzók)

- átlátszó üveg

- bíborfesték

 

INDIAIAK (ma India)

- összeadás (+) és kivonás (–) jele

- ún. arab számok (0–9)

 

KÍNAIAK (ma Kína)

- papír

- iránytű

- puskapor

- könyvnyomtatás

 

IV. AZ ÓKORI GÖRÖGORSZÁG VILÁGA

 

1. A kezdetek

 

Európa története Görögországgal kezdődik. Görögország a Balkán-félsziget déli részén fekszik. Éghajlata mediterrán.

Fő foglalkozások: földművelés, hajózás, de nagyon szép kerámiákat, szobrokat is készítettek.

Jelentős írók és költők voltak a görögök között.

 

Kréta és Mükéné

A legelső görögországi épületeket Kr.e. 2000 körül építették, de azok, akik laktak bennük, még nem görögök voltak.

PELASZGOKNAK, illetve ÉGEIEKNEK nevezzük őket.

Az első görög hódítók Kr.e. 2000 táján érkeztek. Ők magukat HELLÉNEKNEK, a meghódított területet pedig HELLÁSZNAK nevezték.

Kr.e. 1600 körül az AKHÁJOK létrehozták a mükénéi civilizációt. Ugyanebben az időben KRÉTA szigetén létrejött a krétai civilizáció. Az akhájok nagyon harcos népség voltak. Legjelentősebb háborújuk a trójai háború volt Kr.e. 1280 körül (Iliász és Odüsszeia).

Ezután a háború után sötét évek következtek ezen a vidéken. A mükénéi és krétai kultúrák elpusztultak. Beözönlöttek a DÓR törzsek a görög szigetekre.

 

2. A városállamok kialakulása

 

A városállamok kialakulása

Városállamok ott keletkeztek, ahol egy-egy vidék lakói találkoztak. Először várakat építettek a dombtetőre = AKROPOLISZ. Ide menekültek ellenséges támadások esetén.

Később egyre közelebb építették házaikat a várfalakhoz, majd az egészet fallal vették körül. Így keletkeztek a városállamok = POLISZ.

 

A gyarmatosítás

Okok:

- kevés volt a termőföld

- kereskedni akartak

- a Delphoi jósda parancsára cselekedtek.

Elnevezések:

          - APOIKIA = távol az otthontól

- KOLÓNIA = gyarmat.

A gyarmatosítók élén egy vezető haladt. Több hét hajózás után letelepedtek egy idegen földön. Itt hozták létre a gyarmatokat.

Az új települések politikailag és gazdaságilag csak kevésbé függtek a METROPOLISTÓL = anyaváros (ahonnan elindultak).

 

Hatalmi (kormányzási) formák

a. Királyság – a király egyszerre volt a hadsereg főparancsnoka, főpap, főbíró

b. Arisztokratikus köztársaság – arisztokraták kormányoztak a király helyett

c. Türannisz – a hatalmat erőszakkal magához ragadta egy zsarnok

d. Oligarchia – a hatalmat kevés, vagyonos ember gyakorolta

e. Demokrácia – néphatalom, minden férfi részt vett a kormányzásban.

 

3. A görögök a Kr.e. V. században

 

A görög-perzsa háborúk

Kr.e. az V. században a görög városállamok perzsa fennhatóság alatt voltak. Athén, a legerősebb városállam biztatására fellázadtak.

Kr.e. 492-ben Dareiosz erős hajókkal a görögök ellen indult, de a hajóhad egy tengeri viharban megsemmisült.

Kr.e. 490-ben újabb hadsereg indult, egyenesen Athén ellen. A rémült athéniak Spártától kértek segítséget. Marathónnál a görögök győztek.

Kr.e. 480-ban Xerxész újabb hadjáratot indított. Hatalmas serege volt – kb. 1 000 000 ember. Thermopülainál a perzsák legyőzték a spártaiakat, de Szalamisznál és Plataianál a görögök győztek. 

Ezzel véget értek a görög-perzsa háborúk.

 

Az athéni demokrácia

Azt a 400 évig tartó fejlődést, amely a következő évezredekre példát mutatott a világnak, a következőképpen ábrázolhatjuk:

KIRÁLYSÁG → ARISZTOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG → TÜRANNISZ (ZSARNOKSÁG) → KLEISZTHENÉSZ ÁLLAMRENDSZERE → PERIKLÉSZ DEMOKRÁCIÁJA.

A következő személyiségek járultak hozzá a demokrácia kialakulásához:

DRAKÓN (Kr.e. 621) lehetővé tette, hogy a nép részt vegyen a vezetésben

SZOLÓN (Kr.e. 594) az összes adósság, adósrabszolgaság eltörlése, népgyűlés alapítása

PEISZISZTRÁTOSZ (Kr.e. 560) földet osztott a szegényeknek a háborúban elesett arisztokraták földjeiből

KLEISZTHENÉSZ (Kr.e. 508) a népgyűlés számának megnövelése, száműzés cserépszavazással

PERIKLÉSZ (Kr.e. 443-429)

- új polgári törvény: csak az lehet polgár, akinek a szülei is polgárok voltak

- mindenki hadköteles 30 és 60 év között

- a demokrácia még teljesebb lett (Népgyűlés, Öregek Tanácsa, Bírói Testület; aki részt vett a város vezetésében, fizetést kapott).

 

Kr.e. az V. század = Athén fénykora

Kr.e az V. század közepén élte Athén a fénykorát, Periklész kormányzása alatt. Ekkor épült fel az athéni épületek többsége = az AKROPOLISZ nevű épületegyüttes. Az Akropoliszon található: a Parthenón, az Erekhteion és a Niké-templom.

 

Esettanulmány: Egy nap az athéni agorán – 68.o.

 

A spártai állam

Lakosok:

- leigázott őslakosok

- körüllakók (szintén leigázottak)

- spártai polgárok.

1 spártaira 8 őslakos és 3 körüllakó jutott. Féken kellett tatani őket, ezért lett Spárta katonaállam.

          - minden spártai polgár katona

          - vagyoni egyenlőség

          - vaspénz

          - az újszülöttek életéről a Vének Tanácsa döntött

          - tűrniük kellett a fájdalmat

          - 30 éves korukig nem nősülhettek

          - szűkszavúság.

 

Athén és Spárta végnapjai

Athén létrehozta a DÉLOSZI SZÖVETSÉGET, amelynek sok görög városállam a tagja volt. A szövetség célja egy újabb perzsa háború megakadályozása volt.

A PELOPONNÉSZOSZI HÁBORÚ az Athén által vezetett Déloszi Szövetség és a Spárta által vezetett Peloponnészoszi Szövetség között volt. Spárta robbantotta ki, célja Athén hatalmának megtörése volt. Kr.e. 431-től 404-ig tartott. Spárta legyőzte Athént, amely ettől kezdve fokozatosan hanyatlani kezdett, de ő maga is nagyon legyengült.

 

4. A hellenisztikus világ

 

A makedón birodalom

A makedónok rokon nép voltak a görögökkel, de a görögök lenézték a makedónokat.

II. Fülöp makedón király:

- 10 év alatt meghódította a szomszédos illírek és trákok földjeit

- erős pénzt veretett

- sorra meghódította a görög városállamokat (Athént is)

- létrehozta a Korinthoszi Szövetséget, cél: a perzsa állam meghódítása.

Miután meggyilkolták, fia, Nagy Sándor lett a király:

          - meghódította a Perzsa Birodalmat

          - eljutott az Indus folyóig

- azért nem tudta Indiát is meghódítani, mert katonái kimerültek voltak, fellázadtak

          - több várost alapított (pl. az egyiptomi Alexandria)

33 éves korában meghalt. Hatalmas birodalmát hadvezérei felosztották egymás között.

 

A hellenizmus

Nagy Sándor hódításai eredményeként a görög művészet és tudomány Egyiptom és Ázsia jelentős részére elterjedt. Ezt a folyamatot nevezzük hellenizmusnak, vagyis elgörögösödésnek (hellén = görög).

 

5. A görög és a hellenisztikus kultúra

 

Mesterségek

Főleg cserépedény-készítéssel foglalkoztak:

          - fekete edények vörös alakokkal

          - vörös edények fekete alakokkal.

 

Épületek

A lakóházakat vályogtéglából építették. A falak vékonyak voltak. A kézművesek az utca felőli szobát műhelynek használták. A többi szoba egy belső udvarra nyílt.

Az Akropoliszon és az agorán emelt templomokat és középületeket márványból építették, a falakat festményekkel díszítették.

A templomépületek jellegzetes alkotóelemei az oszlopok. 3 oszlopstílus létezett: dór, ión, korinthoszi.

 

Művészet

A művészek tanulmányozták az emberi testrészek és az épületrészek egymáshoz viszonyított arányait. A tökéletes szépet akarták megalkotni.

Híres szobrászok: Pheidiász, Mürón, Praxitelész.

 

Ünnepek, szertartások

A görögök vallása többistenhívő (politeista) volt.

Mindegyik városnak volt saját istene. Tiszteletére nagy ünnepségeket szerveztek.

- Athénban Athéné tiszteletére

- Delphoiban Apollón tiszteletére

- Olümpiában Zeusz tiszteletére = olimpiák.

Az olimpiákat 4 évenként rendezték. Az olimpiák idejére beszüntették a háborúkat.

- olimpiai láng

- megesküdtek, hogy becsületesen küzdenek

- 1. nap – szertartások Zeusz tiszteletére

- 2. nap – futás, birkózás, ökölvívás – a fiúk versenyeztek

- 3. nap – futás, birkózás, ökölvívás – a férfiak versenyeztek

- 4. nap – kocsi, lóverseny, öttusa: stadionfutás, diszkoszvetés, távolugrás, birkózás, gerelyhajítás

- 5. nap – a győztesek megjutalmazása babérkoszorúval, szobrot állítottak nekik, lakomákat adtak a tiszteletükre, életük végéig tiszteletdíjat kaptak.

 

Esettanulmány: Egy nap az athéni színházban – 78.o.

 

Az iskola

Csak magániskolák voltak, tandíjat kellett fizetni. Megtanultak írni, olvasni, számolni, zenélni és verset szavalni. Sokat tornáztak.

15 éves korukban befejezték az iskolát. Aki ezután még tanulni akart, magántanítót kellett fogadjon.

 

Tudományok

A modern tudományok az algebra, mértan, biológia, csillagászat, történetírás, fizika, filozófia kezdetei az ókori Görögországba nyúlnak vissza.

Püthagorász – bűvös háromszög, matematika és zene kapcsolata, Püthagorász tétele

Hippokratész – természetgyógyászat, hippokratészi eskü

Platón – érdekes elképzelések a világról és az államról, filozófiai iskola

Arisztotelész – a természettudományok megteremtője, Nagy Sándor nevelője

Arkhimédész – fizikus, Arkhimédész törvénye

Hérodotosz – a történetírás atyja

Eukleidész – geometriával foglalkozott.

 

V. A TRÁKOK ÉS A GÉTA-DÁKOK VILÁGA

 

A trákok

Az Északi-Kárpátok, a Fekete-tenger és az Égei-tenger által határolt területen telepedtek le Kr.e. a II. évezredben. Nagyon harciasak voltak. Igyekeztek utánozni a görög és a római kultúrát (pénz, amfórák, írás).

Többistenhívők voltak. Főisten: Zalmoxis. A zene nagyon fontos szerepet játszott életükben.

 

A géta-dákok

A rómaiak a mai Románia területének lakóit dákoknak nevezték. A görögök gétáknak nevezték őket. A dákok és a géták ugyanazt a nyelvet beszélték, tehát ugyanaz a nép voltak.

Burebiszta nevű királyuk Kr.e. 82-ben egyesítette a géta-dák törzseket. Nagy királyság jött így létre, amelynek a határai a következők voltak:

          - észak – Erdős Kárpátok

          - dél – Balkán Hegység

          - kelet – Fekete-tenger

          - nyugat – a mai Szlovákia.

Dekaineos (a tankönyvben: Decenus) főpap segítette őt az uralkodásban.

A rómaiak voltak a géta-dákok fő ellenségei. Burebiszta beavatkozott a Caesar és Pompeius közötti polgárháborúba, Pompeius oldalán. Caesar győzött és így a dákok egy hatalmas ellenséget szereztek.

Kr.e. 44-ben Caesart meggyilkolták, ezért a végső összecsapás dákok és rómaiak között elnapolódott.

 

Esettanulmány: Szarmizegetusza – 100.o.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.