Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

V. osztály - 2. félév

VI. AZ ÓKORI RÓMA VILÁGA

 

1. A római királyság (Kr.e. 753-509)

 

Itália őslakosai

Az ősidőkben Itália többé-kevésbé rokon népek lakóhelye volt:

- ligurok – Itália legrégibb népe az északi vidéken élt

- italikusok – ide tartoztak: Közép-Itáliában a latinok, szabinok, szamniszok

- etruszkok – szintén Közép-Itáliában éltek. Kr.e. a VII. században fejlett civilizációt hoztak létre itt: öntözőcsatornák, mocsarak lecsapolása, hajók építése, fejlett agyag- és fémművesség, jóslással is foglalkoztak, jó kereskedők voltak

- görögök – sok görög gyarmat volt Dél-Itáliában. Dél-Itália + Szicília = Nagy-Görögország. Az etruszkok, később a rómaiak sok mindent átvettek a görögöktől.

A népeknek ebből a konglomerátumából emelkedett ki a római nép, amely aztán egységes egésszé kovácsolta ezt a sokféle népességet és mindannyiukra kiterjesztette ugyanazt a nyelvet és életformát.

 

Róma alapítása

A legenda: Rómát egy testvérpár, Romulus és Remus alapította Kr.e. 753-ban. Az ókori rómaiak a feltételezett alapítástól számolták az időt.

Az igazság: A Tiberis folyó torkolatától 15 km távolságra 7 domb emelkedik. Ezekre épült Róma, amely eleinte sokkal inkább több falu egyesülése volt, mint egy egységes város.

 

A római társadalom

A rómaiaknál a család volt a társadalom alapja. A családfő (PATER FAMILIAS) korlátlan hatalommal rendelkezett a család többi tagja felett.

Társadalmi osztályok:

PATRÍCIUSOK – az ősi nemzetségekből származó családok, nemesek

PLEBEJUSOK – polgárjogok nélküli „sokaság”, vagyis olyan szabad emberek, akik nem rendelkeztek politikai jogokkal.

 

A hét király Rómája

Hét király uralkodott Kr.e. 753-509 között. A királynak nem volt korlátlan hatalma. A népgyűlés választotta a patríciusok közül. Ő volt:

- a hadsereg főparancsnoka

- főpap

- legfelső bíró

- a nép atyja

- az „örök tűz” és a kincstár őrzője

- testőrök (liktorok) kísérték.

A szenátus eleinte a nemzetségfőkből állt. Tanácsokkal látta el a királyt. A hatalmat is átvehette, ha a király utód nélkül halt meg.

A népgyűlésnek az összes felnőtt, fegyverviselésre alkalmas férfi a tagja volt.

 

2. A római köztársaság (Kr.e. 509-27)

 

Új államforma

Az utolsó király elűzése után a királyok helyére két konzul került. 1-1 évre választották őket. Ők voltak:

- a hadsereg főparancsnokai

- legfelső bírók

- 6-6 liktor kísérte őket.

Nagy veszély esetén a konzulok visszaadták megbizatásukat és korlátlan hatalmú diktátort választottak 6 hónapra. A diktátort 24 liktor kísérte.

 

Róma, egész Itália ura

A szomszéd népekkel folytatott hosszú háborúk után a rómaiak elfoglalták Veiit, az etruszkok ősi városát. Ezután a gallok betöréseivel kellett szembenézniük, akik felégették Rómát is. Miután újraépítették a várost, háborúkat indítottak egész Itália meghódításáért.

3 hadjáratban legyőzték a szamniszokat.

Elfoglalták a dél-itáliai görög gyarmatokat (Tarentumot is beleértve).

Már csak Észak-Itáliát és a szigeteket kellett meghódítaniuk.

Karthago, észak-afrikai föníciai gyarmattal három háborút vívtak. Az első háborúban elfoglalták Szicília szigetét. A második háborúban is győztek (Zama – Kr.e. 202). A harmadik háború után, Kr.e. 146-ban földig rombolták Karthagót és a helyén létrehozták Africa provinciát. Ez lett az első nem itáliai római gyarmat.

Ezután elfoglalták Görögországot és Ázsiában is terjeszkedni kezdtek.

 

A köztársaság bukása

Kr.e. a 80-as években két jelentős személyiség volt Rómában, Marius és Sulla. Az általuk vezetett pártok között polgárháború tört ki.

Sulla volt a hadsereg főparancsnoka, így katonáival elfoglalta Rómát, Mariust pedig meggyilkoltatta. Ezután listák (proscriptiók) jelentek meg azok neveivel, akiket bárki megölhtett büntetés nélkül. Sulla egész életére diktátorrá nyilváníttatta magát.

Kr.e. 73 – rabszolgalázadás tört ki Spartacus vezetésével. A Szenátus Crassust bízta meg a leveréssel.

Crassus titkos szövetséget kötött Pompeiussal és Julius Caesarral, így Kr.e 60-ban létrejött az első triumvirátus.

Triumvirátus = három férfi szövetsége. Azért jött létre, hogy hasonló – vagy majdnem hasonló – hatalommal rendelkező politikusok saját karrierjük érdekében ahelyett, hogy egymás ellen dolgoztak volna, pillanatnyi érdekeiknek megfelelően együtt vegyék fel a harcot közös, pályafutásukat akadályozó ellenfeleikkel.

Caesar Kr.e 58-tól elfoglalta Galliát, Britanniát, majd hadseregével Rómába ment és elfoglalta azt. Kitört a második polgárháború Caesar és Pompeius között (Crassus, a triumvirátus 3. tagja meghalt). Miután Pompeiust Egyiptomban megölték, Caesar lett Róma egyedüli ura:

- félisten

- első szenátor (princeps senatus)

- naptárreform

- fórum építése

Kr.e. 44-ben a szenátusban meggyilkolták.

 

3. A római császárság (Kr.e. 27-Kr.u. 476)

 

A principátus

Caesar fogadott fia, Octavianus szövetséget kötött Marcus Antoniussal és Lepidussal. Létrejött a második triumvirátus.

Kr.e. 27-ben, miután Octavianus félreállította két társát, Augustus néven ő lett az első császár. Egy személyben volt:

- augustus = fenséges

- princeps senatus = a szenátus első embere

- néptribunus (vétójoggal)

- imperator = a hadsereg főparancsnoka

- cenzor = a jó erkölcsök őre

- pontifex maximus = főpap

Octavianusból Augustus lett, a köztársaságból pedig principátus (vagyis császárság). Birodalma területén bevezette a római békét (pax romana) = egy hosszú ideig tartó nyugalmi időszak, virágkor.

Az új államformát a birodalom kiterjedése is indokolttá tette. Augustus idején már 24 tartományból (provincia) tevődött össze, de Traianus idején (Kr.u. 98-117) volt a legnagyobb (55 millió lakos). Határait ebben az időszakban Skóciától a Perzsa-öbölig, a Keleti-Kárpátokig, a Szaharáig és a Nílus első zuhatagáig 30 légió védte. (ld. tankönyv, 136. o.)

A császárság idején a tartományok jelentős része elrómaiasodott. A meghódított területek lakói átvették:

- a latin nyelvet

- a római szokásokat és az életmódot

- a vallást.

 

4. A római kultúra

 

Köztársaság:

- egyszerű életet éltek, csak a korszak vége felé jelent meg a fényűzés és a császárság korában teljesedett ki

- a lakóházak eleinte kicsik voltak és egyszerűek

- fából, kőből vagy téglából épültek

- az utca felől egyetlen bejárat vezetett a belső udvarba (átrium), melynek közepe négyszög alakban fedetlen maradt

- a középületek (a templomokat leszámítva) szintén nem voltak túlzottan mutatósak

- a hódítások hatással voltak a rómaiak életére

- főleg a keleti és a görögországi kapcsolatok hoztak változásokat

- „Görögország legyőzte a bárdolatlan győzteseket.”

- a fórumokat márványépületekkel kezdték díszíteni

- az egyszerű faházak eltünedeztek, helyüket szobrokkal és értékes tárgyakkal díszített fényűző paloták foglalták el.

Császárság:

- Augustus rengeteget változtatott Róma városképén

- azt hitte, hogy nemcsak a hadisiker, hanem a virágzó kultúra, a művészet is fontos

- joggal mondhatta uralkodása végén: „Rómát téglából épített városként találtam és márványból építettként hagyom hátra.”

- az állam és a magánemberek egymással versengve építkeztek

- a legfontosabb épületek a fórumokon emelkedtek

- Augustus Caesarhoz hasonlóan felépítette a maga fórumját, a Mars-mezőn pedig a Béke-oltárt.

Jellegzetes római építnények:

- tartós utak

- vízvezetékek

- viaduktok

- bazilikák

- amfiteátrumok

- diadalívek

- templomok

- közfürdők.

Római építészeti újítások:

- boltívek

- kupolák

- égetett tégla

- malter

- beton.

 

VII. A RÓMAI BIRODALOM VÁLSÁGA. AZ ÓKOR VÉGE

 

Katonai anarchia

A 235-284 közötti időszak Róma történetében új korszak volt: a „katonacsászárok” kora. Jellemzők:

- katonai anarchia (= zűrzavar)

- polgárháborúk

- a hadsereg nevezte ki az uralkodókat (egyszerre akár 30-at is)

- Aurelianus császár 271 körül feladta Dacia tartományt és Rómát erős falakkal vették körül

- a barbár népek tömegesen telepedtek be a birodalom területére → kolónusok.

 

Dominátus

284-ben Diocletianus lett a császár. Jellemzők:

- tetrarchia = 4 társcsászár (2 augustus + 2 caesar)

- Diocletianus saját magát „domines et deus”-nak (= „úr és isten”) nevezte → dominatus

- Róma elvesztette fontosságát, Diocletianus Nicomediából kormányozta a birodalmat

- keresztényüldözések

 

Nagy Konstantin

- a 313-as Milánói (Mediolanumi) Ediktum által szabad vallásgyakorlatot biztosított a keresztényeknek

- 324-re legyőzte vetélytársait és egyedül maradt császár

- Konstantinápoly néven új fővárost alapított egy régi görög gyarmat, Büzantion helyén

- őt tekintjük az első keresztény császárnak.

 

A Birodalom kettéosztása

- a IV. század végétől a vándornépek egyre gyakrabban támadták a Római Birodalmat

- Theodosius császár megengedte a vizigótoknak (= egy barbár nép), hogy letelepedjenek a Balkán-félszigeten

→ a barbár katonák száma a hadseregben nagyobb lett, mint a rómaiaké

- egyedül elismert államvallássá tette a kereszténységet

- 395-ben Theodosius fiai között kétfelé osztotta a birodalmat

- Honorius kapta Nyugatot (főváros: Róma, majd Ravenna)

- Arcadius kapta Keletet (főváros: Konstantinápoly)

→ létrejött a Nyugatrómai és a Keletrómai Birodalom, az egység soha nem állt helyre.

 

A Nyugatrómai Birodalom bukása

- a IV-V. században pénzügyi és katonai válság volt

- 476-ban Romulus Augustulus gyermekcsászárt Odoaker germán vezér letette a trónról, aztán királynak nyilvánította magát és a császári jelvényeket Konstantinápolyba küldte

→ a Nyugatrómai Birodalom megszűnt létezni. Romjain létrejöttek a középkori államok (kereszténység és hűbéri – feudális – társadalom)

→ a Nyugatrómai Birodalom bukása = az ókor vége, a középkor kezdete

→ a Keletrómai Birodalom (későbbi nevén: Bizánci Birodalom) még 1000 évig fennmaradt.

 

A Keletrómai (Bizánci) Birodalom

Főváros: Konstantinápoly. Ez volt az első keresztény állam. Élén a császár állt, akit a pátriárka (= főpap) koronázott meg. Jellemzők:

- virágzó városok

- központosított állam

- méltóságok elnyerése személyes érdem által

- erős hadsereg (titkos fegyver: görögtűz)

- jó diplomácia.

Jelentős császár: Jusztiniánusz (527-565):

- hódítások Észak-Afrikában

- törvénygyűjtemény (Codex Justinianus)

- Hagia Sophia (Szent Bölcsesség) templom.

Hosszú ideig hanyatlott a VIII. századtól kezdődően, rövid felvirágzást leszámítva a X-XI. században, egészen a XV. századig. 1453-ban II. Mohamed török szultán elfoglalta Konstantinápolyt, amely Isztambul néven a Török Birodalom fővárosa lett. A Bizánci Birodalomnak vége lett.

 

VIII. A KÖZÉPKORI NÉPEK SZÜLETÉSE

 

1. Európa születése

 

476-ban a Nyugatrómai Birodalomnak 25 millió lakosa volt, de a következő évszázadban ez a szám jelentősen lecsökkent. Magyarázat: a vándornépek betörései.

A népvándorlás okai:

- a római városok gazdagsága

- más vándornépek nyomása

- új legelők keresése (fő foglalkozás: pásztorkodás).

Következmények:

- a római városok lerombolása

- falusi jellegű civilizáció

- a kultúra visszafejlődött és a templomokban lelt menedékre

- a birodalom romjain létrejött államok barbár uralkodóik tulajdonai voltak és haláluk után utódaik osztoztak rajtuk

- új népek alakultak ki

- latinok (pl. franciák, spanyolok, olaszok, románok)

- germánok (pl. angolok, németek, svédek, dánok, norvégok)

- szlávok (keleti – pl. oroszok, ukránok, nyugati – lengyelek, csehek, szlovákok, déli – szerbek, horvátok, bolgárok).

 

2. A Karoling Birodalom

 

Az egyik barbár királyság, amely a Nyugatrómai Birodalom területén létrejött, a Frank Királyság volt. Kis Pippin 751-ben új dinasztiát (= uralkodócsalád) alapított: a Karoling-dinasztiát. Legjelentősebb tagja Nagy Károly (768-814) volt:

- hatalmas területeket hódított meg

- 800-ban a pápa császárrá koronázta őt

- halála után unokái 3 részre osztották a birodalmat (843 – verduni szerződés).

Nagy Károly birodalmának felaprózódását meggyorsította a hűbéri (feudális) társadalmi rend megjelenése.

- feudum = földbirtok, innen ered a feudalizmus elnevezés, amely a föld tulajdonán alapuló társadalmi rendet jelent.

            - a király, aki Isten kegyelméből uralkodik, a legfőbb földtulajdonos

- a seniorok (a szó jelentése: öreg) a nagy földbirtokosok voltak, a társadalim ranglétrán a király alatt helyezkedtek el

- a vazallusok (a szó jelentése: szolga) a seniortól földbirtokot kaptak, ezért a senior hűbéresei lettek (a hűség bére: a föld, amiért évi 40 nap katonai szolgálattal + egyéb kötelezettségekkel kellett fizetniük), innen ered a hűbéri rend elnevezés

- a seniorok nemcsak fegyvereseiknek (értsd: vazallusaiknak) adtak földet használatra, hanem a parasztoknak is, tőlük terményeket (dézsmát), pénzt (cenzust), munkát (robot) kaptak.

- mindenki vazallusa volt valakinek, a király Istené, mert az ő kegyelméből uralkodott.

 

3. A román nép kialakulása. Az első államalakulatok

 

A román nép kialakulása Dacia meghódításával és elrómaiasodásával kezdődött (Kr.u. 106). 271-ben Aurelianus császár feladta Dacia tartományt. Ezután Románia területén sok vándornép átvonult:

- 1. hullám: gótok, hunok, gepidák, avarok

- 2. hullám: szlávok, bolgárok, magyarok

- 3. hullám: besenyők, úzok, kunok, később a tatárok.

Egyesek továbbmentek, mások beolvadtak a szabad parasztokból álló elrómaiasodott őslakosságba.

Dákok + rómaiak + vándornépek (főleg szlávok) = román nép, amely a IX. századra alakult ki.

A IX. századtól kezdődően az ország területén kenézségek és vajdaságok jöttek létre:

          - kenézség = több falu egyesülése egy kenéz (helyi főnök) vezetésével (pl. Ioan és Farcas kenézsége Olténiában)

          - vajdaság = több kenézség egyesülése egy vajda vezetésével (pl. Gelu, Glad, Menumorut vajdasága Erdélyben).

A vajdaságok és kenézségek képezték a középkori román fejedelemségek (Moldva, Havasalföld, Erdély) alapját.

 

4. A szlávok világa

 

A Római Birodalom eltűnésének idején a szláv törzsek a Dnyeper és Dnyeszter folyók közötti területen vándoroltak. A VI. századtól kezdődően telepedtek le a ma is általuk lakott területekre. Letelepedésük során 3 csoportra szakadtak:

1. Keleti szlávok vagy oroszok

- falvakban és vásárhelyeken laktak a Dnyeper mentén

- kereskedelemmel foglalkoztak

- 862-ben 3 varég testvér (Rurik, Askold és Dir) és a velük érkezők megalapították az első orosz államokat

- idővel a varégek beleolvadtak a helyi szláv lakosságba

 

Esettanulmány: A kijevi Oroszország – 175. oldal


2. Déli szlávok

- a Balkán-félszigetre letelepedett déli szlávok közül a legjelentősebbek a bolgárok és a szerb-horvát törzsek voltak

- a bolgárok 681-ben Aszparuh vezetésével telepedtek le a Dunától délre; 927-ben Szimeon lett a bolgárok és görögök cárja, de halála után az ország romlásnak indult; 1185-ben újabb állam jelent meg a térségben, Petru és Asan vezetésével

- a szerb-horvátok hosszú ideig nem alklottak államot, nagycsaládokban (zadruga) éltek

 

3. Nyugati szlávok

- ide tartoznak: a cseh-morvák és a szlovákok

- a görög Cirill és Metód testvérek jelentős térítő tevékenységet folytattak Nagy-Morvaországban + megalkották a cirill ABC-t

- a magyarok csapásai alatt a morva állam 906-ban megszűnt létezni

- a csehek a Premysl, a lengyelek a Piast dinasztia alatt független államot hoztak létre, de rövid idő múlva a német császárok befolyása alá kerültek.

 

 

5. Az arab állam kialakulása és terjeszkedése

 

Az arabok a VII-XII. századokban 3 kontinensre (Ázsia, Afrika és Európa) kiterjedő hatalmas birodalmat teremtettek.

- az Arab-félszigeten laktak a beduin törzsek, amelyek állattenyésztéssel és kereskedelemmel foglalkoztak

- a Mohamed próféta által a VII. században alapított új vallás, az iszlám lett az egység egyik alappillére

- 622 (Mohamed Mekkából Medinába futása) a muzulmán időszámítás kezdete

- Mohamed halála után az arabok leigázták Szíriát, Mezopotámiát, Egyiptomot, Perzsiát és létrehozták a Nagy Arab Kalifátust; 2 jelentős kalifadinasztia volt:

          - Omajjádok (661-750) - főváros: Damaszkusz

          - Abbászidák (750-1258) - főváros: Bagdad

                   - legjelentősebb kalifa: Harún ar-Rasíd (Ezeregyéjszaka meséi)

- a X. századtól az arab kalifátus több kis országra oszlott, amelyeket az emírek vezettek.

- az arab kultúra jelentős hatást gyakorolt Európára: algebra, csillagászat, gyógyszerészet, orvostudomány, vegyészet, építészet, arab eredetű szavak, sok ázsiai találmány arab közvetítéssel jutott el Európába.

 

ÖSSZEFOGLALÁS

 

Európa népeinek születése – 193. oldal

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.