Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VI. osztály - 1. félév

2010.05.16

ISMÉTLÉS

 

Mi a történelem? = a múlt feltárása, megismerése

Mi a kronológia? = az a tudomány, amely a történelmi időpontok megismerésével, kiszámításával foglalkozik.

Mi mikortól számítjuk az időt? = Krisztus születésétől.

A történelem nagy korszakokra oszlik. Melyek ezek?

1. ŐSKOR

2. ÓKOR

3. KÖZÉPKOR

4. ÚJKOR

5. JELENKOR

V. osztályban az első két korszakról tanultunk: az ŐSKORRÓL és az ÓKORRÓL.

Az őskor az ember megjelenésével kezdődött (Kr.e. 1 millió évvel ezelőtt) és az írás megjelenésével fejeződött be (Kr.e. 3500 körül).

Jellemzők:

- az első eszközök, fegyverek

- a tűz felfedezése

- a beszéd megjelenése

- barlangfestmények

Az ókor az írás megjelenésével kezdődött (Kr.e. 3500 körül) és a Nyugatrómai Birodalom bukásával (Kr.u. 476) fejeződött be.

Jellemzők:

- az első városállamok, birodalmak

- az ókori világ hét csodája

- többistenhit

- rabszolgaság

- az első olimpiák

- gladiátorok

Kr.u. az I-II. században a Római Birodalom az akkor ismert világ jó részét meghódította: Európában a mai Franciaország, Németország és hazánk, Románia területét is beleértve.

Kr.u. a III. századtól barbár népek jelentek meg a Római Birodalom területén, nagy részeket foglaltak el belőle. 476-ban Rómát is elfoglalták.

Szintén a III. századtól megkezdődött a Római Birodalom keleti és nyugati részének különválása.

476-ban, Róma elfoglalása után a Nyugatrómai Birodalom megszűnt. A Keletrómai Birodalom még 1000 évig fennmaradt. Központja Konstantinápoly volt, vallása pedig keresztény.

A barbár népek a Nyugatrómai Birodalom megszűnése után összekeveredtek a római/ elrómaiasodott lakosokkal. Így új népek jöttek létre, amelyek felvették a keresztény vallást és új országokat alapítottak: Franciaország, Német-Római Birodalom (mai Németország), olasz városállamok.

A keresztény vallás mellett volt egy másik jelentős vallás, amely főleg Ázsiában és Afrikában, de Európában is elterjedt.

Melyik volt ez? = az iszlám

Ki alapította? = Mohamed

Melyik nép vette fel a leghamarabb? = az arab

Mi mindent köszönhetünk az araboknak?

- arab számok

- Ezeregyéjszaka meséi

- algebra

- gyógyszerek (pl. köhögés elleni szirup)

Ebben az évben a középkorról fogunk tanulni és az újkorba is belekezdünk.

 

A KÖZÉPKOR

 

1. Ember és környezete

 

A XI-XIII. századokban Európa népessége megkétszereződött. Ez elsősorban a termőföldek megnövekedésének (erdőírtások, mocsarak lecsapolása) és a mezőgazdasági technikák tökéletesedésének köszönhető:

- megjelentek a vízimalmok és a szélmalmok

- megtanulták az igavonó állatok igába és hámba kötését

- elterjedt a vetésforgó technikája.

Fejlődött a kereskedelem és a kézművesség.

Export = kivitel, import = behozatal.

Létezett:

- szárazföldi kereskedelem (kereskedelmi utak, karavánok)

- vízi kereskedelem (az iránytű elterjedése előtt csak a partok mentén mertek hajózni).

 

1. A középkori falu

- a lakosság nagy része falun lakott

- a házak főleg vályogból készültek és náddal voltak befedve

- az egyetlen szobából álló lakásban együtt élt a család a kisebb állatokkal

- a szoba közepén volt a tűzhely

- a falakat pokróccal borították be

- a kis ablakokon alig szűrődött be a fény

- a ház mellett volt az istálló

- az emberek csak aludni és enni jártak haza

- minden nagyobb faluban volt templom és kovácsműhely

- üzletek nem voltak, közvetlenül a termelőktől vásároltak.

 

Esettanulmány: Egy középkori falu leírása

 

2. A középkori város

A középkor elején városok jöttek létre:

- ókori városok helyén

- utak kereszteződésénél, templomok, kolostorok, kastélyok mellett (= vásárhelyek)

Jellemzők:

- a város falain belül álltak a városiak házai, amelyek téglából vagy kőből épültek és gyakran emeletesek voltak, kéményük is volt

- az utcák szűkek, kövezetlenek, piszkosak, sötétek voltak

- járda és csatornázás nem volt

- állandó járvány- és tűzveszély

- fontosabb épületek: katedrális és városháza

- a városok terein zajlottak a vásárok, a világi és egyházi ünnepek.

A középkor elején a városok nem voltak függetlenek: hűbérúr vagy püspök uralma alá tartoztak. Azért, hogy megszabaduljanak ezektől az uraktól, a városok kommunális (közösségi) mozgalmakat indítottak. Néha megvásárolták, néha kiharcolták a város jogait tartalmazó szabadságlevelet (charta).

A teljes jogú polgár:

- szabad ember

- ház- vagy földtuljadonos

- adót fizet

Azok, akiknek ugyanaz volt a mesterségük, céhekbe (= érdekvédelmi szervezet) tömörültek. A céhek segítséget nyújtottak tagjaiknak, szabályzatban határozták meg a napi munkaprogramot, a fizetéseket, az áruk minőségét és az árakat. Többnyire egy-egy külön negyedben vagy külön utcában laktak.

Idővel a kereskedők is hasonló szervezeteket hoztak létre. Ezeket hanzáknak nevezzük. A város élén az előkelők (patríciusok), a gazdag kereskedők és a céhek vezetői álltak. Közülük választották a városi tanácsot és a polgármestert.

 

Esettanulmány: Konstantinápoly

 

2. A középkor társadalma

 

1. A feudális rend születése

1000 körül alakult ki, amikor az államok már nem tudtak hadsereget fenntartani és megfizetni (zsold), ezért a védőknek saját védelmük érdekében földet osztottak ki.

Így jött létre a feudális (hűbéri) rend. Ez a rend fentről lefelé alakult ki és ráerőszakolták a földművesekre: a volt rabszolgák jobbágyok lettek.

A feudalizmus alapja a feudum = földbirtok. A vazallus (alárendelt személy, szolga) hűséget esküdött a seniornak (hűbérúr). Ezért cserébe földbirtokot és védelmet kapott.

A feudális rend egy piramishoz hasonlít, amelynek a tetején a király található. Mindenki vazallusa valakinek. A király Isten vazallusa, mert az ő kegyelméből uralkodik.

 

2. A feudalizmus Nyugat-Európában

Az országok nagy földbirtokokból álltak. A nemeseknek nem voltak sem rabszolgáik, de pénzük sem volt, hogy napszámosokat fizessenek. Ezért birtokukat feldarabolták és egy részét használatra kiosztották a parasztoknak. A parasztok cserébe a termés egy részét a föld tulajdonosának adták és megművelték az ő tulajdonában maradt földet is.

 

3. A feudalizmus Kelet-Európában és a keleti világban

A feudális rend elsősorban Nyugat-Európára jellemző, de Kelet-Európában és a keleti világban (muzulmán országok, Kína, Japán) is létezett egyfajta függőségi rendszer.

A román országokban (Moldva, Havasalföld) az uralkodó elméletileg az összes föld tulajdonosa volt (= teljhatalom). A bojároknak nagy földbirtokaik voltak, udvari méltóságokat is betöltöttek (részt vettek az ország vezetésében) és harcoltak uralkodójuk oldalán (saját csapatokkal). A parasztok:

          - függő parasztok (vecini, rumâni)

          - elszegődött parasztok (földnélküli szabadok)

                   Kötelességek:- a termények egy részét a bojárnak adták (dézsma)

                                        - közmunka (kaláka vagy robot)

                                        - pénzadó

          - szabad parasztok (moşneni, răzeşi)

A keleti országokban is a föld volt a megélhetés forrása. A parasztok adót fizettek az államnak és különböző kötelezettségekkel tartoztak a nagy földbirtokosoknak.

 

4. Hűbérurak és hűbéresek

 

1. A nemesek

- lakhely: a földbirtokon álló vár(kastély)

- fő foglalkozások: háborúskodás, lovagi tornákon való részvétel, vadászat (= szórakozás és megélhetési forrás)

A föld gazdasági és politikai hatalmat adott tulajdonosának:

- kezdetben meghatározott időre adományozták, később örökölni is lehetett

- a király emberei is csak a földesúr engedelmével léphettek birtokára

- adószedés, bíráskodás, pénzverés joga

          = állam az államban, a király hatalma meggyengült

Nemcsak a nemesek, de az egyház is nagy földbirtokokkal rendelkezett.

2. A parasztok

1. Szabad parasztok

2. Függő parasztok

- szabad költözködési jog

- szabad faluközösségekben éltek, saját vezetőjük volt

- gyerekeik szabad emberek voltak és örökölték javaikat

- kötelezettségek: (pénz)adó, a termény egy része, közmunka, katonáskodás

- nem volt szabad költözködési jog

- a földesurak birtokán éltek 

- gyerekeik is jobbágyok lettek, nem kaptak örökséget (földet is csak a földesúr belegyezésével)

- különböző kötelezettségek: több mint a szabad parasztoké

- csak a földesúr beleegyezésével házasodhattak s csak az ő birtokáról

 

A visszaélésekkel szemben a parasztoknak nem volt törvényes védekezési joguk. Ezért sok parasztfelkelés tört ki:- 1358 Franciaország

 - 1381 Anglia

 - 1434 Csehország

 - 1437 Erdély (Bábolna).

 

3. Az egyház a középkorban

 

1. A nagy egyházszakadás

Nyugat és Kelet politikai egysége 395-ben bomlott fel (noha már 330-ban, Konstantinápoly megalapításával elkezdődött). Ekkor Theodosius császár fiai között két részre osztotta a Római Birodalmat. Vallási téren szintén kezdetét vette az elkülönülés. 1054-ben a keresztény egyház két részre szakadt:

1. nyugati katolikus egyház

- a római pápa vezeti

- „egyetemesnek” mondja magát

- a germánok, skandinávok, balti népek, nyugati szlávok a katolikus vallást vették fel

2. keleti ortodox egyház

          - a konstantinápolyi pátriárcha vezeti

          - „ökumenikusnak” – az egész keresztény világ vezetőjének – tartja magát

- a keleti szlávok (oroszok, bolgárok, szerbek) és a románok az ortodox vallást vették fel.

 

2. A keresztes hadjáratok

1095-ben a pápák hadjáratot szerveztek a „szent föld” (Palesztina és Szíria) felszabadítására.

1099-ben a keresztes hadak bevonultak Jeruzsálembe, visszafoglalták a Szent Sírt. „Keleti latin” államokat alapítottak: Antiochiát, Edesszát, Tripoliszt és a Jeruzsálemi Királyságot.

A hadjáratok okai:

- hit

- kalandvágy

- meggazdagodás vágya

- eretnekek megbüntetése

- nemzetközi politikai számítások

8 fontosabb keresztes hadjárat volt.

A keresztes hadjáratok idején félig katonai, félig egyházi jellegű szerzetes lovagrendek jöttek létre: templomosok, johanniták és teutonok. Jelentős politikai és gazdasági szerepük volt.

 

4. Kultúra és társadalom a középkorban

 

1. A középkori irodalom

A szellemi, művelődési élet központjai kezdetben a kolostorok voltak. A szerzetesek tanítottak, könyveket másoltak és képeket is festettek.

Jelentős szerzetesrendek: bencések, domonkosok, ferencesek.

Az egyházi irodalom műfajai: imádság, prédikáció, himnusz és legenda. Nyelve a latin volt, de később elkezdődött a latin szövegek lefordítása a különböző nemzeti nyelvekre.

A lovagi irodalom abban az időben jelent meg, amikor a szellemi élet súlypontja áttevődött az egyetemek, nemesi várkastélyok és királyi udvarok területére. Főleg nemzeti nyelveken íródott, műfajok: lovagi hősköltemény (Roland-ének, a Nibelung-ének) lovagregény (Trisztán és Izolda), szerelmi költészet (trubadúr-dalok).

 

2. A középkori művészetKép

1. Román stílus – XI-XII. század

A Római Birodalom építészeti stílusa volt és innen kapta a nevét is. Román stílus (roman style) = római stílus. A városok egymással versenyeztek, hogy melyikőjük tud szebb és nagyobb templomot építeni.

Jellemzők:

- félkörív

- masszív oszlopok

- kereszt alakú alaprajz

- kőboltozat

- a falakat kívülről támpillérekkel erősítették meg

- szűk, lőrésszerű ablakok

- a templom melletti toronyban volt a harang

- mozaikok, falfestmények

- veszély esetén ide menekültek az emberek.

Példák:

- Franciaországban a cluny apátsági templom, a clermonti Notre Dame du Port

- Spanyolországban a compostellai Szent Jakab-templom

- Itáliában a velencei Szent Márk-bazilika

- Németországban a mainzi, wormsi katedrálisok

2. Gótikus stílus – XII-XIV. század

A barbár gótokról kapta nevét ez a stílus a reneszánsz idején, mert nem tetszett az akkori embereknek. Nevezik még csúcsíves stílusnak is.

Jellemzők:Kép

          - csúcsív

          - elegáns, karcsú külalak

          - nagy, színes üvegablakok

          - kővirágok (a boltozat belsején és a falakon)

          - aprólékosan kivitelezett szobrok, miniatúrák

          - kastélyok, erődök, gazdag városiak házai

is épültek ebben a stílusban

Példák:

          - Franciaországban a Saint Denis apátsági templom, Notre Dame

          - Németországban a kölni és nürnbergi dóm

          - Itáliában a milánói dóm, a velencei Doge-palota és az Arany-ház

          - Angliában a canterbury, lincolni és salisbury katedrálisok.

 

Esettanulmány: Egy templom, katedrális, kolostor vagy középkori várkastély leírása

 

5. A középkori állam

 

Nyugat-Európa középkori államai

 

1. Franciaország

A X. századig a királyt a nemesség választotta. 987-ben a Capeting uralkodócsalád (dinasztia) került a trónra, a királyi hatalom így örökletessé vált.

A király elméletileg az összes föld tulajdonosa volt, ebből adományozott híveinek.

Szép Fülöp megerősítette a központi királyi hatalmat. Ő lett a főbíró. Összehívta a rendi gyűlést (= a parlament elődje), de ez idővel alárendelődött a király akaratának.

A 100 éves háborúban (1337-1453) Franciaország Angliával állt hadban. Ez és a polgárháború nagy mértékben hozzájárult a királyi hatalom meggyengüléséhez.

Franciaország csak nehezen állt talpra.


2. A Német-Római Birodalom

Nagy Károly, frank császár birodalma 843-ban felbomlott.

Nagy Károly a Római Birodalmat akarta újraegyesíteni. Miután terve nem sikerült, a római területek egyesítésének gondolatát I. Ottó vette át. Ő 962-ben császárrá koronáztatta magát. Az általa létrehozott államot a régi Római Birodalommal azonosították, de mivel Ottó és a lakosság nagy része német volt, Német-Római Birodalomnak nevezték. Ez az elnevezés a XIX. század elejéig fennmaradt.

Mikor a Német-Római Birodalomról beszélünk, nem egy egységes országot kell érteni alatta. Kb. 3000 kis államból állt, a császár hatalma csak névleges volt.

 

A középkori román államok

1. Erdély

A magyarok bejövetele után megalakult az erdélyi vajdaság, amely a magyar királyság része lett.

3 erdélyi „rend” (nemzet) létezett: a magyar, a székely és a szász. Kezdetben a román nemesek politikai jogait is elismerték, később a nemességet és a politikai életben való részvételt a katolikus egyházhoz való tartozástól tették függővé.

2. Havasalföld

Más országokhoz hasonlóan, Havasalföld is több kis államalakulat (kenézség és vajdaság) egyesüléséből jött létre. Ez a terület eleinte a magyar király uralma alatt volt.

1247-ből származik az első hivatalos forrás Havasalföldről: IV. Béla magyar királynak a johannitákhoz írt adománylevele.

A XIII. század második felében Litovoi vajda megtette az első kísérleteket a kenézségek és vajdaságok egyesítésére. 1279-ben nem ismerte el többé, hogy a magyar király alattvalója. A magyar király legyőzte őt.

A XIV. század elején Basarab egyesítette az Olt mindkét partján levő kenézségeket és felszabadította Román-síkságot a tatár uralom alól. 1330 november – döntő győzelmet aratott a magyar sereg felett és ezzel elnyerte Havasalföld függetlenségét.

3. Moldva

A XIV. század első felében Dragoş máramarosi vajda – a magyar király csatlósaként – őrgrófságot alapított a Kárpátok és a Szeret folyó között. Cél: a tatárok Erdélybe való betöréseinek megakadályozása.

Dragoş utódai nem uralkodtak sokáig. Bogdan (aki szintén máramarosi vajda volt) átkelt a Kárpátokon és Moldva vajdájának kiáltotta ki magát.

1364-ben a magyar király is elismerte Moldva függetlenségét.

 

A keresztény Európa és a Török (Oszmán) Birodalom

 

A XI. században egy közép-ázsiai eredetű török népcsoport, a szeldzsuk törökök leigázták Iránt és Irakot, területeket foglaltak el a Bizánci Birodalomtól.

A mongolok támadásai következtében a szeldzsuk birodalom (szultánság) szétesett.

Az oszmán törökök alapítottak újabb birodalmat. Nevüket első vezetőjükről, a XIV. század elején élt Oszmánról kapták.

A török hadsereg lovas katonákból (szpáhik) és gyalogosokból (janicsárok) álltak. A janicsárok a törökök által leigázott keresztény országokból származtak (= gyermekadó).

1362-ben elfoglalták Drinápolyt (ma Edirne), amely 1453-ig a birodalom fővárosa lett. Innen szervezték meg a balkán-félszigeti hódító háborúikat.

1389 Rigómező (Koszovó) győzelmet arattak a szerbek felett. Elfoglalták Szerbiát. Ezután a térség államai adót fizettek a törököknek és így megvásárolták a békét vagy feladták függetlenségüket.

 

Esettanulmány: A Román Országok és a Török Birodalom viszonya a XV. században

 

AZ ÚJKOR KEZDETE

 

1. A terjeszkedő Európa

 

Város és falu világa a középkor végén, az újkor elején

 

A falu

Továbbra is a mezőgazdaság volt a fő foglalkozás. Új növények: árpa, vetemények (spenót, saláta, káposzta). Egyre nagyobb területeket műveltek meg.

Új foglalkozások:

- szőlőtermelés

- állattenyésztés

- len + kender a ruhák előállításához

- juhtenyésztés – a gyapjú miatt

Már piacra is termeltek. Változatlanul nehéz volt a megélhetés, ami parasztlázadások kitöréséhez vezetett.

A város

Miután kivívták függetlenségüket és önrendelkezési jogukat, a városol egy sor más kiváltságra is szert tettek, pl. árumegállítási jog.

Az ipar és a kereskedelem fejlődésnek indult. A legjelentősebb iparág a textilipar volt, de a bányaipar is jelentősen fejlődött. A kis kézművesműhelyek mellett megjelentek a manufaktúrák (= üzemen belüli munkamegosztáson alapuló, kézműves technikát alkalmazó nagyobb termelőüzem). Kezdetleges gépeket is használtak. Javultak a munkakörülmények.

Megjelent a tőke és fejlődtek a bankok.

A tőke legfontosabb forrása a kereskedelem volt. A középkor végén az olasz városok Földközi-tengeri és az észak-német Hanza városok Északi és Balti-tengeri kereskedelme volt a legjelentősebb. A nagy földrajzi felfedezések változtattak ezen.

Új, tőkés (kapitalista) társadalmi viszonyok jelentek meg, amelyeknek nem a nemesi származás, hanem a pénz képezte az alapját.

 

A nagy földrajzi felfedezések

 

Az okok

- miután a törökök ellenőrzés alá vonták a Boszporusz és Dardanellák szorost, az európaiak igyekeztek az ő megkerülésükkel eljutni Afrikába és Ázsiába

- népességnövekedés

- a keresztény vallás terjesztése

- János pap keresztény országába, illetve Eldorádóba, az arany országába való eljutás

- fejlődött a hajózás (iránytű, Jakab-rúd, hajókormány, térképek, hajózási törvények)

 

A nagy utazások

Tengerész Henrik által indított expedíciók felfedezték a Madeira, az Azori és a Kanári szigeteket.

Bartolomeo Diaz 1487-ben elérte Afrikában a Jóreménység fokát.

Vasco da Gama eljutott Indiába.

Kolumbusz Kristóf 1492-ben felfedezte Amerikát.

Magellán 1519-1522 között körbehajózta a Földet.

 

Az európaiak és az új világ

 

Kelet

Az indiai, kínai és japán kultúrák érdekes, zárt világot alkottak.

 

Amerika népei

Őslakosok: maják, aztékok, inkák.

Jól szervezett államaik voltak, mezőgazdasággal foglalkoztak. Nem ismerték a vasat, a tűzfegyvereket és a lovakat. Tudtak írni, olvasni, használták a nullát (0), pontos naptáruk volt.

A hódítókat isteneknek hitték, ezért hamar megadták magukat. Legyőzésük után a hódítók gyarmatokat alapítottak. Az őslakosokat bányákban és ültetvényeken dolgoztatták. Miután sokan meghaltak, Afrikából hoztak be négereket, a munkaerő pótlására → rabszolgakereskedelem.

 

Afrika népei

A rabszolgakereskedelem miatt voltak fontosak.

 

Következmények

- a világkereskedelem súlypontja áttevődött a Földközi-tengerről az Atlanti Óceánra

- gazdasági, szellemi fejlődés.

 

2. A reneszánsz és a humanizmus

 

Az olasz újjászületés

reneszánsz = újjászületés

humanizmus = emberközpontúság

A reneszánsz Itáliában jelent meg a XIV. században. Később elterjedt Angliában, Németalföldön és Kelet-Európában is.

Városok és fejedelmi udvarok civilizációja volt.

Megjelent a reneszánsz embereszmény (Baldessar Castiglione: Az udvaronc) és az eszményi uralkodó alakja (Niccolo Machiavelli: A fejedelem).

A középkorban az ókort barbár kornak tartották. A humanisták újra felfedezték az ókori kultúra értékeit, lefordították az ókori (görög, római) tudósok és írók műveit.


A humanizmus terjedése

Francesco Petrarca – szerelmes versek

Giovanni Boccaccio – elbeszélés-gyűjtemény (Decameron)

William Shakespeare – színdarabok

Miguel Cervantes – lovagi témájú regény (Don Quijote)

Michel de Montaigne – esszéíró (esszé = rövid elmélkedés egy bizonyos témáról)

Nicolaus Kopernikusz – csillagászat (a Föld kering a Nap körül, nem fordítva)

Leonardo da Vinci – festő, tudós, matematikus, mérnök, feltaláló, építész, író és költő

Leon Alberti – építész

Michelangelo Buonarotti, Sandro Botticelli, Rafaello Sanzio, Tiziano Vecellio Itáliában, Pieter Breugel, Hieronymus Bosch, Albrecht Dürer és Hans Holbein Németalföldön – festők voltak.

 

 

A humanizmus a Román Országokban

Később, a XVI. század második felétől jelent meg.

Moldvában és Havasalföldön:

- az ószláv (= az egyház nyelve) mellett kezdett terjedni az anyanyelv, a görög és a latin nyelvek használata is

- fejlődésnek indult a vallásos és a történelmi irodalom (= személyes tapasztalatok és tudományos gondolkodás ötvözése)

          - Moldva: Grigore Ureche, Miron Costin, Dimitrie Cantemir

          - Havasalföld: Constantin Cantacuzino

Erdélyben:

- Nicolaus Olahus – humanista és történész (Hungária és Attila)

- Johannes Honterus – Luther tanait terjesztette, érdekelte a pedagógia, a nyomdászat és a jog.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.