Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

VI. osztály Magyarságtörténet - 1. félév

„Az égig érő fának

Ha nem nő újra ága

Úgy élj, hogy te legyél

Virágnak virága.”

 

BEVEZETÉS

 

1. Miért tanuljuk a magyarságtörténetet?

 

Mert magyarok vagyunk. Magyarul beszélünk, gondolkodunk, imádkozunk.

Fontos számunkra nemzetiségi kultúránk megőrzése.

„A múlt a miénk. Nem lehet tőlünk elvenni. De csak akkor a miénk, ha ismerjük.” (Nemeskürty István)

„Miénk a fény, amit lelkünkbe fogadunk, s a föld, amelyen élünk és halunk.”

(Tamási Áron)

 

ŐSTÖRTÉNET

 

2. A magyar nép és nyelv kialakulása

 

Két elképzelés van a magyar nép kialakulásáról:

1. Eredetmonda

Hunor és Magor, a bibliai Ménrót (Nimród) fiai voltak a hunok és a magyarok ősei. Egy szarvas vezetésével eljutottak a Meotis-tó (= Azovi-tenger) környékére.

Hunor elszaporodott népe idővel a Kárpát-medencébe vonult. Itt a hunok nagy területeket hódítottak meg királyuk, Attila vezetésével. Attila halála után a királyság felbomlott, a hun nép szétszóródott. Kis csoportjuk, a székelység helyben maradt.

Évszázadokkal később Magor népe Álmos, majd Árpád vezetésével átkelt a Kárpátokon és elfoglalta Attila országát. (= a hunok visszatérése vagy a magyarok bejövetele)

- a magyar név Magortól ered

- a hungarus név a honfoglaláskor elfoglalt Ung várától ered.

2. A tudományos álláspont

A magyar nép távoli elődei a finnugorok.

A „magyar” elnevezés is finnugor eredetű, jelentése: „beszélő ember”.

Több évezredes történelmünk során sok néppel kerültünk kapcsolatba, így a törökökkel is. Sok török szó található nyelvünkben. Más népek által használt „ungar”, „ungur” nevünk is török eredetű, jelentése: „10 törzs”. 

 

3. Vándorúton az őshazától a Kárpát-medencéig

1. Uráli őshaza

Kr.e. 3000 táján a finnugorok az Urál-hegység középső részének két oldalán éltek.

2. Ugor őshaza

Kr.e. 2000 körül a finnugor egység felbomlott. Egyes csoportok a Balti-tenger irányába vándoroltak. Az ugor csoport kb. 1000 évig a Tobol, Irtis, Ob folyók vidékén élt.

3. Magyar őshaza

Egyes ugor közösségek észak felé húzódtak, míg mások (az ősmagyarok) a déli füves térség felé vonultak. Itt, a Tobol folyó felső szakaszán Kr.e. 1000 és 500 között kezdődött el a magyar nép önálló fejlődése.

4. Magna Hungaria (Nagy Magyarország)

A magyarok átkeltek az Urálon, így jutottak el a Volga és a Káma közötti vidékre, Magna Hungariába. Itt alakult ki a 7 törzs: NYÉK, MEGYER, KÜRTGYARMAT, TARJÁN, JENŐ, KÉR, KESZI.

5. Levédia

750 táján a magyarok a Don folyó és az Azovi-tenger közötti területre, Levédiába értek. Itt a Kazár Kaganátus (Birodalom) fennhatósága alatt éltek. Két fejedelmük volt: KENDE (vallási vezető) és GYULA (katonai vezető). 830 körül felszabadultak a kazár uralom alól és továbbvonultak.

6. Etelköz (Folyóköz)

A Dnyeper, Dnyeszter, Prut és Szeret folyók közötti terület. Itt megerősítették a 7 törzs szövetségét (vérszerződés) és Álmos lett a fejedelem

Az etelközi magyarok több ízben is beavatkoztak a frank fejedelmek közötti, valamint a bizánciak és a morvák közötti harcokba. Többször jártak a Kárpát-medencében is.

 

4. A honfoglalás (895-900)

Etelköz kedvező fekvése miatt vonzotta a népeket. Ezért a magyarok számára sem nyújthatott végleges és biztonságos otthont.

A honfoglalás szakaszai

1. A 890-es évek közepén a magyarok a Kárpát-medencében a bizánci-bolgár konfliktusban a bizánciakat, a morva-német konfliktusban a morvákat segítették.

Szvatopluk, morva fejedelem halála után a magyar harcosok a Felső-Tisza vidékén maradtak. 895 körül a magyar hadsereg többi része is átkelt a Kárpátokon a Vereckei hegyszorosnál és elfoglalta Pannóniát.

Közben a bolgárok szövetségre léptek a besenyőkkel, akik rátörtek az etelközi, védtelen magyar szállásokra (öregek, asszonyok, gyerekek). A pusztítás túlélői a Keleti Kárpátok szorosain a hegyeken túlra menekültek.

A kimerült frank, bolgár, morva erők nem álltak ellen.

Ezzel a honfoglalás első szakasza lezárult.

2. A 890-es évek végén a németekkel szövetséges magyarok Itália ellen vonultak. Miután a magyarok visszatértek, megszállták a Dunán túli területeket. Így a Kárpát-medence egyedüli urai lettek. A honfoglalás 900 körül véget ért.

A kalandozások

= rablóhadjáratok, melyeknek egyedüli célja a zsákmányszerzés volt

„Bekalandozták” egész Európát:

- nyugaton német, francia és itáliai királyságokat

- keleten a Bizánci Birodalom területét.

Taktika:

- szemből sose támadtak

          - színlelt visszavonulás

          - megfélemlítés.

Nyugat-Európa templomaiban így imádkoztak: „A magyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!”

Idővel ellenfeleik kiismerték taktikájukat:

- 955 – Augsburg mellett vereséget szenvedtek a németektől → 7 „gyászmagyar”. Ez véget vetett a nyugati kalandozásoknak.

- 970 – Arkadiopolisnál Bizánc győzött a magyarok felett. A kelet felé irányuló kalandozások is befejeződtek.

 

5. Az ősmagyarság életmódja és hitvilága

Életmód

Uráli őshaza – zsákmányoló gazdálkodás (vadászat, halászat, gyűjtögetés)

Ugor őshaza – termelő gazdálkodás (földművelés, állattenyésztés)

A Nyugat felé vándorlás során a magyarok lovas néppé váltak.

Az év nagy részében nemezsátrakban laktak.

Télen földbe mélyített, kemencével ellátott házakba költöztek.

A sátrakban és a házakban egy-egy nagycsalád (szülők, gyerekek, unokák) élt.

10-20 nagycsalád alkotta a közös őstől származó nemzetséget.

Magna Hungáriában a nemzetségek törzsekbe szerveződtek.

Levédiában kialakult a 7 törzs szövetsége.

Hitvilág

- totemhit – mindegyik nemzetség egy-egy állattól származik (Árpád nemzetsége a turultól = sas vagy sólyom)

- szellemhit – az elpusztult állat szelleme és ereje tovább él teste valamelyik darabjában

Kép- világfa, három világ hite

- felső világ (hétrétegű ég, jó szellemek lakják)

 

- középső világ (a földi élet színhelye)

 

- alvilág (rossz szellemek)

- a sámán (táltos) képes kapcsolatot teremteni a 3 világ között, elűzi a rossz szellemeket, elnyeri a jók segítségét

- fordított élet a halál után (a halál utáni állapot a földi élet folytatása és tükörképe)

- temetkezés (minden nagycsaládnak saját temetője volt, a harcosok mellé lovat is temettek)

 

Esettanulmány: Élet a jurtában; Harcosok temetkezési szokásai

 

A KORAI FEUDALIZMUS

 

6-7 A magyar állam és egyház megszervezése

 

A X. század végén:

- letelepedett életmód

- kalandozások kudarca

- kereszténység felvétele (hogy beilleszkedjünk Európába)

- államszervezés

 

6. Az egyházszervezés

 

Géza fejedelem veszélyesnek tartotta a bizánci szövetséget, ezért Nyugat felé közeledett.

I. Ottó német-római császártól térítő szerzeteseket kért. Felvette a kereszténységet, de nem tagadta meg ősei hitét. („Elég nagy úr vagyok ahhoz, hogy két istennek is áldozzak.”)

Fia, Vajk (megkeresztelése után István) már a keresztény tanítás szerint élt. A II. Szilveszter pápa által küldött koronával királlyá koronáztatta magát és megkezdte a magyar keresztény egyház kiépítését.

          - 10 egyházmegye létesítése (élükön: püspök)

          - bencés kolostorok alapítása

          - minden 10 falu építsen egy templomot

          - birtokokat adományozott az egyháznak

          - zarándokházakat emelt a Szentföldre igyekvők számára.

 

7. Az államszervezés

 

Géza fejedelem erőszakos széttelepítéssel felszámolta a 7 törzs szervezetét. Ugyanakkor növelte saját területeit. Így erős fejedelmi hatalmat teremtett.

Addig a vezetést a nemzetség legidősebb tagja örökölte, de Géza saját fiát, a 15 éves Istvánt jelölte meg utódjául.

Ahhoz, hogy István elfoglalhassa a fejedelmi széket, le kellett győznie ellenségeit:

          - Koppány somogyi vezért

          - Ajtonyt, aki a Körösök, Tisza és Duna közti területet mondhatta magáénak.

István rendelkezései:

          - földvárakat építtetett

          - a vármegyék élére királyi biztosok (ispánok) kerültek

          - törvénynapok (az itt hozott ítéleteket később törvénykönyvekbe foglalták).

 

Magyarország és Európa

Géza és István igyekezett jó viszonyt kialakítani a szomszédos országokkal → dinasztikus házasságok.

          - István egy német hercegnőt, Gizellát vett feleségül

          - Imre, István fia bizánci hercegnőt.

Imre korán meghalt egy vadászatban. Egy birodalom védnöksége a függetlenség feladását jelentette volna. Ezért – a hagyomány szerint – István Magyarországot Szűz Mária pártfogásába ajánlotta.

 

A magyar koronázási jelvények

 

Szent Korona

- alsó rész – az ún. görög korona – I. Géza (nem Géza fejedelem!) kapta a bizánci császártól)

- felső rész – a latin korona – eredetileg ereklyetartó része lehetett

- a XII. század végén szerelték össze, ekkor került rá a kereszt is

 

Koronázópalást

- eredetileg miseruha volt

- Szent István és Gizella adományozta 1031-ben a székesfehérvári templomnak

- a XII. század végén alakították át koronázási palásttá

 

Koronázási kard

- XVI. századi munka

- Szent István kardját ma Prágában őrzik

 

Jogar

- X. századi keleti munka

 

Országalma

          - rajta a kettős kereszt az Árpád-ház jelvénye

          - közepén az Anjou-ház címere látható.

 

 

8-9. Az Árpád-házi királyok kora

 

Miután fia meghalt, István király unokaöccse, Orseolo Péter lett az új uralkodó. Folytatta az állam- és egyházszervezést. Hűséget esküdött a német császárnak, ezért lemondatták és megvakították.

A következő uralkodó I. András lett, akinek szintén királyi vér folyt az ereiben. Kemény intézkedéseket hozott, öccsével Bélával együtt kormányzott. Miután kisfiát, Salamont tette meg örökösévé, Béla fellázadt ellene. I. Andrást csatában megölték. I. Béla rövid ideig uralkodott.

Salamont német császári seregek ültették vissza a trónra. Jó viszonyt tartott fenn Béla fiaival, Gézával és Lászlóval. Gézát a bizánci császár elismerte uralkodónak, de végül László lett a király.

Az ő uralkodása idején:

          - szigorú törvények a tulajdon védelmében

          - pogány szertartások betiltása

          - elrendelte, hogy a halottakat a templomok mellé temessék

          - egyház újjászervezése (Bihari Püspökség megalapítása Várad székhellyel)

          - szentté avatások (István, Imre, Gellért)

          - egyházi birtokok védelme

          - templomépítés támogatása

                   → Ezek az intézkedések hozzájárultak a királyság megszilárdításához.

Kálmán a „Könyves” jelzőt kapta nagy tudása miatt. Enyhített László szigorú törvényein. („Boszorkányok, minthogy nincsenek, ne is égessék meg őket.”)

Kálmán után fél évszázadig trónviszályok következtek.

III. Béla rendet teremtett az országban:

          - létrehozta a kancelláriát az országos jelentőségű ügyek írásba foglalására

          - elrendelte a magánbirtokügyek írásba foglalását

          - hiteleshelyek

→ Magyarország az ő idejében Európa 3. leggazdagabb országa volt. Rendezett országot, szilárd hatalmat hagyott maga után.

II. András trónra lépése után birtokokat adott az őt támogató nemeseknek. Főleg a Gertrúd királynéval bejött német lovagokat részesítette adományokban. Ez elégedetlenséghez vezetett → a királynét meggyilkolták (Katona József: Bánk Bán). 1222-ben aláíratták vele az Aranybullát, amely korlátozta az uralkodó jogait.

IV. Béla lett a következő király. Az ő idejében volt a tatárjárás (1241-1242). Kb. 100.000 tatár támadt Közép-Európára. A Batu kán által vezetett fősereg a Vereckei-szoroson tört Magyarországra. Hatalmas győzelmet arattak a magyar sereg felett. A király is csak nehezen menekült meg. 1242 márciusában – egy teljes évig tartó öldöklés, rombolás után – a tatárok kivonultak Magyarországról. IV. Béla újjáépítette az elpusztított országot, ezért nevezzük őt „második honalapítónak”.

III. András 1301-ben meghalt és vele kihalt az Árpád-ház.

 

10. A társadalom és a gazdaság új rendje

 

Szabadok: törzsi vezetők, az ő fegyveres kíséretük, a köznép, a király szolgálatában álló idegen lovagok.

A vagyoni különbségek jelentősek voltak. Voltak a szabadok között teljesen nincstelenek is.

Alávetett népek: nem volt saját birtokuk, hanem királyi, egyházi és magánbirtokokon dolgoztak. A szolgák vagy ínek voltak a legtöbben és általában függetlenül gazdálkodtak.

Másoknak bizonyos kötelezettségeik voltak: pl. kenyérsütés, kovácsmunka.

Voltak olyanok is, akik nem sokban különböztek az ókori rabszolgáktól.

A földtulajdon formái:

- királyi birtok

- egyházi birtok

- magán nagybirtok

- kisbirtok

A nagybirtokok önellátásra rendezkedtek be, akárcsak Nyugaton.

 

11. A magyar királyság keleti országrészei

 

A Keleti Alföld

Középen Bihar vármegye volt. Szent István óta jelentős szerepet játszott.

Az erdélyi vajdaság

Az erdélyi vajda irányította ezt az országrészt. A királyt képviselte, az ő nevében látta el a közigazgatásti, bírói, katonai feladatokat. Főbíró, a hadsereg vezetője volt, ő nevezte ki a megyék ispánjait.

A székelyek és szászok nem tartoztak a fennhatósága alá.

Az erdélyi vajdaságból alakult ki a XVI. században az Erdélyi Fejedelemség.

 

12. Az erdélyi vajdaság népei

 

A IX-X. századokban Erdélyt hatalmas erdők borították, lakossága gyér volt. Miután Szent István kezdte megszervezni az országot, Erdély is fokozatosan benépesült.

1. Magyarok A honfoglaláskor csak kis csapatok maradtak Erdély területén. A X-XI. századoktól a magyar királyok tömegesen telepítették be őket.

2. Székelyek A vándorlás idején az elő- és utóvéd szerepét töltötték be. Előbb Dél-Erdélybe, majd a Keleti Kárpátok medencéibe telepítették őket. Így alakult ki a mai Székelyföld. Szabadok voltak, egyetlen kötelezettségük a királlyal szemben a határvédelem volt.

3. Szászok A Német-Római Birodalom különböző területeiről érkeztek. Jelentős szerepük volt a földművelés, bányászat, kézművesség fejlesztésében.

4. Románok Királyi uradalmakon és magánbirtokokon éltek. Ortodox vallásúak voltak. Saját szokásaik szerint éltek (pl. vajdák irányították őket).

 

Esettanulmány: István Intelmei; Szent Gellért legendája; Anonymus: Gesta Hungaronum

 

AZ ÉRETT FEUDALIZMUS KORA

 

13. A gazdasági élet

 

Falu

A földművelés volt a gazdaság legfontosabb ága. Két- és háromnyomásos rendszert használtak.

A Székelyföldön inkább állattenyésztéssel foglalkoztak.

A családok közösen művelték meg a földet.

 

Város

Kolostorok, útkereszteződések, vásárok mellett alakultak ki. Önkormányzattal rendelkeztek, tehát ők maguk választották vezetőiket. Országos és hetivásárokat tartottak.

A városok fajtái:

1. szabad királyi városok

2. bányavárosok

3. mezővárosok.

A kézművesek az erdélyi városokban is céhekbe tömörültek.

 

14-15. Társadalmi változások és mozgalmak

 

A XIV-XV. században kialakultak a fontosabb társadalmi rétegek:

- nemesek

- jobbágyok

- szabadok.

Nagy Lajos 1361-ben bevezette az ősiség törvényét, amely szerint csak rokonok örökölhettek birtokot. Ha a család kihalt, akkor a birtok visszakerült a király tulajdonába (aki elméletileg az összes földek tulajdonosa volt).

A jobbágyok kilencedet fizettek a földesúrnak, a tized az egyházat illette (ld. 48. oldal).

A székelyek és szászok közös szabadsággal rendelkeztek, de a XIV-XV. századtól egyre többen jobbágyoknak adták el magukat.

 

A bábolnai parasztfelkelés (1437)

1437 tavaszán a jobbágyok fellázadtak. Okok:

- kilenced bevezetése

- szabad költözködési jog korlátozása

- huszita (korai református) eszmék terjedése.

Szökött jobbágyok ezrei gyűltek össze a Bábolna nevű hegytetőn:

- magyar, román parasztok

- sóvágók

- városi szegények

- kisnemesek.

A felkelés vezetője: Budai Nagy Antal.

A nemesi seregek először vereséget szenvedtek a felkelők megerősített szekértáborának köszönhetően. A tél folyamán Budai Nagy Antal meghalt, vezértársait elfogták, Torda határában karóba húzták. A többi csapatot szétverték.

 

Dózsa György keresztes hadjárata (1514)

1513-ban X. Leó pápa újabb kereszteshadjáratot hirdetett a törökök ellen. Bűnbocsánatot ígért mindazoknak, akik részt vesznek benne. Tízezrek jelentkeztek. Fegyverek: kasza, kapa, cséphadaró. Élükön: Dózsa György.

A földbirtokosok a hadbavonultak helyett családtagjaikat robotoltatták. Ezért a keresztesek visszavonultak és a földbirtokosok ellen fordultak. Az egész országot átfogó felkelés tört ki.

Ezt a felkelést parasztháborúnak is nevezzük, mivel a felkelők többsége földműves paraszt volt. A legfőbb cél a jobbágyok felszabadítása volt.

A felkelést végül leverték. Véres bosszút álltak: a résztvevők nagy részét karóba húzták, Dózsa György kínhalált halt.

A parasztok sorsát nagyon megnehezítették:

- röghöz kötöttség

- örökös jobbágyság.

 

16. A magyar királyság központosítása

 

= a három király kora

Az Árpád-ház kihalása után trónviszály következett. A trónviszályból Anjou Károly Róbert (1308-1342) nápolyi herceg került ki győztesen:

          - felszámolta a kiskirályok uralmát

- híveit birtokokkal és kiváltságokkal jutalmazta

- egységes hadsereg

- bányapénz

- aranypénzt veretett.

Fia, Nagy Lajos (1342-1382) követte őt a trónon:

- erős országot vett át apjától

- sok háborút vezetett külföldre, amelyek következtében a főnemesi réteg ismét erőre kapott.

Veje, Zsigmnod (1387-1437):

- újra megerősítette a királyi hatalmat

- támogatta a kisnemeseket és a polgárokat.

Cél: egy adriai birodalom megteremtése. Károly Róbert kisebbik fiát akarta nápolyi királynak megtenni, de nem járt sikerrel.

Nagy Lajos több hadjáratot is vezetett Itáliába, hogy Nápolyt megszerezze, sikertelenül. Eredmény: a kincstár kiürülése.

1335 – a cseh, lengyel és magyar királyok Visegrádon elhatározták a Habsburgok terjeszkedésének megállítását.

1370 – Nagy Lajos lengyel király is lett.

Az Anjou-kor kezdetén a Kárpátokon túli román területek is magyar kézen voltak. A XIV. század második felére mind a két román ország (Moldva, Havasalföld) elnyerte függetlenségét.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.