Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

VI. osztály Magyarságtörténet - 2. félév

17-18. A keresztény Európa védelmezői

 

A XIV. század második felétől a Török Birodalom folyamatosan terjeszkedett Délkelet-Európában. Az Anjou uralkodók már felismerték a török veszélyt.

Zsigmond király

- 1396 – keresztes hadjárat a törökök ellen, Nikápolynál vereséget szenvedett

- a fenti vereség vezetett a hadsereg modernizálásához

- elrendelte a városok kőfalakkal való körbekerítését

- csere révén megszerezte Belgrád (Nándorfehérvár) várát

- az ő uralkodása idején kezdte el pályafutását Hunyadi János.

Hunyadi János

- szörényi bán és erdélyi vajda volt

- hatalmas birtokaiból származó jövedelmei jó részét törökellenes harcokra fordította

- 1442: 17 000 fős török sereg tört be Erdélybe; Marosszentimre – Hunyadi vereséget szenvedett; ezután seregével nyomukba eredt, Gyulafehérvár és Szeben között megsemmisítette a török haderőt

- 1443: az ún. hosszú hadjáratban a Balkán hegységig nyomult; ezután békét kötött, amely csak egy évig volt érvényben

- 1444: Várnánál vereséget szenvedett

- 1446-1453: Magyarország kormányzója volt V. László kiskorúsága idején

- 1448: Rigómezőnél ismét vereséget szenvedett

- 1456: Nándorfehérvári csata – legyőzte a törököket, megmentve Európát a török veszélytől egy időre; a csata után pestisben meghalt.

Mátyás király (1458-1490)

- 15 éves korában a Duna jegén királlyá választották

- félreállította az ellenzéki nemeseket

- erős zsoldos hadsereget hozott létre (Fekete Sereg)

- megállította a Habsburgok és a Jagellók terjeszkedését

- 1476: Szabács váránál legyőzte a törököket

- szövetséget kötött Ştefan cel Mare moldvai és Vlad Ţepeş havasalföldi vajdákkal, de a velük való kapcsolat nem volt mindig felhőtlen

- 1479: a kenyérmezői csatában Mátyás egyik hű vezére, Kinizsi Pál legyőzte a törököket

- 1485: elfoglalta Bécset

- az ő idején élte a középkori magyar királyság a fénykorát.

 

19. A középkori Magyarország bukása

 

A Jagelló-kor

Mátyás halála után II. Ulászló cseh király lett Magyarország királya (1490-1516):

- földeket és címeket adományozott híveinek

- a kincstár kiürült

- a királyi jövedelmek ¼-ére zsugorodtak

- a zsoldosok (Mátyás Fekete Seregének tagjai) rablásból tartották fenn magukat

- II. Ulászló csúfneve Dobzse László volt, mert mindenre cseh nyelven azt mondta: dobzse, azaz jól van, ami a  főnemeseknek nagyon megfelelt

Az ő idejében a köznemességből ketten emelkedtek ki:

- Werbőczi István, a Hármas Könyv (Tripartitum) írója, amely 500 év törvényeit foglalta össze

- Szapolyai János, erdélyi vajda.

Magyarország folyamatosan hanyatlott.

 

Mohács

A törökök Szulejmán vezetésével eljutottak Magyarországra.

1521 – elesett Szabács, kulcsfontosságú vár, aztán Nándorfehérvár, Pétervárad, Szörény és a többiek.

1526 – 80 000 fős sereg Mohácsnál legyőzte II. Lajos magyar király 28 000 fős seregét. A menekülő király belefulladt a Csele patakba.

 

Az ország három részre szakadása

1. Szapolyai János, erdélyi vajda kormányozta Magyarország keleti részeit → ebből lett az önálló erdélyi fejedelemség.

2. Habsburg Ferdinánd kapta a magyar királyság nyugati területeit.

3. A törökök Magyarország középső részét kapták Budával együtt (= 150 éves török uralom).

 

20-21. A középkori műveltség

 

A magyar műveltség követte az európai irányzatokat. Az erdélyi magyar műveltség az összmagyar kultúra részeként fejlődött, de más népek, népcsoportok kultúrája is hatott rá.

 

1. Az oktatás

A XI. században az oktatás kolostorokban, püspöki székhelyeken folyt. Cél: szerzetesek, papok nevelése. Az oktatás nyelve: latin, tárgya: a Biblia.

A kancelláriák (királyi, vajdai) mellett a hiteleshelyek oklevélkiadással foglalkoztak. Később városokon, falvakban is nyíltak iskolák.

1367-ben Pécs városában Nagy Lajos király megalapította az első magyar egyetemet, de a fiatalok többsége továbbra is Nyugat- és Közép-Európa egyetemein tanult.

 

2. Az irodalom

Az irodalom nyelve évszázadokon keresztül a latin volt. Pl.

- István király intelmei Imre herceghez

- Rogerius: Siralomének a tatárdúlta Magyarországról

- Anonymus: Gesta Hungarorum

- Kézai Simon krónikája

- Kálti Márk: Képes Krónika.

Az első magyar nyelvemlék: a Tihanyi Apátság alapítólevele (1055).

A legrégibb összefüggő magyar szöveg: Halotti beszéd és könyörgés (1200 körül).

Az első magyar vers: Ómagyar Mária-siralom (1300 körül)

A XV. században a reneszánsz nagy hatással volt a hazai műveltségre. Janus Pannonius volt az első európai rangú magyar költő.

Mátyás király udvara a reneszánsz művészek gyűjtőhelye volt (pl. Thuróczy János, Antonio Bonfini).

 

3. A művészet

Román stílus

Pl. gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház, ákosi református templom

1241-1242-es tatárjárás

= vízválasztó

Gótikus stílus

Pl. kolozsvári és brassói templomok

Főleg templomok épültek ezekben a stílusokban. A világi építkezések közül a legjelentősebbek a földvárak, később a tatárjárás után az igazi várak (pl. Vajdahunyad vára).

A szobrászat, festészet fő célja az épületek díszítése volt.

Híres szobor: Kolozsvári Márton és György - Sárkányölő Szent György-szobor.

Falfestészet: a székelyföldi templomokban a Szent László-legenda képei.

Könyvfestészet: iniciálék, miniatúrák.

A reneszánsz a művészetekben is elterjedt.

 

Esettanulmány:

A bécsi Képes Krónika

A középkori város, vár és templom

A vártemplom

Kolozsvári Tamás

Kolozsvári Márton és György.

 

AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG KORA

 

22. Két birodalom határvidéke

 

A török hódoltság

Magyarország középső része török uralom alá került (150 évig). 2 katonai tartományra oszlott: budai és temesvári vilajet, élén pasák voltak. Később megalakult a kanizsai és az egri pasaság. A terület a szultán tulajdonában volt, ideiglenesen kaptak belőle a pasák, szpáhik, hivatalnokok. Mivel birtoklásuk rövid időre szólt, igyekeztek minél többet kisajtolni belőle:

- a parasztok kétfelé adóztak: a földesuraknak és a töröknek

- a városok egy része eltörökösödött

- általános elszegényedés

- népességcsökkenés.

 

A királyi Magyarország

Magyarország nyugati része a Habsburgok családi birtokai közé tartozott:

- megújították a gazdaságot

- központi hivatalok (Magyar Királyi Kamara)

- a közigazgatás átszervezése

- új, korszerű végvári vonal (Győr, Érsekújvár, Szatmár stb.)

- a tiltakozó magyar főurakat fej- ill. jószágvesztésre ítélték

- protestánsüldüzések

= egy hatalmas közép-európai birodalom határtartománya.

 

Fegyveres béke és háború

A Török és a Habsburg Birodalom viszonyát a békés és a háborús időszakok váltakozása jellemezte:

- 1552 – várháborúk: elesett Drégely, Temesvár, a Maros menti Lippa, Solymos, Lugos, Karánsebes és más várak

- 1566 – Szigetvár is elesett

- 1593-1606 – 15 éves háború, cél: a Török Birodalom kiszorítása Európából, eredmény: vitatható

- a XVII. század 2. felében véget ért a 150 éves török uralom.

 

23. Az Erdélyi Fejedelemség születése

II. János, Szapolyai János fia lett a keleti Magyar Királyság (egykori erdélyi vajdaság + Partium) uralkodója (1540-1571). Székhely: Gyulafehérvár. Hatáskörei:

- külügy

- hadügy

- pénzügy

- igazságszolgáltatás.

Döntéseiben a Fejedelmi Tanács segítette, a kormányzásban pedig a Kancellária.

Évente 2x országgyűlést tartottak, résztvevők:

- a 3 erdélyi nemzet (magyar, szász, székely)

- a Partium

- a városok.

Célok: a törvények megvitatása és elfogadása.

Nagykorúságáig II. János helyett anyja, Izabella és Martinuzzi Fráter György váradi püspök kormányzott.

A keleti Magyar Királyság megmaradása a Török és a Habsburg Birodalom rivalizálásával magyarázható. Erdély egyensúlypolitikát folytatott a kettő között. A törököknek harácsot (évi 10 000 forintos adó) fizettek, de a Habsburgokkal is jó viszonyt tartottak fenn.

1571-ben meghalt II. János. A gyulafehérvári országgyűlés Báthory István váradi főkapitányt válaszotta fejedelemmé. A lengyelek is királyukká választották. Báthory álma egész Magyarország egysége volt.

 

24. Az Erdélyi Fejedelemség népe

 

Kiváltságosok, polgárok, jobbágyok

3 kiváltságos rend volt:

- magyar nemesek

- székelyek

- szászok.

A partiumi nagybirtokosoknak vezető szerepük volt, pl. Báthory család.

Az állandó hadiállapot miatt a városok lassan fejlődtek. Fontos városok voltak: Kolozsvár, Várad, Debrecen.

A jobbágyok terhei állandóan növekedtek.

 

A székelyek

A XVI. században növekedtek katonai és adózási kötelezettségeik.

1562-ben felkelés kezdődött régi kiváltságaik visszaszerzéséért. A felkelést leverték megtorolták. Újabb felkelések megelőzésére leverték:

- Udvarhely (Székelytámadt)

- Lécfalva (Székelybánja) várait.

Sokan közülük a kivándorlást választották: a moldvai csángók számát gyarapították.

 

Reformáció és ellenreformáció

Reformátorok:

1. Johannes Honterus → a szászok lutheránusok lettek

2. Méliusz Juhász Péter → a magyarok nagy része kálvinista lett, központ: Debrecen.

3. Dávid Ferenc → megjelentek az unitáriusok = szentháromságtagadók (jelszó: Egy az Isten).

Az 1568-as tordai országgyűlés kimondta a vallásszabadságot. 4 elfogadott vallás volt:

- római katolikus

- református (kálvinista)

- lutheránus (evangélikus)

- unitárius.

Báthory István fejedelem vissza akarta állítani a katolikus vallás erejét. 1579-ben Erdélybe hívta a jezsuitákat.

 

25. Erdély a 15 éves háborúban

 

A havasalföldi hadjárat és a „véres farsang” (1595-1596)

II. Rudolf császár Erdélyt is belevonta a törökellenes szövetségbe, Báthory Zsigmonddal az élen. Havasalföldre, Mihai Viteazul megsegítésére székely csapatokat küldtek, elveszett szabadságukat ígérve cserébe: Călugăreni, Giurgiu, Târgovişte – nagy szerepük volt a győzelmekben.

Miután hazatértek, az országgyűlés semmisnek nyilvánította fejedelmi szabadságlevelet. A tiltakozó székelyek vezetőit elfogták és válogatott kegyetlenséggel kivégezték („Még a pogány se tette volna ezt!” – jegyezték meg szomorúan).

 

Mihai Viteazul és Basta kora

1599-ben Báthory Zsigmond lemondott unokaöccse, Báthory András javára. Az új fejedelem kilépett a keresztény szövetségből. Mihai Viteazul feladata lett Erdély visszatérítése a szövetségbe. Bevonult Erdélybe és átvette a kormányzást. Miután az erdélyi nemesek fellázadtak, legyőzték Mihait.

Rudolf császár parancsára a Habsburgok erdélyi hadainak főparancsnoka, Giorgio Basta kivégeztette a kényelmetlenné vált havasalföldi vajdát. 1604-1606 között Basta volt Erdély igazi ura.

 

A Bocskai-felkelés (1604-1606)

= Habsburg-ellenes felkelés

Bocskai István erdélyi fejedelem állt a felkelés élére. Zászlója alá gyülekeztek: végvárak katonái, elkeseredett parasztok, nemesek hadai, de legjobb vitézei a hajdúk voltak (= a török háborúk alatt mindenüket elveszített szegénylegények).

A gyors katonai sikerek után a szécsényi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta Bocskait. Nyárádszeredán az erdélyi rendek is fejedelmükké válaszották. Visszautasította azonban a szultán által felkínált magyar királyi címet, mert nem akarta, hogy az egész Magyarország török uralom alá kerüljön.

A bécsi békében Rudolf császár kénytelen volt elismerni az Erdélyi Fejedelemség önállóságát.

Bocskai közvetítette a szultán és a császár között megkötött zsitvatoroki békét, amely lezárta a 15 éves értelmetlen háborút.

Bocskai 1606-ban meghalt, de az általa vezetett felkelés megmentette a pusztulásra ítélt Erdélyi Fejedelemséget.

 

26. Erdély aranykora

 

Habsburg-ellenesség és török szövetség

1613-ban a kolozsvári országgyűlés Bethlen Gábort választotta Erdély fejedelmévé (1613-1629).

Az osztrákok helyett a törökökkel kereste a kapcsolatot: a Habsburg veszélyre hivatkozva többször elérte a harács elhalasztását és az erdélyi hadak távolmaradását a török hadjáratokból.

Példaképe Mátyás király volt, az ő Magyarországát akarta feltámasztani.

Részt vett a 30 éves háborúban, melynek során az erdélyi seregek egészen Bécsig nyomultak.

A besztercebányai országgyűlés királlyá választotta, de Bocskaihoz hasonlóan visszautasította a felajánlott méltóságot. Így megkapott 7 felső-magyarországi vármegyét (Szabolcs, Szatmár stb.) + egyéb kiváltságokat.

I. Rákóczi György fejedelem (1630-1648) is bekapcsolódott a 30 éves háborúba. Elérte:

- Bethlen eredményeinek megerősítését

- szabad vallásgyakorlatot

- protestáns templomok visszaadását.

Bethlen és Rákóczi külpolitikája emelte Erdély nemzetközi tekintélyét.

 

Az épülő ország

Bethlen:

- növelte az ország jövedelmeit

- visszaszerezte az előző években elvesztett fejedelmi birtokokat

- birtokelkobzások

Rákóczi folytatta ezt a politikát.

→ A fejedelemnek egyedül több jobbágya volt, mint a nemeseknek együttvéve. A birtokaiból származó jövedelmek képezték a hatalom anyagi alapját.

A fentieken kívül:

- kedvezményekkel támogatta a polgárokat

- mesterembereket hozatott más országokból

- a havasalföldi, moldvai kereskedők számára biztosította a szabad kereskedést

- ösztönözte a piacra termelést

- várakat, palotákat újíttatott fel (pl. Déva, Fogaras, Szamosújvár)

- megerősítette a gyulafehérvári várat (= fejedelmi székhely)

- fontosnak tartotta, hogy minden alattvalója hasznosnak érezze magát

- vallásszabadság biztosítása.

 

27. Az Erdélyi Fejedelemség alkonya

 

Az önálló magyar királyság terve és bukása

A XVII. század közepén eldőlni látszott az osztrák-török vetélkedés.

II. Rákóczi Györgyöt eleve fejedelemnek nevelték és már apja (I. Rákóczi György) életében megválasztották.

Túlzott ambíciók fűtötték: meg akarta szerezni a lengyel trónt, de kudarcot vallott. Mivel a lengyelországi hadjáratot a törökök engedélye nélkül indította, török és tatár seregek törtek Erdélyre. Végigpusztították az országot. A Rákóczi után megválasztott fejedelmeknek (Rhédey Ferenc, majd Barcsay Ákos) csak nehezen sikerült elérniük visszavonásukat.

Kemény János a Habsburgokkal keresett szövetséget. Miután ő meghalt, a törökök támogatását élvező Apafi Mihály lett a fejedelem (1662-1690).

 

I. Apafi Mihály, az utolsó erdélyi fejedelem

 

Apafit főleg a tudományok érdekelték, de jó politikusnak bizonyult:

- ajándékok a szultánnak = a török seregek visszavonása

- előde, Kemény János híveit kinevezte a fejedelmi tanácsba = belső béke

- tehetséges politikusokkal vette körül magát

- az ortodox román püspököt is meghívta az országgyűlésre

- támogatta a kurucok mozgalmát

- felvette a kapcsolatot a Habsburgokkal is

- a vasvári béke után XIV. Lajos francia királlyal kötöt szövetséget

- titokban csatlakozott a törökellenes Szent Ligához

→ Óvatos politikát folytatott, mindenkivel megpróbált jó viszonyt fenntartani, hogy így biztosítsa Erdély önállóságát. Ennek ellenére 1690. évi halála után Erdély Habsburg fennhatóság alá került. Megszűnt a másfél évszázadig fennállt ónálló Erdélyi Fejedelemség.

 

28-29. A műveltség fejlődése a fejedelemség korában

 

- a reneszánsz és a reformáció virágkora

- a kultúra központjai: a fejedelmi udvar + a városok

- minden felekezet iskolákat létesített → az iskolahálózat kibővült

- 1581-ben Kolozsváron létrejött az első egyetem, de az erdélyi diákok a nyugat-európai egyetemeket is látogatták

- könyvnyomdák jöttek létre (Kolozsvár, Gyulafehérvár, Szeben, Brassó stb.)

- tudományos tevékenység

- Johannes Honterus – reformátor, teológiával, joggal, földrajzzal foglalkozott

- Apáczai Csere János – kollégiumi tanár, Magyar Encyclopaedia

- Szenczi Molnár Albert – latin-magyar szótár, magyar nyelvtan, zsoltárfordítás

- Melius Juhász Péter – reformátor, első magyar füvészkönyv

- Pápai Páriz Ferenc – rektor, orvostudományi kézikönyv, latin-magyar szótár

- Heltai Gáspár – első magyar nyelvű krónika

- Szamosközy István – a 15 éves háború erdélyi vonatkozásairól írt

- irodalom

- Tinódi Lantos Sebestyén – históriás énekek a török elleni küzdelemről, az erdélyi fejedelemség születéséről

          - Ilosvai Selymes Péter – Toldi Miklósról szóló históriás ének

          - Heltai Gáspár – Száz fabula

          - Kemény János, Bethlen Miklós – önéletrajzok

- építészet

- Bethlen Gábor megújította a gyulafehérvári, váradi, dévai stb. palotákat

- példáját a nemesek is követték

- művészet

- „virágos reneszánsz” – szószékek, faragott kapuk, ablak- és ajtókeretek, kandallók stb.

- síremlékek

- a fejedelemség kori reneszánsz hatása a XVIII. századig tartott.

 

Esettanulmány:

Nicolaus Olahus

Szamosközi István

Heltai Gáspár

Johannes Honterus

Dávid Ferenc

Apáczai Csere János

Bethlen Miklós

Heltai Gáspár krónikája

A reneszánsz hatása az erdélyi népi művészetre

Nagy fejedelemasszonyok.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.