Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

VII. osztály - 2. félév

2. A JELENKOR

 

DEMOKRÁCIA ÉS TOTALITARIZMUS

 

1. A demokratikus és a totalitárius államok

 

A háború után az európai gazdaság nehezen állt helyre. Az európai országok eleinte jórészt amerikai kölcsönökből éltek.

Az Amerikai Egyesült Államok, amely sértetlenül került ki a háborúból, a világ legfontosabb gazdasági hatalmává vált.

Nagy-Britannia, gyarmatbirodalmának köszönhetően, könnyebben megbirkózott a válsággal. Franciaország szintén gyarmati erőforrásainak köszönhetően állt talpra. Fokozatosan felszámolták a háború következményeit és a termelés ismét növekedni kezdett:

- az iparban

- a mezőgazdaságban

- a szolgáltatások terén.

Ez azonban meghaladta a piac felvásárló erejét → 1929-1933-as nagy gazdasági világválság, amely hatással volt:

- a nemzetgazdaságokra (munkanélküliség, nyomor)

- a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra.

Az állam bevatkozott a gazdaságba:

- az árak rögzítése

- munkanélküli segély

- protekcionizmus (= a nemzeti ipar támogatása, magas vámilletékek azokra a behozatali termékekre, amelyeket az illető országban is elő tudnak állítani).

Ennek köszönhetően:

- a válságot felszámolták

- a termelés és kereskedelem ismét beindult

- a fizetések emelésével növekedett a vásárlóerő és az életszínvonal.

A politikai életben:

- az állampolgári jogok kiszélesedése és megszilárdulása

- általános választójog

- a nők is szavazati jogot kaptak (Nagy-Britannia, Németorzág, Egyesült Államok)

- demokratikus szabadságjogok (sajtó-, szólás-, személyi szabadság)

Romániában 1918 után megszilárdult a demokrácia:

- 1921 – földreform

- 1923 – új alkotmány.

A II. Károly király által bevezetett parancsuralmi rendszer (pl. politikai pártok betiltása) azonban súlyos csapást mért a román demokráciára.

A válság mindenhol kedvezett a szélsőséges pártok hatalomrajutásának, egyes helyeken a totalitárius (egyeduralmi) rendszerek létrejöttének.

A totalitárius államok a szélsőbaloldali ideológiák (kommunizmus) vagy a szélsőjobb (fasizmus) termékei voltak. A kommunista fenyegetés hatására egyes országokban olyan jobboldali vagy szélsőjobboldali rendszerek alakultak ki, amelyek nem alapultak fasiszta tanokra, pl. Portugália, Görögország.

Az első totalitárius állam Szovjet-Oroszország volt (1922-től neve: Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége vagy Szovjetunió):

- 1917. október 25 / november 7 az Októberi Forradalomban a Lenin által vezetett kommunista (bolsevik) párt átvette a hatalmat

- a bolsevikek (vörösök) és ellenfeleik (fehérek) között zajló polgárháború után bevezették a „proletár diktatúrát”

- minden politikai párt eltörlése

- terror (a lakosság ellenőrzése)

- piacgazdaság, magántulajdon felszámolása

- tervgazdaság

- erőszakos iparosítás

- kollektivizálás a mezőgazdaságban.

→ mindezek Oroszország fejlesztését célozták, de nem érték el a kívánt hatást.

A szélsőjobboldali rendszerekben:

- fenntartották a piacgazdaságot, de beavatkoztak a tulajdonosok és alkalmazottak viszonyába

- Olaszországban állameszmény, Németországban faj eszméje

- a legfőbb vezető (Duce, Führer) korlátlan hatalommal rendelkezett.

 

2. A nemzetközi kapcsolatok fejlődése

 

Az I. világháború után a győztes országok közötti ellentétek elmélyültek, a vesztesek a békeszerződések felülvizsgálására törekedtek (= revizionizmus).

Az újabb háborúk megelőzése érdekében létrehozták a Népszövetséget (= ENSZ elődje), amely 1920-ban kezdte meg működését és a II. világháború kitörése után felbomlott, mert nem tudta betölteni szerepkörét.

Semmi nem tudta megakadályoni tűzfészkek kialakulását és néhány állam támadó akcióit.

Olaszország többet vesztett a háborúban, mint nyert a tárgyalásokon (=megcsonkított győzelem). Megtámadta Etiópiát (Abesszínia), majd meghódította azt.

Japán agresszív politikát folytatott Kína ellen. 1931-ben lerohanta (a Kínához tartozó) Mandzsúriát és kilépett a Népszövetségből.

Románia, védekezésül a revizionista országokkal szemben, szövetséget kötött más kelet-európai kis államokkal:

- 1921 – Kisantant (Csehszlovákiával és Jugoszláviával)

- 1934 – Balkáni Egyezmény (Jugoszláviával, Görög- és Törökországgal).

Németország elszigetelt volt (háborús bűnös), a Szovjetunió úgyszintén. Ezért közeledn kezdtek egymáshoz:

- 1922 – rapallói tárgyalás.

A. Briand, francia külügyminiszter francia-német kibékülést szeretett volna:

- 1925 – locarnói egyezmény (megerősítette a versailles-i békeszerződés által jóváhagyott francia – német, illetve német – belga határt).

A nemzetiszocialista (náci) párt hatalomra jutása véget vetett az enyhülésnek. Németország több ízben megszegte a versailles-i békét és a locarnói egyezményt is:

- 1935 – kötelező katonai szolgálat

- 1936 – a Rajna-vidék megszállása

- 1936-1937 – szövetség Olaszországgal és Japánnal (Berlin-Róma-Tokió-tengely)

- 1938 Ausztria majd a Szudéta-vidék Németországhoz csatolása

- 1939 – Csehország bekebelezése (Szlovákia függetlennek nyilvánította magát)

- 1939 augusztus 23 – Ribbentrop-Molotov Egyezmény (Paktum) Németország és a Szovjetunió között.

1939. szeptember 1 – miután Lengyelország nem akart eleget tenni Németország területi követeléseinek, Németország lerohanta azt. A nyugati területeket Németország, a keleti területeket a Szovjetúnió foglalta el a Molotov-Ribbentrop Egyezmény értelmében. Mivel Franciaország és Anglia előzőleg szavatolták Lengyelország területi épségét, elkezdődött a II. világháború.

 

A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

 

1. Hadműveletek

 

Az I. világháborúhoz hasonlóan a II. világháború is azért tört ki, mert Németország európai hegemóniára (= egyeduralom) törekedett.

1939 szeptember-1941 december – a háborúban főleg az európai országok vettek részt. Fő hadszíntér: az európai (másodsorban: az afrikai) hadszíntér.

Németország villámháborúra számított: gyors, döntő támadások, Lengyelországot pl. 3 hét alatt elfoglalta.

1939-1940 tél – a nyugati fronton teljes volt a nyugalom = „furcsa háború”. A Szovjetunió megtámadta Finnországot és erőfölényének köszönhetően területeket szerzett tőle (40 000 km2).

1940 április – a németek elfoglalták Dániát, megszállták Norvégiát.

1940 május-június – Nagy nyugati német támadás: elfoglalták Belgiumot, Hollandiát, Luxemburgot. Franciaországot 40 napos hadjárat után fegyverszünetre kényszerítették.

1940 június – a Szovjetunió jelentős területeket foglalt el Romániától: Besszarábia, Bukovina északi része, Herţa tartomány. Ezenkívül Románia le kellett mondjon:

- Észak-Erdélyről Magyarország javára

- Dél-Dobrudzsáról Bulgária javára.

Olaszország megtámadta Görögországot, de kudarcok után a német szövetgesek beavatkoztak. Elfoglalták Jugoszláviát és Görögországot.

1941 június – Németország megtámadta a Szovjetuniót (Finnország, Románia és Magyarország részvételével). A támadás a Szovjetuniót felkészületlenül érte. Eleinte a Szovjetunió vereségeket szenvedett.

1941. december 5-6 – a Vörös Hadsereg ellentámadásba kezdett: a németeket visszaszorították.

1941. december 7 – japán repülőgépek megtámadták az Egyesült Államok csendes-óceáni támaszpontját, Pearl Harbort (Hawaii szigetek).

Ezért az Egyesült Államok Anglia és a Szovjetunió mellé állt. Az Egyesült Államok hadbalépésével a konfliktus világméretű lett.

 

Esettanulmány: Az antifasiszta ellenállási mozgalom

 

2. Az Egyesült Nemzetek győzelme

 

Az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió közötti nagy szövetség nem amiatt alakult meg, mert a Szovjetunió a fasizmus ellen vívott harc miatt csatlakozott a két demokratikus országhoz, hanem azért, mert Németország megtámadta őt. A Szovjetunió nem vallotta magáénak (az Atlanti Chartába is belefoglalt) értékeket és elveket, ugyanolyan totalitárius rendszere volt, mint Németországnak.

1943. február 2 – a sztálingrádi csatában a szovjetek győztek

1943 Kurszk – szintén szovjet győzelem

1944. augusztus 23 – Románia átállt a Hitler ellenes koalíció oldalára

1942-1943 – az angol-amerikai erők eltávolították a német csapatokat Észak-Afrikából

1943 – partraszállás Olaszországban

1944 – meghódították Rómát

1944. június 6 – partraszállás Franciaországban

Ezután felszabadították Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot. Behatoltak Németország területére is.

1943 november-december Teherán

1945 február

1945 július-augusztus Potsdam = az Egyesült Államok + Anglia + Szovjetunió találkozói; témák: hadműveletek egybehangolása, Németország háború utáni sorsa, ENSZ létrehozása.

1945 – a Vörös Hadsereg elfoglalta Bécset, Berlint. Ennek következtében:

1945. április 30 – Hitler öngyilkos lett

1945. május 8-9 – a német seregek feltétel nélkül letették a fegyvert

A japánok tovább harcoltak: a kamikaze pilóták jelentős veszteségeket okoztak az amerikaiaknak.

1945 augusztus – az Egyesült Államok Hirosimára és Nagaszakira atombombát dobott le → Japán is elfoglalta a feltétel nélküli fegyverletételt.

1946-1947 Párizsi békekonferencia – Békeszerződéseket írtak alá Olaszországgal, Finnországgal, Romániával, Magyarországgal és Bulgáriával:

- megismételték az 1944-es fegyverszüneti egyezményeket

- a Szovjetunió megtartotta a Finnországtól, Lengyelországtól és Romániától szerzett területeket

- Olaszország elvesztette minden gyarmatát, elismerte Etiópia függetlenségét

- Trieszt szabad város lett

Németországgal, Ausztriával és Japánnal soha nem kötöttek békét:

          - a hadiállapotot a győztesek egyoldalú nyilatkozattal szüntették meg.

1945 – megalakult az ENSZ (Egyesült Nemzetek Szervezete). Cél: katonai konfliktusok elkerülését szolgáló nemzetközi jogi keret.

 

A HÁBORÚ UTÁNI VILÁG KÉRDÉSEI

 

1. Totalitárius rendszerek bevezetése Kelet-Európában. Kommunista államok

 

A náci Németország felett aratott győzelem után kiütköztek a demokratikus Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a kommunista Szovjetunió közötti ellentétek. A Szovjetunió célja: nyugati határai mentén szovjetbarát kormányok bevezetése, hogy a 1941-es támadáshoz hasonló ellen biztosítsa magát.

Az Egyesült Államok és Anglia úgy gondolták, hogy ha ezt biztosítják a Szovjetunió számára, akkor együttműködik majd a demokratikus országokkal = hiú ábránd.

A Vörös Hadsereg tankjai sikeresen meggyőzték Dél- és Közép-Kelet-Európa országait arról, hogy a kommunista pártokat segítsék hatalomra. Ezt nevezték „a náci iga alóli felszabadításnak”.

1945-1948 között mindenhol a térségben kommunista pártok kerültek hatalomra. Ezeket az országokat népi demokráciáknak nevezték, de a valóságban diktatorikus rendszerek voltak, amelyek kizárták a nép részvételét az ország irányításában.

Nyugat-Európában az Egyesült Államok külügyminisztere bevezette a Marshall-tervet, a háború által tönkretett országok megsegítésére. A kelet-európai országok ezt a segélyt szovjet nyomásra el kellett utasítsák. A Szovjetunió, hogy megerősítse ellenőrzését a világ kommunista pártjai (államai) felett létrehozta a következő szervezeteket:

- 1947 – Kominform (a Kommunista és Munkás Pártok Tájékoztató Irodája)

- 1949 – KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa).

A szovjet mintájú szocializmus jellemzői:

- a kommunista párt diktatúrája

- a termelőeszközök állami tulajdona

- tervgazdaság

- titkosrendőrség

- a rendszerrel szembeni ellenállások elfojtása.

A demokratikus intézmények megerősítése érdekében a nyugat-európai országok kormányaiból eltávolították a kommunista pártok képviselőit.

Bár Kelet (kommunista) és Nyugat (demokratikus) közötti kapcsolatok egyre inkább elmérgesedtek, 1948. december 10-én az ENSZ Közgyűlése elfogadta Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

 

Esettanulmány: Ellenállás a kommunista rendszerrel szemben

 

2. Megosztott Európa: A hidegháború és következményei

 

1949-ben létrejött az Észak-Atlanti Szövetség (NATO). Alapító tagjai: Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Norvégia, Dánia, Portugália és Izland. 1952-ben csatlakozott Görögország és Törökország, 1955-ben a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK), 1982-ben Spanyolország. Cél: a kommunizmus feltartóztatása.

Válaszul a Szovjetunió 1955-ben létrehozta a Varsói Szerződést (= szintén katonai-politikai szövetség, célja a szocialista országok feletti ellenőrzés megerősítése). Tagok: SZU, Lengyelország, Csehszlovákia, Német Demokratikus Köztársaság (NDK), Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia (1968-ban kilépett).

→ kétpólusú világ, hidegháború, amely soha nem vált „forró” háborúvá, mindkét nagyhatalom félt ugyanis az összecsapás következményeitől (nukleáris fegyverek).

Természetesen voltak válságok:

- 1950-1953 – koreai háború

- 1948, 1956, 1967, 1973 – arab-izraeli háborúk

- 1945-1954, 1963-1975 – vietnami háború

- 1962 – kubai válság.

Válságos és enyhülési szakaszok periodikusan váltakoztak. 1975-ben ennek jegyében folytak Helsinkiben az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet munkálatai.

 

3. A szabad világ gazdasági és politikai helyzete

 

Nyugat-Európa országai egyre szorosabb együttműködési formákat eredményeztek:

- 1957-ben megalakult az Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), kiemelkedő szerepet játszott ebben a francia-német megbékélés.

Az Egyesült Államok:

- nem szenvedett háborús pusztítást

- az ipar tovább fejlődött

- a hidegháborús csúcstechnológia lehetővé tette az űrkutatást

- hiányosságai ellenére is a világ legfejlettebb demokráciája volt.

Japán is „eltanulta” a demokráciát, kiegészítve a hagyományos értékekkel.

A demokratikus országokban a lakosság életszínvonala sokat növekedett: jobb ételek, jobb autók, autópályák, háztartási gépek, reklám = fogyasztói társadalom. Jelentős mértékben fejlődött a szolgáltatási (harmadik) szektor. Intézkedéseket hoztak a hátrányos helyzetűek megsegítésére: munkanélküli segély, orvosi ellátás, öregotthonok stb. Az 1980-as években egyre inkább jelentkezett az állam eltávolításának tendenciája a gazdasági életből.

A `80-as évek elején a SZU és az Egyesült Államok katonai téren egyenlő volt = a „terror egyensúlya”. Az EÁ elnöke, Ronald Reagan ezért elhatározta, hogy Amerikát „kozmikus pajzzsal” szereli fel (= csillagháborús terv), de terve nem valósult meg, mert időközben a kommunista tábor válságba került.

A hidegháború 1989-1990-ben ért véget a SZU felbomlásával és a kelet-európai kommunista rendszerek bukásával.

 

4. A kommunista világ politikai és gazdasági helyzete

 

Kelet-Európa és Ázsia kommunista országai a szovjet szocialista modellt követték (a SZU nyomására). Latin-Amerika országai közül a kommunizmus egyedül Kubában maradt fenn hosszabb ideig.

Az erőltetett iparosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása megteremtette a gazdasági válság feltételeit.

Kínában Mao Ce Tung próbálta felgyorsítani a szocialista gazdaság kialakítását („nagy előreugrás”), de kudarcot vallott. Halála után Teng Xiao Ping sokat tett az ország modernizálásáért + engedélyezte a szabad piac bizonyos elemeit az állami irányítás alatt levő gazdaság mellett. Kína sokat fejlődött. Azáltal, hogy kifejlesztette saját nukleáris fegyverét, létrejött az EÁ – Kína – SZU erőháromszög = a kétpólusú felépítés vége.

A kommunista országok képtelenek voltak gazdaságilag utolérni a kapitalista országokat.

A megtorlások, a bürokratikus rendszer, a pártaktivisták diktatúrája ellenálláshoz (disszidencia), népi megmozdulásokhoz vezetett:

- 1956 Magyarország

- 1968 Csehszlovákia

- 1980-as évek Lengyelország (Szolidaritás).

  A `80-as években a szovjet rendszer válságba került. Mihail Gorbacsov, 1985-től a SZU vezetője megkísérelte a társadalom és a gazdaság megújítását. Két kulcsszó:

- peresztrojka (átalakítás)

- glasznoszty (nyitottság).

Kísérlete kudarcra volt ítélve. A kelet-európai szocialista országokban liberális mozgalmak illetve forradalmak útján megtörtént a hatalomátvétel és a rendszerváltás.

 

Esettanulmány: Európa 1989-ben

 

5. Európai értékek és intézmények

 

A hidegháború idején az Európa keleti és nyugati része közötti gazdasági különbség lényegesen elmélyült.

Nyugat-Európában integrációs folyamat vette kezdetét.

Az Európai Közösség (EK) 12 tagja által 1986-ban aláírt, de csak 1987. január 1-én érvénybe lépett Egységes Okmány szerint:

- a határ menti ellenőrzés eltörlése

- az áruk, tőke, szolgáltatások, személyek szabadon közlekedhettek

- a tanulmányi okleveleket kölcsönösen elismerték.

A Maastrichti Szerződés 1992-ben megalkotta az Európai Uniót (EU) és leszögezte az egységes pénznem bevezetéséhez szükséges lépéseket. Az EU:

- jogi közösség

- fő célkitűzések

- közös piac

- gazdasági integráció

- európai állampolgárság

- közös külpolitika

- 3 tartóoszlop:

- gazdasági (közös piac, közös pénznem és gazdaságpolitika)

- politikai (közös biztonsági és külpolitika)

- igazságügyi (együttműködés igazságügy, rendőrség területén, emberi ogok tiszteletben tartása, szervezett bűnözés megfékezése)

1999. január 1-től van forgalomban a közös európai pénznem, az euró.

A Schengeni Egyezmény (1995) céljai:

- a közösségi térségen belüli határellenőrzés megszüntetése

- a törvénytelen bevándorlás megakadályozása.

 

ÖSSZEFOGLALÁS

 

1. Az emberiség globális gondjai

 

- a Föld = világméretű falu

- az emberiség jövőjét fenyegető gondok globális megoldásokat igényelnek

- a legfontosabb problémák:

- a műszaki haladás folytonosságának biztosítása

- bolygónk erőforrásainak ésszerű felhasználása

- környezetvédelem

- melegházhatás leküzdése az ózonréteg védelmével

- vízhiány megszüntetése

- az AIDS leküzdése

- a kábítószer-csempészet és -fogyasztás felszámolása

- az erőteljes népszaporulat megfékezése

- a globális problémák megoldásához szükséges:

- a kormányok, a nem kormányzati szervek (NATO) és a civil szféra együttműködése

- fontos szerep hárul az egyházakra és a vallásos szervezetekre is

A tudomány és a művészet legkiemelkedőbb képviselőit és azokat a szervezeteket, amelyek döntő módon hozzájárulnak a válságok és háborús tűzfészkek eltávolításához Nobel-díjakkal tüntetik ki.

A globális gondok megoldása a mai fiatalok biztos és felelősségteljes felkészülésével képzelhető el.

 

2. A történelem az élet tanítómestere?

 

Tankönyv, 118. oldal – a jelentős személyiségek gondolatainak elolvasása és azok feletti elmélkedés

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.