Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

VII. osztály Magyarságtörténet - 2. félév

5. Sajtó, irodalom és művészetek

 

Sajtó és irodalom

Intenzív irodalmi élet folyt.

Román újságok: Gazeta de Transilvania, Românul, Adevărul

Román írók: George Coşbuc, Ioan Slavici, Liviu Rebreanu, Octavian Goga

Szász újság: Die Karpaten

Magyar írók: Arany János, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál

Kolozsvár volt Erdély irodalmi fővárosa. 1888-ban itt jött létre az Erdélyi Irodalmi Társaság, amelynek saját folyóirata volt (Erdélyi Lapok).

Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság működött.

Nagyvárad (Körös-parti Párizs) irodalmi-, sajtó- és színházi élete  is élénk volt:

- Ady Endre itt volt újságíró, verseskötete is jelent meg itt

- a Holnap című irodalmi antológia iskolát teremtett.

 

A művészetek

Építészet: Kós Károly az erdélyi népi építészet elemeit is felhasználta. Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Kolozsváron tervezett épületeket. Képzőművészet:

- szobrok – köztereken pl. Fadrusz János Mátyás király lovasszobra

- festők – Barabás Miklós, Székely Bertalan

- fényképészet – Orbán Balázs

- nagybányai festőiskola – Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly.

Vándor színésztársulatok járták a városokat. Kedvelt műfajok voltak: népszínmű, operett, történelmi dráma.

Erdélyben is megjelent a mozi: 1901 – Brassó, 1912 – Kolozsvár.

Ez az időszak a népköltészet újrafelfedezésének kora: Kriza János – Vadrózsák (1863).

Benedek Elek népmeséket, népmondákat gyűjtött, Kodály Zoltán és Bartók Béla pedig népdalokat.

 

6. Az első világháború

- kiegészítés az egyetemes történelem leckéhez –

 

1916. augusztus 17. – Bukarestben az Antant és Románia titkos szerződést kötött. Románia kötelezte magát, hogy megtámadja az Osztrák-Magyar Monarchiát és nem köt különbékét. Cserébe elismerték igényét az idegen uralom alatt levő, románok lakta területekre.

Románia csapatai elfoglalták Brassót és a Székelyföld egy részét. A német-osztrák-magyar csapatok visszaszorították a román sereget, majd elfoglalták Románia kétharmadát.

1917-ben Románia fegyverszünetet, majd különbékét kötött a Központi Hatalmakkal (más néven Hármas Szövetséggel).

1916. november – meghalt Ferenc József (1848-tól uralkodott). Utóda, IV. Károly többször megpróbált kilépni a háborúból, sikertelenül.

1918. október 31. – Erdélyben megalakult a Központi Román Nemzeti Tanács, célja: nemzeti önrendelkezés.

Románia novemberben ismét mozgósította haderejét, csapatai Moldva felől megkezdték benyomulásukat Erdélybe.

1918. december 1. – a gyulafehérvári nagygyűlés elfogadta Erdély eyesülését Romániával.

1918. december 22. – a kolozsvári nagygyűlés arról hozott határozatot, hogy a magyar állam keretében akar megmaradni.

1919. március 21. – a Forradalmi Kormányzótanács kikiáltotta a Tanácsköztársaságot, cél: a szocializmus bevezetése Magyarországon (orosz mintára). A rendszert külső és belső erők megbuktatták.

Egy átmeneti időszak után az Antant bizalmát élvező Horthy Miklós került hatalomra.

1920. június 4. – a trianoni békeszerződés által Magyarország területe 283000 km²-ről 93000 km²-re csökkent. Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Ausztria osztozott ezeken a területeken.

1,7 millió magyar került Romániához. Erdély magyarsága új helyzetbe került.

 

III. AZ ERDÉLYI MAGYAROK A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT

 

1. Politikai élet

 

„Kiáltó szó” – elolvasni és levonni a tanulságot! (154. o.)

 

Politikai szervezetek

1921 – Magyar Néppárt

1922 – Országos Magyar Párt, részt vett a parlamenti választásokon és képviselőket küldött a román parlamentbe.

1934 – a Magyar Párt baloldali szárnya önállósult és létrehozta a Magyar Dolgozók Szövetségét.

1938 – a II. Károly király által bevezetett királyi diktatúra betiltotta az összes politikai pártot.

 

A politikai rendszer

1921 – földreform: a nagybirtokosoktól és az egyháztól elvett földeket szétosztották a kisbirtokosok és a nincstelenek között. A nemzetiségek birtokosaitól, egyházaitól (370 ezer hold fldből 315 ezer holdat) több földet vettek el.

1923 – Nagy-Románia alkotmánya biztosította a kisebbségek jogait, de a gyakorlatban ezek nem mindig működtek.

 

2. Az egyházak és az iskolarendszer

 

Az egyházak

A magyar egyházak jelentős szerepet töltöttek be a magyar kisebbség életében, bár tevékenységüket akadályozták, iskoláik működését megnehezítették, földjeik jelentős részétől megfosztották őket.

Jelentős személyiségek voltak:

1. Sulyok István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület alapítója

2. Márton Áron gyulafehérvári püspök.

 

Oktatás – iskolarendszer

Rövid idő alatt felszámolták a magyar nyelvű állami iskolákat. Az anyanyelvű oktatás a felekezeti iskolákba szorult vissza.

A magyar tannyelvű középiskolák elvesztették nyilvánossági jogukat: ha az itt végzettek tovább akartak tanulni, le kellett vizsgázniuk egy vizsgabizottság előtt (ezen a végzősök harmada vagy negyede ment csak át).

A kolozsvári magyar egyetemet még 1919 szeptemberében megszüntették, helyette román egyetemet szerveztek.

Az anyagiak miatt is nehéz volt a továbbtanulás.

 

3. Sajtó és irodalom. Művelődési intézmények

 

Sajtó és irodalom

Volt cenzúra, sajtóperek, újságírók megfélemlítése, ezzel együtt a két világháború között is sok újság jelent meg: pl. Ellenzék, Nagyváradi Friss Újság, Temesvári Hírlap stb.

Voltak irodalmi-művészeti kiadványok is, pl. Pásztortűz, Korunk, Géniusz stb.

1928-ban megjelent az Erdélyi Helikon, amelyben jelentős írók, költők közölték műveiket, pl. Áprily Lajos, Kós Károly, Dsida Jenő, Tamási Áron.

1922-ben jelent meg a Magyar Kisebbség, amely a többi európai államban élő kisebbség ügyét is felkarolta.

A Cimbora című gyermeklapot Benedek Elek szerkesztette.

 

Művelődési intézmények

Sok egyesület, pl. EME, EMKE folytatták a háború előtti munkásságukat. Újak is alakultak:

1924 – Erdélyi Szépmíves Céh (kiadóvállalat)

1931 – Barabás Miklós Céh (képzőművészeti egyesület).

Megjelent a transzilvanizmus eszméje, melynek lényege, hogy Erdély egy önálló földrajzi, történelmi, társadalmi egység, saját erdélyi tudattal és műveltséggel. Ezzel az eszmével a kisebbségi sorba került magyarokat akarták mozgósítani.

1937-ben sor került a Vásárhelyi Találkozóra, fiatal magyar értelmiségiek részvételével, amelyen állást foglaltak a fasizmus ellen és a magyarság s a demokrácia problémáiról tárgyaltak.

 

IV. A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ

 

Kiegészítés (az egyetemes történelem leckéhez)

 

Románia területi vesztesége:

- 1940 június végén – Besszarábia és Észak-Bukovina átadása a Szovjetuniónak

- 1940. augusztus 30 – Észak-Erdély átadása Magyarországnak, a Kadrilater átadása Bulgáriának (= II. Bécsi Döntés)

A veszteségek hatására II. Károly román király lemondott fia, Mihai javára. Miniszterelnöknek Ion Antonescut nevezte ki, aki németbarát politikát folytatott és 1944. augusztus 23-ig Románia teljhatalmú vezetéje volt.

1941. június 22-én, amikor Németország megtámadta a Szovjetuniót, Románia azonnal, Magyarország pár nap múlva csatlakozott. Jelentős emberveszteségek: a románok Sztálingrádnál, a magyarok a Don-kanyarban.

Románok és magyarok egyaránt elégedetlenek voltak a II. Bécsi Döntéssel és a német szövetséggel. Romlott az életszínvonal, kölcsönös elnyomó politika zajlott a nemzetiségekkel szemben, cenzúra.

Észak-Erdélyben is bevezették a Magyarországon érvényes zsidó törvényeket (= másodrangú állampolgárok lettek, nem vehettek részt a közéletben, politikában, gazdaságban).

Miután Magyarország német katonai megszállás alá került, megkezdődött a zsidók népirtása (= holokauszt). Először gettókban különítették el őket, majd munkatáborokba vagy haláltáborokba deportálták a magyar zsidókat.

Romániában is voltak zsidótörvények, de nem deportálták a zsidókat náci haláltáborokba. Az állami hatóságok „foglalkoztak” a zsidókérdéssel. Többnyire a Dnyeszteren túli területre deportálták őket.

1944. augusztus 23 – Mihai román király vezetésével félreállították Romániában Antonescu kormányát és átálltak a szovjet oldalra. A háború végéig a Szovjetunió oldalán harcoltak.

1944 szeptember-október – a román csapatok visszafoglalták Észak-Erdélyt, de a magyarok elleni erőszakos cselekedetek miatt a szovjetek kiutasították a román közigazgatást innen.

1945. március 6 – megalakult Petru Groza szovjetbarát kormánya, helyreállt a román közigazgatás Észak-Erdélyben.

Két évvel később (1947 február) a szövetségesek békeszerződése Romániával érvénytelenítette a II. Bécsi Döntést és elismerte Észak-Erdély Romániához tartozását.

 

V. A ROMÁNIAI MAGYARSÁG 1945-1989 KÖZÖTT

 

1. Átmenet a többpártrendszerről a diktatúrára

 

Romániában az átmeneti időszak 1947-1948-ig tartott. 1947. december 30-án Groza minszterelnök és Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Kommunista Párt vezetője lemondatták Mihai királyt. Kikiáltották a Román Népköztársaságot.

A gazdaságot is igyekeztek szovjet mintára átalakítani:

- földreform

- államosítások

- tanügyi reform

- egyházak működésének korlátozása

- kollektivizálás.

1948-ban elfogadták az első alkotmányt. Románia „népi demokratikus” (értsd: szocialista) állam lett, egyedüli párt a Román Munkáspárt volt.

 

2. A romániai magyarság helyzete

 

Az 1947-es békekötésig a román kormányzat több gesztust tett a nemzetiségek irányába:

- 1944 november – Kisebbségi-Nemzetiségügyi Minisztérium

- 1945 február – Statútum (nemzetiségi törvény)

- 1945 január – Kolozsváron létrejött a Bolyai Tudományegyetem (= magyar nyelvű állami egyetem)

1944 őszén az erdélyi magyarok létrehozták a Magyar Népi Szövetséget (MNSZ) = saját politikai szervezet. 1947 folyamán az MNSZ önállóságát csökkentették, vezetőit elkötelezett kommunistákra cserélték. Ezzel párhuzamosan felszámoltak több régi mgyar intézményt: EME, EMKE, Erdélyi Tudományos Intézet. Több neves értelmiségit üldöztek, bebörtönöztek vagy munkatáborba vittek, pl. Márton Áron, Balogh Edgár.

Szovjet mintára átszervezték a közigazgatást: tartományokat és rajonokat hoztak létre. Ekkor szervezték meg a Magyar Autonóm Tartományt (MAT), de az itteni autonómia csak látszólagos volt.

Ebben az időszakban kezdett kialakulni Romániában a miniszterelnök-pártfőtitkár, Gheorgiu-Dej személyi kultusza, amely 1956-1958 körül érte el tetőfokát.

 

3. 1956 és az erdélyi magyarság

 

1956. október 23-án budapesti egyetemisták tüntetésével kezdődött az 1956-os magyar forradalom, amelyet a szocialista rendszerrel szembeni elégedetlenség váltott ki. A szovjet csapatok vérbe fojtották a szabadságharcot és Kádár Jánost tették meg miniszterelnöknek.

1956 hatása Erdélyben:

- kisebb megmozdulások az egyetemi városokban

- egyetemisták, neves értelmiségiek elfogása, elítélése

- intézmények „egyesítése”, pl. a Bolyai és Babeş Tudományegyetemeké.

1958-ban a szovjet csapatokat visszavonták Romániából. Az ország tovább haladt a „szocializmus útján”.

 

4. A Ceauşescu-korszak (1965-1989)

 

1965-ben Nicolae Ceausescu lett a párt főtitkára:

- új alkotmány és új országnév: Románia Szocialista Köztársaság

- a Munkáspárt Román Kommunista Párt (RKP) lett

- eleinte jó kapcsolatok a nyugati országokkal

- elítélték az előző korszak kommunista vezetőinek „túlkapásait”

- 1968: megyerendszer átszervezése, Magyar Autonóm Tartomány felszámolása

- 1968-1971: nyitás a nemzetiségek felé (új könyvkiadók - pl. Kriterion; új lapok - pl. A Hét)

- 1968: Romániai Magyar Dolgozók Tanácsa = kirakatintézmények

- 1980-tól fokozódott a román nacionalizmus és Ceausescu személyi kultusza

 

5. Oktatás, művelődés, sajtó

 

A nagy hagyományokkal rendelkező magyar középiskolák többségét vegyes tagozatúvá, 1975 után ipari szakközépiskolákká változtatták.

A marosvásárhelyi és kolozsvári egyetemeken egyre szűkült a magyar nyelvű képzés.

A színházak is vegyes tagozatúak lettek. 1985 elején megszűntek a nemzetiségi rádió- és TV-műsorok. Az újságokban, tankönyvekben nem lehetett a települések neveit magyarul leírni.

A magyar nyelvű kiadványok száma is rohamosan csökkent.

Sütő András (író) és Kányádi Sándor (költő) a megmaradás, kitartás jelképei voltak.

 

VI. A ROMÁNIAI MAGYARSÁG JELENE

 

1. Az 1989-es rendszerváltás

 

1989 decemberéig a Ceausescu-dinasztia hatalma megingathatatlannak tűnt, ámde:

- december 15-én a temesváriak szolidaritást vállaltak a diktatúra ellen küzdő temesvári lelkésszel

- december 16-án a parókia mellett gyülekeztek, hogy kinyilvánítsák rokonszenvüket a lelkész és családja iránt, mégis elszállították őket a templomból

- december 17-én tízezrek tüntettek a rendszer, a diktatúra ellen; összecsaptak a karhatalommal és elfoglalták a pártszékházat

→ elkezdődött a népfelkelés:

          - a hadsereg, a milícia és a Securitate rálőtt a tüntetőkre

          - a katonaság körbezárta a várost

          - az eseményekről teljes hírzárlatot rendeltek el

December 21-ére Ceausescu népgyűlést hívott össze Bukarestben, de ez diktatúraellenes tüntetéssé vált:

- itt is rálőttek a tüntetőkre + letartóztatások

- több nagyvárosban követelték a diktátor lemondását

- a Ceausescu házaspár helikopterrel próbált elmenekülni, de nem sikerült

- december 25 – halálra ítélték és kivégezték Ceausescut és feleségét

Ezekben a napokban a tüntetők elfoglalták a TV-t, rádiót, kormány- és pártközpontot. A Nemzeti Megmentés Frontja (Frontul Salvării Naţionale - FSN) Ion Iliescu vezetésével átvette a hatalmat:

- demokratizálódási folyamat

- többpártrendszer.

 

2. Választások Romániában 1989 után

 

1990 május – többpárti parlamenti és elnökválasztások, a FSN győzött, Iliescu lett az elnök

1991 december – új alkotmány

1992 szeptember – újabb parlamenti és elnökválasztások, ismét az Iliescu által vezetett párt győzött

1996 november – a Demokratikus Konvenció (parasztpárt, liberálisok) győzött. Elnök: Emil Constantinescu. Súlyos belső konfliktusok voltak a pártok között, 3 miniszterelnök követte egymást.

2000-ben Ion Iliescu visszatért. Kormánypárt: Szociáldemokrata Párt (PSD)

2004 Traian Băsescu a PD (Demokrata Párt részéről) lett az elnök. A Liberális Párt (PNL) is részt vett a kormányzásban. A parasztpárt eltűnt a színről.

2008 csak parlamenti választások voltak, mivel az új választási törvénynek megfelelően az elnök mandátuma 5 évre szólt. A PSD és a PD kapta a legtöbb szavazatot.

2009 – minimális szavazattöbbséggel Traian Băsescu nyerte az elnökválasztást. Jelenleg ő Románia elnöke.

 

3. A román-magyar viszony

 

A rendszerváltás a román-magyar szolidaritás jegyében kezdődött, de a későbbiekben a magyarokat gyakran vádolták „szeparatizmussal” (magyarázható ez a székelyek autonómiára való törekvésével is).

1990 március, Marosvásárhely – véres provokáció, ürügy az államvédelmi hatóság (Securitate) újjászervezésére, több magyart (köztük Sütő Andrást) súlyosan bántalmaztak.

 

4. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ)

 

1989. december 25-én alakult meg. Domokos Géza, majd Markó Béla lett az elnök.

Célok:

- a romániai magyarság összefogása

- érdekeinek képviselete

- jogainak érvényesítése művelődési, oktatási, egyházi és tudományos téren.

 

5. A román-magyar államközi viszony 1989 után

 

Az 1989-es decemberi események után elsőként Magyarország sietett az ország megsegítésére (támogatások, segélyek).

A román-magyar államközi viszony is jelentősen javult.

1996. szeptember 16, Temesvár – a két miniszterelnök aláírta a román-magyar alapszerződést.

 

A Fidesz által javasolt kedvezmények, a (státus)törvény és a kettős állampolgárság, amely 2011-től minden magyar felmenőkkel rendelkező és azt igazolni tudó egyén számára elérhető, okoz némi feszültséget a két ország között.