Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

10. A világ a két század fordulóján

Nemzetközi kapcsolatok a XIX. század végén

 

A XIX. század második felében különböző politikai rendszerek voltak:

- Anglia, Franciaország – liberális rendszerek

- Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország és Olaszország – ezekre az államokra az önkényuralom valamilyen formája jellemző.

Európa országai különböző gazdasági színvonalon álltak:

- Nyugat-Európa – iparosodott, gazdag, vezető országok

- Kelet-Európa – mezőgazdasági, szegény országok.

Németország

- az 1. számú katonai, politikai hatalom Európában

- gyors gazdasági, demográfiai fejlődés

- Realpolitik → közép-európai befolyás növekedése

Anglia

- a 2. helyezett

- az alkotmányos monarchia modellje

- továbbra is pénzügyi, kereskedelmi, gyarmati nagyhatalom marad

Franciaország

- az 1871-es vereség után (Elzász és Lotharingia elvesztése + hadisarc) hanyatlani kezdett

Osztrák-Magyar Monarchia

- súlyos nemzetiségi problémák

Oroszország

- elmaradott, de azért nagyhatalom

- Délkelet-Európában és a Távol-Keleten terjeszkedik

Olaszország

- nagyhatalmi politikát folytatott, de nem volt elég ereje hozzá

- Afrika északi részét akarta meghódítani

Török Birodalom

- egyre nehezebben állt ellen a Monarchia és Oroszország terjeszkedő politikájának

- a balkáni népek szabadságharca is sok gondot okozott.

 

Az 1870-1871-es francia-porosz háború meghatározta a XIX. század végi nemzetközi kapcsolatok alakulását.

Németország célja a győzelem után Franciaország elszigetelése volt. Ezért:

- 1873 – Létrehozta a Három Császár Szövetségét (= Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország). Nem volt túl hatékony, a felek közötti érdekellentétek miatt, ezért az 1870-es évek végére felbomlott.

- 1882 – Megalakult a Hármas Szövetség vagy Központi Hatalmak (= Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország). 1883-ban Románia is csatlakozott. Kezdetben ennek a szövetségi rendszernek védelmi jellege volt, egészen 1890-ig, amikor II. Vilmos bejelentette, hogy Németország is részt akar venni a világpolitikában (Weltpolitik, világuralmi törekvések).

- 1891-1893 – Franciaország és Oroszország segítséget ígért egymásnak a Hármas Szövetség esetleges támadása esetén

- 1904 – Szívélyes Egyezmény (Entente Cordiale) Franciaország és Anglia között, melyben megoldották a gyarmati vitákat

- 1907 – angol-orosz megállapodás, amely elhatárolta egymástól Anglia és Oroszország befolyási övezeteit Ázsiában

→ A fenti 3 egyezmény alapján létrejött a 2. nagy szövetségi rendszer, a Hármas Egyezmény (Antant).

Európa megosztottságát fokozták a nacionalizmus különböző megnyilvánulásai:

- francia revansizmus

- pángermanizmus

- pánszlávizmus.

Mindkét szövetség ngy ütemben fegyverkezett:

- a hadsereg létszáma növekedett

- minden állam költségvetéséből jelentős összegeket áldoztak hadikiadásokra

- nagy fegyvergyártó üzemek működtek (Krupp, Schneider-Creusot, Skoda)

- fejlődött a tüzérség

- elterjedtek a gépfegyverek

- fejlesztették a hadiflottákat

- új fegyverek jelentek meg (tengeralattjáró, repülőgép, tank, mérges gázok).

 

Az afrikai és ázsiai civilizációk modernizálása

 

Az európai országok felsőbbrendűnek tartották saját civilizációjukat, ezért ráerőltették azt az afrikai és ázsiai bennszülöttekre.

 

India

- a szipojlázadás leverése után India angol koronabirtok lett

- Viktória királynő nevében egy alkirály kormányozta

- a közigazgatás, közlekedési hálózat, igazságszolgáltatás, oktatás, mezőgazdaság, ipar modernizálása

→ megalakult a Nemzeti Kongresszus Párt és elkezdődött a függetlenségi harc.

 

Kína

- hosszú ideig elzárkózott a világtól

- az európaiakkal csak Kanton és Makaó kikötőkben kereskedett

- a két „ópiumháború” után Anglia megszerezte Honkongot + Kína meg kellett nyisson 5 kikötőt az európai kereskedők előtt

- 1861-ben, a tajping felkelés idején újabb engedményeket kellett tegyen az európaiaknak (kedvező vámpolitika, adó- és illetékmentesség)

→ egyfajta félgyarmat lett

     gazdasági és katonai reformokat vezettek be, cél: modernizálódás

     1911-1913-ban Szun Jat-Szen vezetésével kirobbant a polgári forradalom

     ennek eredményeként megszűnt a császárság és kikiáltották a köztársaságot.

 

Japán

- gyors gazdasági fejlődés révén elkerülte az idegen uralmat

- a sogunátus megszüntetése (1868) után reformokat vezettek be, pl.

- általános hadkötelezettség

- kötelező elemi oktatás

- a középkori közigazgatást prefektúrák váltják fel

- a törvényhozás modernizálása

- állami befektetések révén fejlődik a gazdaság

- alkotmányos császárság bevezetése

= Meidzsi Korszak

→ gazdasági-politikai nagyhatalom lett, amely hódító külpolitikát folytatott.

 

Afrika

- a XIX. századig elsősorban rabszolgapiac volt

- 15 millió lakost hurcoltak el

- államok bomlottak fel vagy tűntek el

- a XIX. században erőteljes gyarmatosítás kezdődött el

- a legtöbb gyarmat Angliáé és Franciaországé volt, őket követte Németország, Belgium, Portugália, Olaszország

- rendszeres gazdasági kizsákmányolás

- ennek érdekében fejlesztették a közlekedési hálózatot, a vasutat és a folyami hajózást (pl. Szuezi-csatorna).

 

Az Egyesült Államok – világhatalom

 

A XIX. század első felében elérte mai határait:

- 1803 megvásárolta Louisiánát Franciaországtól

- 1819 megvásárolta Floridát Spanyolországtól

- 1823 Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké!”

- 1846-1848 mexikói háború - Kalifornia, Új-Mexikó és Texas az EÁ-hoz való csatolásával fejeződött be és a két állam közötti határ a Rio Grande lett

- 1847 egy Angliával kötött megállapodás nyomán Oregont is megkapta 

- 1867 megvásárolta Alaszkát Oroszországtól.

Robbanásszerű népességnövekedés (a bevándorlásnak köszönhetően):

- 1790 – 4 millió

- 1914 – 100 millió lakos. („Kitántorgott Amerikába másfél millió emberünk.”)

Okok:

- ingyen osztott föld

- kaliforniai aranyláz

- kalandvágy.

Meg kellett küzdeniük az indiánokkal a földért:

- 1876 Little Big Hornnál az indiánok győztek Custer tábornok felett

- 1886-ig Geronimo által vezetett apacsok ellenállása

          → legyőzésük után rezervátumokba kényszerítették őket.

1861-1865 között polgárháború robbant ki az északi és a déli államok között. Ok: az Egyesült Államok északi (iparosodott) államai a rabszolgaság megszüntetését, míg a déli (ültetvényes) államok a rabszolgaság fenntartását akarták. Miután Abraham Lincolnt, a rabszolgaság egyik nagy ellenzőjét megválasztották elnöknek, a déli államok kiváltak az Unióból. Richmond fővárossal létrehozták az Amerikai Államok Konföderációját.

Kezdetben a déliek arattak katonai sikereket, de aztán az északi államok emberi és anyagi fölénye megtette a hatását. Ez volt a kontinens legnagyobb háborúja, többszázezer ember életébe került. Észak győzelme az Unió helyreállítását és a rabszolgaság eltörlését eredményezte.

Ezután az EÁ-ban robbanásszerű fejlődés ment végbe:

- óriási nagyvállalatok (Standard Oil, Carnegie Steel Company)

- nőtt a mezőgazdasági termelés

- jól képzett és jól felfegyverzett haderő + hatalmas hadiipar

→ 1914-re az EÁ a világ első számú gazdasági, politikai nagyhatalma lett.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.