Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

11. Az első világháború

Egy új típusú háború

 

A XIX. század végén felerősödtek a birodalomépítő törekvések. Ez magában hordozta az összecsapás veszélyét. Mindkét szövetségi rendszer (a Hármas Szövetség és az Antant) kereste az okot, amellyel kirobbanthat egy háborút. Rövid lejáratú háborúra számítottak:

- német (von Schlieffen) terv: kétfrontos háború – Franciaország és Oroszország ellen. Franciaországot Belgiumon keresztül akarták lerohanni, mielőtt Oroszország mozgósítaná hadseregét

- francia terv: nagy támadás Lotharingiában, német ellenállás megtörése után előrenyomulás Berlin irányába

- orosz terv: harc Kelet-Poroszországban a németekkel, a Kárpátok térségében pedig Ausztria-Magyarországgal

- angol terv: jütlandi partraszállás, a németek megtámadása északi irányból (később megváltoztatta).

Ilyen körülmények között elkerülhetetlen volt egy nagy háború.

Az 1914-ben kitört háború totális háború volt. Jellemzők:

- a lakosság általános mozgósítása (nők, serdülők munkába állítása)

- mindenre kiterjedő háborús propaganda (újságok, plakátok stb.)

          - a hátországban élő lakosságon is spóroltak (pl. élelmiszer fejadagra)

          - az állam beavatkozott a gazdaságba (szinte csak a front számára termeltek)

- információk cenzúrázása (a rossz híreket elhallgatták, az ellenség rémtetteit eltúlozták)

          - gazdasági háború

                   - az Antant tengeri blokád alá vette Németországot

                   - Németország tengeralattjáró háborúval válaszolt

- Japán, az Egyesült Államok, majd pedig Latin-Amerika is belépett az Antant oldalán.

 

A nagy csaták

 

A háború oka és kirobbanása

Az Osztrák-Magyar Monarchia már az 1877-1878-as háború után megszállta Bosznia-Hercegovinát, 1908-ban pedig bekebelezte. A lakosság tiltakozott.

1914. június 28-án a Monarchia éves hadgyakorlatát Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban rendezte meg. Ferenc Ferdinánd, a trónörökös is részt vett rajta és egy szerb anarchista, Gavrilo Princip meggyilkolta őt.

A Monarchia ezért 1914. július 23-án ultimátumot intézett Szerbiához, melyben Gavrilo Princip és a többi anarchista kiadatását követelte. Ez sértette Szerbia függetlenségét, ezért megtagadta az osztrák követeléseket. Válaszul a Monarchia hadat üzent neki.

Két nap múlva Oroszország – a szláv rokonság alapján – 1,2 milliós hadsereget mozgósított Szerbia védelmére. Németország felszólította Oroszországot, hogy 24 órán belül vonuljon vissza, mert különben hadat üzen neki.

Oroszország visszautasította a német ultimátumot, így Németország hadat üzent neki. Franciaország Oroszország szövetségese volt, ezért Németország neki is hadat üzent. Belgiumon keresztül lerohanta Franciaországot. Anglia – mivel korábban védelmet ígért Belgiumnak – még aznap hadat üzent Németországnak.

→ öt hét múlva szinte egész Európa hadban állt; Japán is belépett az Antant oldalán, így a háború világméretű lett

 

1914 – a meglepetések hadjárata

- a határ menti csatákban a németek sorra aratták a győzelmeket a franciák felett

- Verdun kivételével a franciák mindenhol vissza kellett vonuljanak

- a német csapatok 40 km-re közelítették meg Párizst

- 1914. szeptember 5-12 Marne – súlyos harcok után megállították a németeket

- Franciaország gyors elfoglalása nem sikerült

- a francia győzelmet megkönnyítette az orosz csapatok támadása keleten

- következett a „versenyfutás a tengerhez”, cél: a La-Manche csatorna kikötőinek elfogalása

→ tél elejére állóháború alakult ki a németek és a franciák között a La Manche csatornától a svájci határig húzódó frontvonalon.

 

1915 – Az állóháború

- a csapatok lövészárkokba ásták be magukat

- a kb. 700 km-es front két párhuzamos hadállásból állt, amelyek között 3-4 km-es „senki földje” volt

- az állóháború 4 évig tartott („Nyugaton a helyzet változatlan”)

- a front stabilizálódása lehetővé tette Németország számára, hogy erőteljes támadást indítson keleten az oroszok ellen, 2 millió orosz katona esett el

- Bulgária belépett a Hármas Szövetség oldalán

- Olaszország belépett az Antant oldalán

 

1916 – A kimerítő háború

- a németek a fő támadást a nyugati frontra irányították, Verdunnél akarták áttörni a frontot

- a Somme folyónál mindkét fél hatalmas veszteségeket szenvedett, de egyiküjüknek sem sikerült áttörnie az ellenség védelmét

- a keleti fronton az oroszok visszafoglalták az egy évvel korábban elvesztett területeket

- 1916. augusztus 15 – Románia belépett az Antant oldalán.

 

1917 – Fordulat a háborúban

- Németország totális tengeralattjáró háborút indított (= teherhajók, kereskedelmi hajók elsüllyesztése, a semleges országok hajóit sem kímélték)

→ az Egyesült Államok belépett a háborúba az Antant oldalán és ez eldöntötte a háború kimenetelét

- a németek hajók százait torpedózták meg, amíg Anglia rombolókkal kísért hajókonvojokat nem indított

- Oroszországban kitört a szocialista forradalom, ezért a keleti front összeomlott

 

1918- A rémálom vége

- az oroszok különbékét kötöttek a németekkel

- a németek jelentős erőket szállítottak át a nyugati frontra

- győzni akartak, még az amerikaiak megérkezése előtt

- Marne-nál megállították a németeteket

- sokszázezer katona érkezett az Egyesült Államokból az Antant megsegítésére és ezután az Antant vette át a kezdeményezést

- 1918. november 11 – a németek fegyverszünetet írtak alá

→ 10 millió halott, rengeteg hadirokkant, egész tartományokat pusztítottak el, jelentős anyagi és szellemi értékek semmisültek meg.

 

Románia az első világháborúban

 

A semlegesség (1914-1916)

- az 1883-as szerződés alapján a Hármas Szövetség oldalán kellett volna belépjen

- inkább az Antant támogatásától remélhette a nemzeti egység megvalósítását

- 1914. augusztus 3-án a román kormány a semlegesség mellett dönött, de voltak:

          - németbarátok (C. Stere, Titu Maiorescu, Al. Marghiloman)

          - Antant-pártiak (Nicolae Iorga, O. Goga, Barbu Ştefănescu-Delavrancea)

          - akik semlegességet akartak a háború végéig (szocialisták - kevesen)

- 1915-1916 az I.C. Brătianu által vezetett liberális kormány titkos tárgyalásokat folytatott az Antanttal

- 1916 nyár – az Antant ultimátum jellegű felkérése: „Most vagy soha!”

          → hadüzenet az Osztrák-Magyar Monarchiának.

 

Hadműveletek (1916-1917)

- 1916. aug. 14-15-én éjjel a román hadsereg megkezdte a Kárpátokon való átkelést

- az erdélyi románok nagy örömmel fogadták őket

- a német csapatok támadása után kénytelenek voltak visszavonulni

- 1916. december 6 – a németek elfoglalták Bukarestet

- a király, a parlament és a kormány Iaşi-ba költözött, az ország 2/3-a az ellenség kezére került

- 1917 első fele – Moldvában újjászervezték a hadsereget, modern harci eszközökkel szerelték fel

- 1917 nyár – Mărăşti, Mărăşeşti, Oituz eredményes csaták, megállították az ellenség előrenyomulását („Itt senki át nem tör!”)

 

A béke az egyetlen megoldás

- az oroszországi szocialista forradalom győzelme és a keleti front felbomlása lehetetlenné tették a további ellenállást

- 1918. május 7. – bukaresti béke a németekkel

          - elvesztette Dobrudzsát + egy sávot a Kárpátok legfontosabb gerinceivel

          - gazdaságilag Németországnak rendelték alá (a köv. 90 évre)

          - elismerték a Besszarábiával való egyesülést

- a békeszerződést nem hagyta jóvá Ferdinánd román király

- 1918 október vége – a román kormány felmondta a bukaresti békét és mozgósították a hadsereget, hogy készüljön Erdély felszabadítására

 

A Nagy Egyesülés

 

A belső és külső körülmények

- az I. világháború megkezdésekor az Osztrák-Magyar Monarchia megszigorította a nemzetiségekkel szembeni elnyomó politikáját

- a háború végén a cári Oroszország és Ausztria-Magyarország felbomlása lehetővé tette az elnyomott népek számára, hogy az önrendelkezés elve alapján független államokat alapítsanak vagy beilleszkedjenek már meglévő államokba

 

Románia kiteljesedése

Besszarábia

- 1917. október 20-án Chişinău-ban a Moldvai Katonák Kongresszusa létrehozta az Ország Tanácsát (= képviseleti szerv), élére Ion Inculeţ került

- az Ország Tanácsa kikiáltotta a Moldvai Demokratikus Köztársaságot és a román hadsereg támogatását kérte a bolsevikok ellen

- miután a román csapatok átkeltek a Pruton, Szovjet-Oroszország megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Romániával + lefoglalta az őrizetére bízott román kincseket

- 1918. január 24 – az Ország Tanácsa kikiáltotta Besszarábia függetlenségét

- 1918. március 27 – elhatározta az egyesülést a Román Királysággal

 

Bukovina

- 1918 október – Cernăuţi-ban megalakult a Román Nemzeti Tanács, élén Iancu Flondorral

- a RNT kérte a román hadsereg támogatását és elhatározták Bukovina Általános Kongresszusának összehívását

- 1918. november 15 – a Kongresszus résztvevői (románok, lengyelek, németek és ruténok) megszavazták az egyesülést Romániával

 

Erdély

- 1918 őszén felerősödött a nemzeti mozgalom

- a Román Nemzeti Párt vezetői a Nagyváradi Nyilatkozatban megfogalmazták az erdélyi románság önrendelkezéshez való jogát

- 1918. október 18 – Aradon megalakult a Központi Román Nemzeti Tanács

- szinte minden erdélyi településen nemzeti tanácsokat és nemzeti gárdákat szerveztek

- 1918. november 13-14 – a magyar kormány felajánlotta Erdély Magyarországon belüli autonómiáját

- a KRNT elhatározta egy nagygyűlés összehívását Gyulafehérvárra

- 1918. december 1 – a Gyulafehrévári Nemzetgyűlésen az ott megjelent románok kimondták az egyesülést Romániával

- 1918. december 2 – ideiglenes hatalmi szerveket választottak

          - Nagy Nemzeti Tnács (törvényhozói hatáskör)

          - Kormányzótanács (végrehajtó szerv)

- 1918. december 11 – egy erdélyi küldöttség átadta Bukarestben Ferdinánd királynak az egyesülési okmányt, amit ő jóváhagyott

 

→ Románia területe 295 049 km² lett, lakossága 18 052 896 fő.

               Az egyesülést a Párizs környéki békében is elismerték (1919-1920).

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.