Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

1. A „dicsőséges forradalom”

AZ ÚJKOR

 

A történészek ott is felismerik az újat, a modernet, ahol az illető korszak emberei nem is sejtették.

Mi az, hogy modern? Valami új, valami fejlettebb az előző korokhoz képest.

Egészen a reneszánsz koráig az emberek elég bizalmatlanul kezelték az új, a modern dolgokat. A középkor gondolkodói szerint ugyanis az ókori civilizáció jelentette az emberi fejlődés csúcsát. Később rájöttek, hogy az újat sem szabad megvetni.

Az újkor kezdete: 1492, 1517, 1600, 1789 vagy 1821. Több elképzelés létezik.

Egy korszak vége és egy újabb kor kezdete nem köthető egyetlen évszámhoz sem, több jelentős esemény eredményezte a középkor végét és az újkor kezdetét. Ezért az egész XVI. századot (1500-1600) korfordulónak tekinthetjük, az alábbiak miatt:

          - földrajzi felfedezések

          - reneszánsz

          - reformáció

Változások:

- gazdaság: megjelent a piacgazdaság, a pénz az Isten

- társadalom: taláros nemesség, idegengyűlölet, az elnyomottak emancipációja

- politikai téren: abszolutizmus, ezzel egyidőben - a király az állam első számú szolgája

- kultúra: nemzeti nyelvek fontossága, az egyház teret veszített, tanügy fejlesztése

- mentalitás: új iránti rajongás, halálfélelem

→ más szavakkal: érzékenység, túlérzékenység, szemléletváltás, új életmód.

Vannak, akik ezt a korfordulót tekintik az emberiség kamaszkorának.

 

I. A VÁLTOZÁSOK KORA

 

A „DICSŐSÉGES FORRADALOM”

 

A XVII. század közepén Angliában a polgári forradalom eredményeként az abszolutizmusról áttértek a parlamentáris monarchiára.

angol-polgarhaboru.jpg

 

Előzmények:

- gazdaság - fejlődés - egyéni kezdeményezés, verseny, nyereség

- társadalom - megjelent az újnemesség, a vagyon jelentette a nemességet

- politika - az újnemesek jelentős képviselettel rendelkeztek a parlamentben; VIII. Henrik lánya, I. Erzsébet örökös nélkül halt meg.

 

tudor-haz.jpg

Skócia királya, I. Jakab lett az új uralkodó, aki önkényuralmi módszerekkel kormányzott

- vallás - az anglikán vallás mellett megjelentek a reformáció klb. irányzatai (jelentős volt a puritanizmus)

1628 – Jogok kérvénye (Petition of Rights)

1629 – válaszul I. Károly király (I. Jakab fia) feloszlatta a parlamentet

1640 – kénytelen volt ismét összehívni a parlamentet, az adók megszavazása miatt

         – a Nagy Tiltakozásban a parlament elítélte I. Károly önkényuralmi politikáját

         – a király le akarta tartóztatni a parlamenti vezetőket

Angliában polgárháború tört ki

angol-polgari-forradalom-esemenyei-tablazatban.jpg

1642-1649 – az Oliver Cromwell által vezetett új típusú forradalmi hadsereg több győzelmet aratott a királyi csapatok felett

1649 – I. Károlyt halálra ítélték és kivégezték

         – Anglia köztársaság (Commonwealth) lett, élén Oliver Cromwell

1650-1651 – Hajózási Törvények = az angol kereskedelem és hajóhad alapjai

1653 – Cromwell feloszlatta a parlamentet, lordprotektor lett

         – ez gyakorlatilag katonai diktatúrát jelentett, puritán vallási színezettel

1660 – Cromwell halála után bekövetkezett a királyság helyreállítása (restauráció)

II. Károly (a kivégzett I. Károly fia) és testvére, II. Jakab szintén önkényuralmi poltikát folytattak. A Stuartokat ezután elűzték.

1688 – II. Jakab vejét, Orániai Vilmost és feleségét, Máriát hívták meg uralkodni, aki elfogadta a parlament által kiadott Jogok Nyilatkozatát, amely a nép és az uralkodó jogait és kötelezettségeit tartalmazta. Így ment végbe a dicsőséges forradalom Anglia történelmében.

Hallgass korabeli zenét!

 

A BRIT POLITIKAI MODELL

 

Mivel a Stuartokat elűzték, és Orániai Vilmos és Mária lettek az új uralkodók, megszűnt a perszonálúnió Skóciával.

1707-ben Anglia és Skócia egyesült, létrejött Nagy-Britannia Egyesült Királysága.

1714-ben a Hannover uralkodócsalád (dinasztia) került hatalomra – ő következett a trónöröklés sorrendjében.

I. és II. (Hannoveri) György nem beszéltek angolul, nem vettek részt a miniszteri kabinet (Cabinet Council) ülésein a hatalom fokozatosan a parlament vezetőinek kezébe került kialakult egy új kormányzási forma, a kabinetrendszer.

III. Őrült György megpróbálta a hatalmat visszaszerezni, sikertelenül.

A brit politikai modell jellemzői:

- létrejönnek az első politikai csoportosulások (későbbi pártok)

          - toryk – főnemesek, a Konzervatív Párt alapítói

          - whigek – gazdag polgárság és középosztály, a Liberális Párt alapítói

- a miniszteri kabinetből lett később a kormány

- a kabinet ülésein a miniszterek munkáját összehangoló személy (Speaker), aki a királyt is helyettesítette, lett később a miniszterelnök (eleinte a Kincstár Első Lordja címet viselte)

- hatalmi ágak szétválasztása

          1. végrehajtói hatalom - kormány + király (korlátozott hatalom)

2. törvényhozói hatalom - két házból álló Parlament – Felsőház (Lordok Háza) és Alsóház (Képviselőház)

3. bírói hatalom - esküdtbíróságok és rendes bíróságok

- a király uralkodik, de nem kormányoz

 

A BRIT BIRODALOM NAGYHATALOMMÁ VÁLÁSA

 

Gazdasági átalakulások

- bekerítések (enclosures) – nagy összefüggő birtokok jöttek létre, amelyeken modern mezőgazdasági módszerekkel gazdálkodtak: talajjavítás új eljárásokkal (csontpor és mészpor homokos talajon), vető-, arató- és cséplőgépek

- a Mezőgazdasági Bizottság (1793) tanácsokat adott az angol mezőgazdászoknak

- fejlődött az ipar – szövőipar (főleg gyapjúfeldolgozás), bányászat (kőszén, réz, ón, vas) és kohászat

- kereskedelem (Hajózási Törvények angol flotta és kikötők fejlődése; London, Bristol és Liverpool a tengeren túli áruk lerakata lett)

 

Tengeri és gyarmati nagyhatalom

terkep-brit-gyarmatositassal.jpg

1588 – a spanyol armada legyőzése

1652-1674 – háborúk Hollandiával

1701-1713 – győzelmek Franciaország felett (a spanyol örökösödési háborúban)

Spanyol örökösödési háború (1701-1714): A Habsburg Birod. és szövetségesei (legfontosabb: Anglia), valamint Franciaország és szövetségesei között zajlott, Spanyolország trónjáért, melyre a Habsburgok és a franciák is igényt formáltak. Az utrechti béke által XIV. Lajos francia király unokája, Anjou Fülöp lett a spanyol király, de kikötötték, hogy Spanyolország és Franciaország soha nem egyesülhet, Anglia pedig megkapta az amerikai gyarmatok egy részét és a Gibraltárt.

08.jpg

Így Nagy-Britannia Európában „döntőbírói szerepre” tett szert. Célja: az erőegyensúly fenntartása.

A hétéves háborúban megszerezte a franciák indiai és kanadai birtokait = a Brit Birodalom születése (alapja: a rabszolga-kereskedelem)

Hétéves háború (1754-1763): a XVIII. század legnagyobb háborúja volt, W. Churchill az első világháborúnak nevezte titulálta, mert Ausztrália kivételével mindegyik kontinensen zajlott. A béke biztosította Anglia számára a fent nevezett területeket, Franciaország, mind az európai, mind a gyarmati hadszíntéren súlyos vereséget szenvedett. Poroszország az örökösödési háborúban szerzett területeket, így európai nagyhatalommá lépett elő.

Anglia vereségeket is szenvedett: az amerikai gyarmatok kivívták függetlenségüket elvesztette az Atlanti-óceánt átszelő gazdasági tengelyt, ezért Kelet felé orientálódott: India lett a brit gazdaság súlypontja.

Meghódította Afrika déli részét és Ausztráliát és így egy hatalmas gyarmati háromszög jött létre. 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.