Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

2. A felvilágosodás kora

MI A FELVILÁGOSODÁS?

 

A felvilágosodás a XVIII. század nagy filozófiai (vallási, politikai, gazdasági, társadalmi) mozgalma, amely szerint egyedül az emberi értelem képes arra, hogy „megvilágosítsa” a boldogsághoz vezető utat.

Célja az ember gondolkodásának és cselekvésének ésszerűsítése volt és egy ideális, megálmodott jövőt próbált gyakorlatba ültetni.

 

ÚJ ELVEK ÉS ÉRTÉKEK

 

Vallás

- az életben az embernek egyetlen kötelessége a boldogság – Diderot

- Isten, az „égi órásmester” egyfajta gépszerű világegyetemet hozott létre, „felhúzta” örök időre és azután hagyta, hogy működjön, vagyis nem avatkozott bele a történelembe – deizmus

- a vallásra elsősorban az egyszerű embereknek van szükségük, akik nem kaptak értelmüket és lelküket megvilágító racionalista nevelést

- fontos volt a tolerancia (pl. a zsidó vallásúakkal szemben)

- a papoknak kötelezővé tették az emberek „felvilágosítását” (pl. himlőoltás ügyében)

- megjelent a bibliakritika

- csökkentették az egyházi ünnepek számát

 

Politika

- két új kormányzási modell:

1. alkotmányos monarchia – az államhatalmi ágak szétválasztása, az emberek természetes jogainak betartása, magántulajdon, törvény és igazságszolgáltatás előtti egyenlőség – Montesquieu, Voltaire

2. köztársaság – szabad és egyenlő emberek közötti szerződés, eszerint minden hatalom forrása a nép (népszuverenitás), amely csak megválasztja (megbízza) képviselőit, hogy az ő nevében gyakorolják a hatalmat, a magántulajdon az emberek közötti egyenlőtlenség fő oka – Rousseau

 

Gazdaság

          1. a gazdaság alapja a földművelés – fiziokratizmus

A többi gazdasági ág az ő hátán akar megélni. Ezért – a földadó kivételével – az összes adó eltörlését irányozza elő.

2. az állam ne avatkozzon bele a gazdasági életbe – Adam Smith (gazdasági liberalizmus)

A munka a vagyon és a gazdasági fejlődés forrása. A. Smith szerint a gazdaságban is működnek a természeti törvények, az állam szerepét tehát a minimálisra kell korlátozni = „éjjeliőr állam”

         

Felvilágosult abszolutizmus

- azokban az országokban volt jelen, ahol kevésbé voltak elterjedve a felvilágosodás eszméi, ezért az uralkodók akarták egy részüket bevezetni

          - Poroszország - II. Frigyes

          - Német-Római Birodalom - II. József

- Oroszország - II. Katalin

- ezek az uralkodók leveleztek a felvilágosodás gondolkodóival, eszmecseréket folytattak velük és kis számú reform bevezetése által megpróbálták biztosítani az abszolút monarchia túlélését (= államérdek):

- a törvényhozás modernizálása – jogrend egységesítése, kínzások beszűntetése, a vádlott mellé hivatalból ügyvédet neveztek ki

- állami befektetések a gazdaságba – merkantilizmus, modern mezőgazdasági gépek

- a parasztok helyzetének javítása – jobbágyok felszabadítása

- az oktatás fejlesztése – állami iskolarendszer, lányiskolák, tanítóképzők

- vallási tolerancia, ugyanakkor az egyház állami ellenőrzés alá vonása (kolduló szerzetesrendek felszámolása, a kolostorok földjeinek kisajátítása)

- populacionista politika (telepítések – pl. svábok Szatmár megyébe)

- a művészetek és a az irodalom támogatása

→ A cél a társadalom általános fejlődése volt, de kudarccal végződött, mert az abszolutizmus és a reformpolitika összeférhetetlenek voltak.

A kudarc okai: Ezeket az uralkodókat mindenki tisztelte, de senki sem szerette. Összetűzésbe keveredtek a nemesekkel. Egyesek szerint túl későn, mások szerint túl korán születtek.

 

A felvilágosodás terjedése

- a XVIII. században valósult meg, könyvek, füzetecskék, lexikonok (Diderot és d’Alembert 35 kötetes Enciklopédiája) által

- a sajtó is hozzájárult

- Európában divat volt a francia nyelv

 

A felvilágosodás irodalma

Franciaországban

- Voltaire új irodalmi műfajokat alkotott: komikus eposz, filozófiai költemény, szatíra, pamflet

- Rousseau a magányos elmélkedő megtestesítője, a pedagógiai regény kitalálója (a velünkszületett tulajdonságok elfogadása)

Angliában

- Daniel Defoe: Robinson Crusoe

- Jonathan Swift: Gulliver utazásai

Németországban

- Sturm und Drang (Vihar és szenvedély) irányzata, amely válasz volt a felvilágosodás racionalizmusára – szépség, fennköltség

          - Goethe: Faust

          - Mozart: Don Giovanni

 

A közvélemény

- az államhatalom, a közigazgatás kérdései, a társadalmi szabályok és a közrend kérdése nyilvános

- magánjellegű minden, amire nem vonatkozik semmiféle kötelezettség vagy feladat mások irányába

- a társadalom gondjai is közbeszéd tárgyává lettek, értelmiségiek, filozófusok és közemberek is keresték a megoldást

          - könyvek, füzetecskék által

          - sajtóban

          - gyűléseken

          - kávéházakban, klubokban

          - szabadkőműves páholyokban

          - szalonokban

→ új eszmék, a hivatalostól eltérő vélemények = a közösségi szellem kibontakozása, a közvélemény kifejezése

A könyvek nyilvános felolvasása, a párbeszéd és az egyéni vélemények kifejtése mindennapi tevékenységekké váltak. A katolikus egyház is közös, önkéntes és ingyenes tevékenységet javasolt a hívőknek. Szegényeket és hajléktalanokat segítő egyesületek jöttek létre, állami támogatással is.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.