Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

7. Az 1848-as év Európában

1815-ben Napóleon legyőzése után a Bécsi Kongresszuson létrejött a Szent Szövetség. Cél: a forradalmak leverése.

A XIX. század közepéig Európára az önkényuralom volt a jellemző, az Orosz Birodalom és a Habsburg Birodalom a „népek börtönének” számítottak. Csak Anglia, Franciaország és Belgium voltak liberális országok.

A forradalom okai:

          - gazdasági válság – éhínség, szegénység, munkanélküliség

- politikai válság – elnyomás, egyes helyeken még mindig volt jobbágyság, a polgári szabadságjogok hiánya.

 

Forradalom Franciaországban

1848 február – Lajos Fülöp király ellen tüntetések kezdődtek, amelyeket eleinte levertek, de később az uralkodó le kellett mondjon.

A republikánusok (köztársaságpártiak) ideiglenes kormányt alapítottak, intézkedések:

          - általános választójog

          - munkához való jog

          - Nemzeti Műhelyek létrehozása (a munkából való megélhetés biztosítására).

A Nemzeti Műhelyek felszámolása után újabb tüntetések kezdődtek. Cavaignac tábornok helyreállította Párizsban a rendet.

1848 december – Bonaparte Napóleon Lajost (I. Napóleon unokaöccsét) köztársasági elnökké választották. 1851-ben III. Napóleon néven császárrá koronáztatta magát.

 

Forradalom a Német Szövetségben

Német Szövetség = A Német-Római Birodalmat csaknem 1000 éves fennállás után Napóleon 1806-ban (az austerlitzi csata után) felszámolta. Területének egy részén francia védnökség alatt megalakult a Rajnai Szövetség. Napóleon legyőzése után a Bécsi Kongresszuson megszüntették a Rajnai Szövetséget, megalakult a Német Szövetség, amely Poroszországot (a későbbi Németország létrehozóját) és a Habsburg Birodalmat is magában foglalta.

A forradalom célja a nemzeti egység megteremtése volt. Ezzel együtt a forradalmi akciókat nem tudták összehangolni, több helyen voltak megmozdulások, melyek közül a legfontosabbak:

1. Berlin (Poroszország fővárosa) Frigyes Vilmos porosz király alkotmányt ígért, de nem tudta megelőzni a hadsereg és a tüntetők összecsapását. Ebben a helyzetben a király összehívott egy Alkotmányozó Gyűlést, amely azonban nem sokáig működött.

2. Frankfurt Itt ülésezett az első össznémet parlament (a Német Szövetség valamennyi tagja képviseltette magát rajta). Cél: nemzeti egység. Felajánlották Frigyes Vilmosnak az egységes Németország feletti uralmat, de ő visszautasította a „sárból jövő koronát”. Rövid idővel ezután a parlament feloszlott.

3. Bécs 1848 márciusában forradalom tört ki. Elűzték Metternichet (konzervativ politikus, kancellár, a Habsburg Birodalom egységének elszánt védelmezője a XIX. század első felében). A császár kénytelen volt engedélyezni a sajtó- és gyülekezési szabadságot. Alkotmányt is ígért, de ez semmit sem változtatott a rendszer lényegén. A bécsi forradalmat végül a hadsereg erejével győzték le.

 

Forradalom Itáliában

Itáliát a Bécsi Kongresszus 1815-ben 7 egymástól jól elkülönülő részre osztotta, melyek többsége Habsburg fennhatóság alatt volt. Jelentős független állam volt Piemont. A forradalom kezdetére a jelet a liberális nézeteiről híres pápa, IX. Pius adta. Egész Itáliában Habsburg- és abszolutizmusellenes tüntetések törtek ki. A forradalmat részben az osztrák csapatok verték szét, de egységes célok hiányában 1849 augusztusára magától is kifulladt az összes államban.

 

Forradalom a Román Országokban

Célok:

          - függetlenség vagy autonómia (önállóság)

          - az orosz protektorátus (védnökség) eltörlése

          - reformok (mezőgazdaság és közigazgatás terén)

          - kevesebb adó

          - a robot (munkában történő adózás) eltörlése

          - földosztás.

1. Moldva A bojárok és a városiak Iaşiban szerveztek egy gyűlést. Kérvényt állítottak össze, amelyben elítélték Mihail Sturdza fejedelem önkényuralmi politikáját. A mozgalmat gyorsan leverték, a vezetőket száműzetésbe kényszerítették.

2. Havasalföld Egy Forradalmi Bizottság fegyveres felkelést szervezett. 1848. június 9/21-én az Islazi Kiáltványban a havasalföldi forradalmárok közzétették forradalmi programjukat. Gheorghe Bibescu fejedelem lemondott és elmenekült az országból.

Ideiglenes kormány alakult, amelyet súlyos belső ellentmondások jellemeztek.

1848 július-szeptember – török és orosz csapatok szétverték a forradalmat.

1849 április – az oroszok és törökök közötti Balta Liman-i egyezmény helyreállította a Román Országokban a Szervezeti Szabályzatok rendszerét.

3. Erdély 1848. május 3/15-én a Balázsfalvi Nemzetgyűlésen bemutatták a románok forradalmi programját.

Simion Bărnuţiu volt az erdélyi román értelmiség egyik hangadója, amelynek nevében elutasította Erdély és Magyarország egyesülését.

Ennek ellenére a kolozsvári országgyűlésen az erdélyi rendek (magyarok, székelyek, szászok) megszavazták az egyesülést, ami a román-magyar viszony megromlásához vezetett.

A románok kinyilvánították Bécs iránti hűségüket, mert egy önálló román államalakulat létrehozását remélték a Habsburg Birodalmon belül.

Közben Budapesten átvette a hatalmat a Honvédelmi Bizottság, Kossuth Lajos vezetésével. Az osztrák csapatok megtámadták Magyarországot és elfoglalták a fővárost, ezért a Kossuth-kormány kénytelen volt áttenni a székhelyét Debrecenbe.

Erdélyben Bem tábornok, a magyar hadak helyi parancsnoka sorra nyerte az osztrákok elleni csatákat és bevonult Kolozsvárra. Az osztrákok kénytelenek voltak segítségül hívni a Havasalföldön állomásozó orosz csapatokat.

Ezekben a nehéz időkben, 1849 júliusában a magyarok és a románok megbékélési tervezetet írtak alá. Túl későn történt, mert a cári csapatok sorra aratták a győzelmeket a magyarok felett. 1849. augusztus 13-án Világosnál Görgey letette a fegyvert az oroszok előtt.

Véres megtorlás következett, amely 1849. október 6-án az aradi 13 vértanú kivégzésével érte el tetőpontját.

 

Bár a forradalmaknak mindenütt véget vetettek, célkitűzéseik mégis rendre megvalósultak: a nemzetek Európája végül győzött a dinasztikus alapokon szerveződő Európán.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.