Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

8. Az ipari forradalom

AZ ELSŐ IPARI FORRADALOM

 

1750 után kezdődött Angliában, de továbbtartott a XIX. század közepéig. Előzmények:

        - liberális gondolkodásmód, mellyel együtt jár a vállakozókedv, versenyszellem

- mezőgazdasági forradalom (XVII-XVIII. sz.): bekerítések által felszámolták a közföldeket, nagy, összefüggő földbirtokok jöttek így létre, amelyeken modern mezőgazdasági módszerekkel gazdálkodtak

- városiasodás: csak 1740-1788 között 50 000 paraszt hagyta ott a szülőfaluját és költözött városra

- pénzügyi, kereskedelmi feltételek: az ipari forradalom beindulásához szükség volt tőkére, forrás: kereskedelem és gyarmatok

          - gazdag altalajkincsek: vas + szén = ipari forradalom

- gőzgép (= hőerőgép, amely a gőz energiáját mechanikai munkává alakítja), James Watt találta fel a XVIII. század második felében.

Az első gépek a pamutiparban jelentek meg. Pl. fonógép, gépi szövőszék. Központ: Manchaster.

Vasra, acélra szükség volt a klb. gépek előállításához, ezért a nehézipar is fejlődött. Központ: Burmingham.

A gépesítés a vízi és szárazföldi közlekedési és szállítási hálózat fejlődéséhez is hozzájárult:

          - az első gőzhajót Robert Fulton

          - az első gőzmozdonyt George Stephenson alkotta meg.

 

A MÁSODIK IPARI FORRADALOM

 

A második ipari forradalom a XIX. század végén és a XX. század elején új találmányokat hozott:

- periódusos rendszer - Mengyelejev

- az elektromosság terén Volta és Ampere tettek felfedezéseket

- telefon - Graham Bell

- acélgyártás - Bessemer-kohó, az acél fokozatosan behelyettesítette a vasat

- rádium - Marie és Pierre Curie

- új energiaforrások: kőolaj, földgáz, elektromosság, az elektromos áramot iparban és háztartásokban egyaránt felhasználták

- az első műanyagok

- gépkocsigyártás

Jelentős fejlődés ment végbe a pénzforgalom és a bankrendszer terén is: megjelentek a tőzsdék (pl. New York – Wall Street).

Folytatódott a vasútépítés (Orient Expressz, Transzszibériai Vasút), a vízi szállítás tökéletesítése (Panama-csatorna, Szuezi-csatorna).

Az átrendeződő világgazdaság vezető hatalmai az Egyesült Államok és Németország lettek. Anglia a 3. helyre szorult vissza.

 

AZ IPARI FORRADALOM KÖVETKEZMÉNYEI

 

1. Gazdasági fejlődés

2. A termelés megszervezése

- munkamegosztás elve (A. Smith): az egyetlen műveletre szakosodott munkás megjelenése (a bármire használható dolgozó helyett)

- taylorizmus (F.W. Taylor nevéből) vagy futószalag: a hatékonyság érdekében a dolgozó tevékenységéből ki kell iktatni a felesleges mozdulatokat.

3. A termelés növekedése

- legdinamikusabb ágazatok: textilipar, szénbányászat, fémkohászat, 1900 után pedig a gépkocsigyártás

4. A termelés koncentrációja

- létrejöttek a nagy ipari konszernek: Standard Oil, Ford, General Motors, Siemens, Shell stb.

- többségük multinacionális cég volt

5. Átalakult a gazdaság szerkezete

- iparosodás még az agrárországokban is

6. Városiasodás

- az iparosodás váltotta ki

- a nagyvárosok vonzották az embereket és a tőkét

- megjelent a városrendezés igénye is

7. Társadalmi átalakulások

- az arisztokrácia és a nagypolgárság háttérbe szorult

- a XIX. század végén megerősödött a középosztály, ide tartoztak: orvosok, ügyvédek, újságírók, tanárok, mérnökök stb. – jellemző rá az individualizmus (egyéni célok és vágyak elérése van a középpontban) és a fejlődésbe vetett hit.

- jelentős a faluról városra történő vándorlás és az ipari munkások számának állandó növekedése

- szociális törvényeket vezettek be a munkások helyzetének megkönnyítésére:

          - vasárnapi munkaszünet

          - 8 órás munkaidő

          - betegnyugdíj, rokkantnyugdíj, időskori nyugdíj

- megnőtt a politikai életbe bekapcsolódó személyek száma: megalakultak a munkáspártok és a szakszervezetek.

 

SZELLEMI ÉS MŰVÉSZETI IRÁNYZATOK

 

1. Eszmei irányzatok Az iparosodás korában megváltozott az emberek gondolkodása. Új irányzatok jelentek meg.

- August Comte létrehozta a pozitivizmust, amely a filozófia tudományos jellegű, racionális megközelítése és a tudomány pozitív szerepének hangsúlyozása életünk javításában.

- Charles Darwin kidolgozta az evolúcióelméletet.

- Freud és Jung a tudattalan szerepével foglalkoztak.

- Albert Einstein megalkotta a relativitáselméletet.

- W. James, a pragmatista megközelítés híve volt. Szerinte az az eszme az igazi, amelyik működik.

- Henri Bergson elutasította a valóság materialista és gépies magyarázatát. Az ő nézőpontjából az életösztön a fejlődés oka, az intuíció pedig a megismerés eszköze.

- Nietzsche elutasította a teljes objektivitást, szerinte az érzékeléssel lehet igazán megérteni a világot.

 

2. Audiovizuális forradalom A kultúra egyre több emberhez jutott el, tömegkultúra lett. Ebben szerepet játszott:

- kötelező elemi oktatás

- fényképezés

- mozi (Franciaországból indult, de igazi iparággá az Egyesült Államokban vált)

- rádió (Párizsi Rádió 1923-tól)

- írott sajtó terjedése (cenzúra megszüntetése, milliós példányszám, reklámok)

- könyvkiadók és népkönyvtárak.

 

3. Művészeti irányzatok A XIX. század jellegzetes pezsgése itt is megmutatkozott. Festészetben, irodalomban és zenében egyaránt újítottak.

- romantika – irodalomban történelmi témák, hőskultusz (Goethe, Walter Scott, Eminescu stb.), festészetben a természet szeretete, egzotikum, lelkiállapotok tükrözése (Géricault, Delacroix stb.), zenében (Chopin, Liszt Ferenc, Csajkovszkij stb.)

- realizmus – irodalomban a hétköznapi élet bemutatására törekedett (Balzac, Dickens, Tolsztoj stb.)

- impresszionizmus – festészetben érzelmeket, hangulatokat akart tükrözni, a tárgyaknak elmosódtak a körvonalaik (Renoir, Degas, Van Gogh, Gauguin stb.)

- kubizmus – a formákat töredezett módon mutatja be (Picasso)

- expresszionizmus – teljes eltávolodás a valóságtól, erőteljes színek, ritmusosság (Klee, Kandinszkij stb.)

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.