Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.05.16

19. A vallás a jelenkori világban

A kereszténység

3 nagy felekezet: római katolikus, ortodox és protestáns.

A katolikus egyháznak több kiemelkedő vezetője volt:

- XI. Pius – 1929-ben Lateráni Egyezmény az olasz állammal, így létrejött a Vatikán szuverén állama

- XXIII. János – 1962-ben a II. vatikáni zsinat összehívása, cél: a kor követelményeihez való igazodás, többek között a nemzeti nyelvű misézés elfogadása, az 1054-es kiátkozás feloldása

- II. János Pál – fontos szerep a kommunizmus kelet-európai összeomlásában, folytatta az ökumenikus nyitást, hivatalos látogatások ortodox többségű országokban (pl. Románia, Görögország).

Az ortodox egyházban 7 konferenciát tartottak. Korszerűsítették a naptárt, 1924. október 1-től áttértek az új időszámításra (október 1-jéből október 14 lett). Több előljárói (főpapi ) találkozó volt: Konstantinápoly (1992), Jeruzsálem (2000).

A protestáns felekezeteknél egyaránt megfigyelhetjük az egyesülési (Református Világszövetség, Lutheránus Világszövetség) és a különválási (sok neoprotestáns felekezet vált ki) tendenciákat.

2 súlyos csapást kellett a XX. században elszenvednie:

          - fasizmus – változatos megnyilvánulási formák

- a kommunizmus megpróbálta megfosztani a keresztény egyházakat kulturális szerepétől és a világi hatalom ellenőrzése alá vonni.

 

Az iszlám

A muzulmánok többsége Ázsiában él: Indonézia, Pakisztán, India, Banglades, Fekete-Afrika. Az arabok, a vallás elindítói kisebbséget képeznek (20%).

Heves viták (olykor véres összecsapások) voltak és vannak hagyományőrzők és modernek között.

Törökországban ment végbe a legjelentősebb iszlám modernizáció (Kemál Atatürk):

          - a kalifátus intézményének és a szerzetesrendeknek a felszámolása

          - világi iskolák

          - iszlám naptár helyett keresztény naptár bevezetése

          - arab írásjelek latin betűkkel való helyettesítése.

Iránban és Indonéziában is voltak hasonló próbálkozások. Iránban a sah rendszerét megbuktatta a főpapok által vezetett iszlám mozgalom (Khomeini ajatollah).

A konzervativizmus egyik központja az El Ashaz Egyetem Egyiptomban.

Fegyveres erőkkel is folyik az iszlám harca érdekei érvényesítéséért: Hamasz, Hezbollah, Iszlám Dzsihád.

 

A buddhizmus

A jelenkorban látványos megújuláson ment keresztül. A Maha Bodhi („Nagy Ébredés”) Társaság sok buddhista központot és kolostort állított helyre. Átvette a Bodha-Gaya szent helyen levő templomot, ahol a hagyomány szerint Buddha „megvilágosodott”.

1950 után megfigyelhető a jelen filozófiai és társadalmi irányzataihoz való közeledés.

A Dalai Láma, akit a kínai fenhatóság alatt levő Tibetben nem tűrnek meg, jelenleg Indiában él.

A buddhista világ központja Srí Lanka, itt működik a „Buddhisták Világszövetsége”.

 

A neoprotestánsok

A reformáció 3 fő ágából – lutheránus, kálvinista (református) és anglikán – a XVII-XX. századokban  egy sor újabb felekezet vált ki:

- kvékerek (reszketősök)

- baptisták (korábban anabaptisták)

- metodisták – szigorú erkölcsök (belőlük vált ki az Üdvhadsereg)

- adventisták – a szombatot ünneplik szünnapként, várják Jézus visszatérését

- pünkösdisták – céljuk a pünkösdkor született ősegyház helyreállítása.

 

Vallási ökumenizmus

A két világháború pusztításai váltották ki a felekezetek közeledését.

1948 Amszterdam – létrejött az Egyházak Világtanácsa

1962 New Delhi – az ortodox egyházak is beléptek az Ökumenikus Tanácsba

1962 II. vatikáni zsinat, ökumenizmusról szóló rendelet – elismerte a protestantizmus keresztény jellegét, 1054-es kiátkozás visszavonása.

Az elmúlt 40 év alatt a keresztény felekezetek többet közeledtek egymáshoz, mint az azt megelőző 400 évben.

 

Vallások közötti párbeszéd

Korábban misszionáriusok ill. hitvitázók közötti kapcsolatban nyilvánult meg. Ma ez kulturális kapcsolatok, turizmus, találkozók, megbeszélések útján valósul meg.

II. vatikáni zsinat – a katolikusok elfogadták, hogy Isten üdvözítő akaratát nem csak a zsidó és keresztény vallások által fejtheti ki.

1976 Líbia – 12 keresztény és 12 iszlám teológus nyilvános párbeszéde (400 fős közönség előtt) bebizonyította, hogy lehetséges a közeledés a két vallás között.

A protestánsok elsősorban társadalmi és művelődési területeken folytatnak párbeszédet a nem keresztény vallásúakkal, pl. 1970 Libanon, 1974 Srí Lanka stb.

Az ortodox egyházak kapcsolatot tartanak fenn az összes felekezettel, a nem keresztényekkel is.

 

Térítői hév és vallásosság

A világvallások közül elsősorban az iszlám és a buddhizmus szélesítette hittérítői tevékenységét.

A keresztény felekezetek közül a neoprotestánsok (pünkösdisták, Jehova Tanúi, mormonok stb.) a legaktívabbak.

Megjelent a baháizmus, iszlám eredetű vallás, amely szerint Jézus nem Isten fia, csak egy próféta, más különböző korokban élt vallásalapítókhoz (Krisna, Zaratusztra, Mózes, Mohamed) hasonlóan.

Olyan új vallási csoportok jelentek meg, amelyek ezoterikus vagy mágikus szertartásokat elevenítenek fel. Közös jellemzők:

          - papság elutasítása

          - közvetlen élmények szerzése

          - világvége-jóslatok stb.

Új, vallásokkal kapcsolatos kifejezések (karma, lélekvándorlás, újjászületés, aszcendens stb.) kerültek be a köztudatba. Ezeknek az irányzatoknak a képviselői a következő mozgalmak: az egyesítés egyháza, transzcendentális mozgalom, New Age, a hit gyülekezete stb.

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.