Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.09.19

IV. A mai tudomány

1. A MAI TUDOMÁNY

 

A tudományos és műszaki felfedezések üteme

 

A XX. század látványos felfedezései:

- fizika: radioaktivitás, röntgensugárzás, relativitáselmélet, kvantumelmélet, kozmikus sugárzás, atomszerkezet, atom- és részecskefizika

- csillagászat: csillagok belső szerkezete, galaxisok, világegyetem kitágulása, meteoritok szerkezete, kozmikus sugárzás, kvazárok, fekete lyukak, Hold és a bolygók meghódítása

- genetika: származás matematikai törvényei, génelmélet

- molekuláris biológia: az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű tanulmányozása

- társadalomtudományok: társadalom, embercsoportok és magatartásformák, az egyén és a társadalom, társadalmi és politikai kommunikáció, gazdasági és társadalmi szervezettség vizsgálata

- a II. világháború után a kibernetika és az informatika lettek a tudomány vezető ágai

- napjainkban a bio- és nanotechnológiák vannak divatban

→ Ma a természet és az ember valamennyi megnyilvánulását tudományosan vizsgálják, a mindennapi élet is egyre inkább a tudománytól és a technológiától függ.

 

A tudományos kutatás természete

 

A XX. században:

- a kutatás nagy és jól felszerelt laboratóriumokban folyik

- nagy létszámú kutatócsapatok dolgoznak itt

- az eredmények e csapatok közös erőfeszítéseinek köszönhetőek, nem pedig zseniális tudósok egyéni munkájának

- csak a legfejlettebb országok engedhetik meg maguknak a kutatást a tudomány valamennyi területén

- az EÁ kutatás terén is vezető hatalom

- az egyetemek, laboratóriumok, szakosodott kutatóintézetek állami, főleg katonai megrendeléseket teljesítenek, de dolgoznak a nagy kereskedelmi társaságok számára is

- sok nagy cég óriási összegeket fordít kutatásra

- új tudományágak jelentek meg

- az egyes tudományágak kölcsönösen hatnak egymásra

- meghatározó a tudósok és a politikai rendszer közötti viszony.

 

A tudomány önmagáról

 

Filozófusok, szociológusok és tudománytörténészek keresik a válaszokat a következőkre:

- mi a tudomány

- hogyan fejlődött

- hogyan hatnak egymásra a tudományos eszmék és elméletek.

A tudomány a világ szemlélésének egy módja lett.

A tudományfilozófia vizsgálatának tárgyai:

- a tudományos megismerés határai

- az elméletek érvényessége

- a tudomány viszonya a valláshoz és a megismeréshez.

A XX. századi tudományfilozófusok közül a legjelentősebbek:

1. Rajmund Popper

- falszifikáció fogalma: egy elmélet akkor tudományos, ha ellenőrizhető és cáfolható

- a tudomány fejlődése lineáris folyamat, minden elmélet progresszíven épül fel az előző elméletek alapján

2. Thomas Kuhn

- bevezette a paradigma fogalmát

- egy tudományág fejlődése egy adott paradigmán belül játszódik le és ha valami lerombolja a paradigmát, tudományos forradalom következik be, a régi paradigma pedig részben vagy egészében érvényét veszti

- a paradigmák egymástól különböznek

- egy paradigma más paradigmák bizonyos részeit elfogadja, más részeit viszont elutasítja

3. Paul Feyerabend

- a tudományos elméleteknek kevés közös pontjuk van, ugyanúgy, mint a művészeti irányzatoknak, nem kötődnek egymáshoz.

A szcientizmus szerint a megismerés csak tudományos kutatás által valósulhat meg. Az áltudományok közé sorolhatjuk, mert pl. ennek az irányzatnak a szellemében egy dohányfeldolgozó nagyvállalat érdekeit tudományosnak álcázott kutatásokkal próbálhatja meg alátámasztani.

 

2. A MŰSZAKI FEJLŐDÉS HATÁSA MINDENNAPI ÉLETÜNKRE ÉS KÖRNYEZETÜNKRE

 

Műszaki fejlődés és környezeti katasztrófa

 

A műszaki fejlődés negatív környezeti hatásokkal jár. A gyártási folyamatok során keletkezett sok ezer tonnányi hulladék szennyezi a levegőt, a vizeket és a talajt.

A környezetszennyezésért felelősök:

- személygépkocsik káros gázkibocsátása (nagyvárosokban hangszennyezés is)

- nukleáris technológiák (1986 Csernobil).

Következmények:

- globális fölmelegedés (üvegházhatás)

- sarki jégsapkák olvadása

- óceánok vízszintjének emelkedése

- életkörülmények romlása.

Az emberiség választhat a klb. technológiák azonnali kedvezményei és bolygónk hosszú távú védelme között.

Lépések: 1997 - 160 ország a kiotói egyezményben kötelezte magát, hogy 2008-2012 között 1990-hez képest 5,2%-kal csökkenti a szén-monoxid + még 5 káros hatású gáz kibocsátását. Az EÁ, amely e gázok 36,1%-át bocsátja ki, nem ratifikálta a szerződést.

 

A genetikai szennyezés

 

A genetikai kód megfejtése következtében új növény- és állatfajtákat tudnak kialakítani. Cél: nagyobb mennyiségű élelmiszer termelése. 1994-ben, az EÁ-ban dobták piacra az első genetikailag módosított növényt, egy paradicsomfajtát.

A környezetvédők elítélik a génmanipulációt, mert:

- hosszú távú hatása nem ismert

- felborítja az ökológiai egyensúlyt.

 

Az új technológiák hatása és a „digitális szakadék”

 

A leghatásosabb technológiák a kommunikációt és az információtovábbítást érintik:

- mobiltelefon

- internet.

Előnyök:

- gyorsabb üzletkötés

- az otthoni dolgokat is megkönnyíti

- lehetővé teszi, hogy bárhol dolgozzunk

- távoktatásban való részvétel

- szabad információszerzés és véleménynyilvánítás

Hátrány:

- a bizalmas információk bűnözők számára is hozzáférhetőek.

Mivel a fenti technológiák még mindig nincsenek mindenhol egyformán elterjedve, összeurópai programokat (pl. Europe 2005) vagy informatikai alapprogramokat (pl. „százdolláros laptop”) hoztak létre a „digitális szakadék” megszüntetésére.

 

3. AZ ÚJ TECHNOLÓGIÁK ÉS A SZABADIDŐ

 

A szabadidő

 

= az az idő, amely rendelkezésünkre áll, miután eleget tettünk munkahelyi, társadalmi és családi kötelességeinknek

Jellemzők:

- az emberek társadalmi és gazdasági helyzetének fontos mutatója

- az ötnapos munkahétnek köszönhetően mindenki számára hozzáférhető

- alkalmas a munkahelyi stressz levezetésére

Szabadidő eltöltési lehetőségek:

- turizmus

- bevásárlás

- színházi- és más előadások

- sport

- hobbikkal való foglalkozás

- szerencsejátékok

- autóversenyek.

Mindezek nem volnának lehetségesek egy ultramodern technológiai háttér nélkül.

 

Vakáció a világ végén

 

A II. világháború után megjelent nemzetközi turizmus a ’70-es években példátlan fejlődésnek indult. Az internet és a hitelkártya megkönnyíti az utazást.

 

A TV előtt ülve

 

Jellegzetességek:

- kedvenc műsoraik adásideje megváltoztatta az emberek napi időbeosztását

- ha nem tekinthetik meg a TV-ben, felveszik a számukra fontos adásokat DVD-re

- terjed az egészségre káros ülő életmód

- rossz hatás a gyerekekre

- fontos szerep az információközlésben, reklámban, szórakoztatásban

- demokratikus társadalmakban az állam nem avatkozik bele az egyes csatornák műsorpolitikájába, de azért létezik egy felügyeleti szerv (Romániában az Országos Audiovizuális Tanács)

 

Játékok, internet, internetes játékok

 

Általános jellemzők:

- az internet óriási adatbank és virtuális társadalom (mindenki olyan identitást választhat magának, amilyet akar)

- érdekes jelenség a bloggolás (személyes tapasztalatok, vélemények rögzítése egy internetoldalon)

- a számítógépes játékok legalább annyira elterjedtek, mint a TV

- egyes játékokból nemzetközi bajnokságok is vannak → elektronikus sport

- a függőség veszélye a fenti esetekben is fennáll.

 

ESETTANULMÁNY: ROMÁN HOZZÁJÁRULÁSOK A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA FEJLŐDÉSÉHEZ

 

A román tudósok szellemi hozzájárulása

 

- számos szakterületen úttörők voltak

- jelentőségüket az mutatja, hogy módszereket, eljárásokat, jelenségeket, vegyi folyamatokat, műszereket stb. neveztek el róluk

- tudományos címeket szereztek külföldi egyetemeken, de a többség visszajött Romániába, így hozzájárult a román gazdaság és művelődés fejlődéséhez

 

A román kutatás 1989 után

 

1989 után sok egyetemi hallgató, kutató és tudós ösztöndíjat szerzett külföldi egyetemeken. Többen külföldön kezdtek karriert építeni. Aggasztó a fiatal kutatók külföldi egyetemekre és kutatóintézetekbe (elsősorban EÁ és Kanada) való kivándorlása. A „brain drain” (agyelszívás) hazai okai:

- a kutatás elégtelen finanszírozása

- a pénzalapok hibás kezelése

- a kutatási eredmények szubjektív értékelése.

Az eltávozottak hazacsábítása igen nehéz, viszont szükséges, mert hozzájárul a gazdasági jóléthez.

 

A román tudomány helye ma

 

1958-ban E. Garfield megalapította a Tudományos Információs Intézetet (ISI – Institute for Scientific Information), melynek kutatási területe a tudományos közlemények hatásának tanulmányozása. 3500 tudományos folyóiratot követ figyelemmel az egész világon, ebből csak 6 román.

Az ISI felmérések alapján a legfontosabb nemzetközileg elismert román intézmények a következőek:

- Román Akadémia

- Atomfizikai Intézet

- bukaresti, iasi-i, kolozsvári egyetemek.

 

ESETTANULMÁNY : AZ ORVOSTUDOMÁNY FEJLŐDÉSE

 

Háború és orvostudomány kapcsolata

 

Ahol a tábornokok taktikája és stratégiája áldozatokat követel, a katonaorvosok próbálják helyrehozni a károkat.

A XVI. században Ambroise Paré francia sebész alkalmazta először a vérzéscsillapítás érelkötéses technikáját.

A II. világháború idején 2 nagy felfedezés született:

- penicillin - 1928-ban fedezte fel Alexander Fleming. Az orvostudomány ma már elképzelhetetlen antibiotikumok nélkül.

- DDT (diklór-difenil-triklóretán) – Paul Hermann Müller fedezte fel ezt a rovarölő szert, amely megakadályozta a rovarok által terjesztett fertőző betegségek (pl. kiütéses tífusz) terjedését a katonák között. 1962-ben egy amerikai biológus rámutatott a DDT rákkeltő hatására, ezért a mezőgazdaságban betiltották használatát.

A háború az orvostudomány sötétebb arculatát is megmutatta:

- náci orvosi kísérletek

- kommunista országokban politikai indíttatású elmegyógyászat.

 

Az orvostudomány fejlődése a második világháború után

 

Genetika – a meghatározó jegyek öröklődése, kromoszómák, DNS szerkezete, gének szerepe

Immunológia – a nyiroksejteknek az immunválaszban és az antitestképzésben kjátszott szerepe

Sebészet – szervátültetések (1967 – első szívátültetés)

Ideggyógyászat – alap: az idegrendszer működésének tanulmányozása

Szívgyógyászat – pacemakerek beültetése, koszorúér-bántalmak kezelése by-pass műtétek elvégzésével, szívbillentyű-műtétek, béta-blokáns gyógyszerek adagolása, rizikófaktorok megismerése

Onkológia – citosztatikus gyógyszerek a rák egyes formáinak (pl. leukémia) gyógyítására

Plasztikai sebészet – a háború következtében jelent meg, egyes emberek a lelki problémáikat próbálják megoldani valamely testrészük átoperálásával.

 

Az orvosi etika kérdései

 

A legtöbbet vitatott kérdések:

- etikus-e az anya kérésére végrehajtott terhességmegszakítás

- be kell-e teljesen tiltani az abortuszt

- etikus-e emberi embrióból vett szövetet felhasználni kutatási vagy gyógyászati célra

- jogunkban áll-e meghosszabbítani egy gyógyíthatatlan beteg szenvedéseit vagy orvosi segítséggel véget vetni a életének (eutanázia).

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.