Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.09.19

VI. A nemzetközi kapcsolatok

1. EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KONFLIKTUS

 

A XX. század: tényleges háborúk és hidegháború


A XX. század a fegyveres konfliktusok évszázada volt. Jellemzők:

- véráldozatok

- példa nélküli üldöztetések (rasszizmus)

- milliók lemészárlása (világháborúk)

- tömeges deportálások, szervezett népirtás (Holocaust)

1947-ben a keleti és nyugati tömb között kitört a „hidegháború”. A keleti tömb a Szovjetunió (Varsói Szerződés), a nyugati tömb pedig az Egyesült Államok (NATO) köré tömörült. Mindkét fél célja saját befolyásának növelése volt. Közvetlen fegyveres összecsapás kettejük között nem volt, csak kisebb konfliktusok a harmadik világ országaiban. A fegyverkezési verseny volt az egyik oka a kommunista tömb összeomlásának. A kétpólusú világ többpólusú lett, mások szerint egypólusú, az Egyesült Államokkal az élen. A demokrácia terjedése mellett megfigyelhető a nacionalizmusok és konfliktushelyzetek elszaporodása = instabilitás.

1945 után 4 típusú háború volt:

1. államok közötti

- nagyobb háborúk (pl. Izrael és az arab államok háborúi – 1948-1949, 1956, 1967 és 1973)

- kisebb háborúk (pl. Irak és Kuvait – 1990)

- fegyveres beavatkozások (a franciák Szuez ellen, a szovjetek 1956-ban Magyarországon)

2. felszabadító vagy függetlenségi háborúk

- Algéria 1954-1956

- Vietnam 1954-1973

3. elszakadási vagy egy adott államon belül a függetlenség elnyeréséért való háború

- Jugoszlávia 1994-1999

- Szovjetunió egykori tagországai 1994-1995

4. polgárháborúk

- Afganisztán 1978-1988.

→ A XX. században 175 millió ember pusztult el.



A hidegháború utáni konfliktusok. A terrorizmus

 

Samuel Huntington: két szuperhatalom közötti szembenállás helyett az elkövetkező évtizedekben civilizációk szembenállása fog következni.

A háború új, nem konvencionális formája terjed: a terrorizmus. Célpontok: bevásárlóközpontok, repülőterek. A terroristák szándékosan ártatlan embereket ölnek meg, céljuk a közvélemény figyelmének felhívása valamilyen számukra fontos ügyre. Politikai, vallási, faji és területi indokaik egyaránt lehetnek. Kis számuk megnehezíti elfogásukat. A terrorizmus komolyan veszélyezteti egyes országok, Egyiptom, Izrael, Törökország, Ciprus gazdasági bázisát, mivel ezek az országok részben a turizmusból élnek.

A legismertebb: az iszlám terrorizmus (WTC - 2011. szeptember 11, London - 2005. július 7).

Jelentősek az etnikai konfliktusok is, amelyek elsősorban a soknemzetiségű volt kommunista országokban vannak jelen.

 

ESETTANULMÁNY: ROMÁNIA ÉS A XX. SZÁZADI REGIONÁLIS KONFLIKTUSOK

 

Románia és szomszédai

 

2007-ben Románia EU tag lett. Szomszédaival alapszerződéseket kötött az eddigi nézetkülönbségek kiküszöbölése érdekében.

 

A Bulgáriával való ellentétek

 

1908-ban Ausztria-Magyarország annektálta Boszniát és Hercegovinát, ami kiváltotta Szerbia haragját. Azért, hogy Szerbiát kordában tartsa, Ausztria-Magyarország  a 2. Balkán-háborúban (1912-1913) Bulgáriát támogatta. Románia Bulgária ellen harcolt, így a háborút lezáró bukaresti békében megszerezte a Kadrilatert.

Bulgária sohasem nyugodott bele a Kadrilater elveseztésébe, amelyet 1940-ben vissza is szerzett.

 

A két világháború közötti regionális szövetségek

 

Az 1918 utáni román külpolitika legfőbb célja Nagy-Románia területi épségének megőrzése volt.

Miután Magyarországon 1919. március 21-én kikiáltották a tanácsköztársaságot, megindult a románok elleni ellenségeskedés. Románia erre megtámadta a tanácsköztársaságot és elfoglalta Budapestet. Így elhárította Erdély elvesztésének veszélyét, melynek Romániához való csatolását a trianoni béke szentesítette.

A biztonság és stabilitás megőrzése érdekében regionális szövetségek tagja lett:

1. Kisantant (1920-1921) – Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia

2. Balkán-paktum (1934) – Románia, Jugoszlávia, Görögország és Törökország.

 

Kapcsolatok a Szovjetunióval

 

A szovjetek által lefoglalt román nemzeti kincstár és Besszarábia miatt 1918-1934 között a román-szovjet diplomáciai kapcsolatok szüneteltek.

1929-ben Románia és a Szovjetunió aláírta a moszkvai megállapodást, melyben a szovjetek kötelezettséget vállaltak, hogy a szomszédaikkal való nézeteltérések megoldására nem folyamodnak erőszakhoz.

Nicolae Titulescu külügyminiszter kölcsönös segélynyújtási egyezményt akart létrehozni a két ország között, de Titulescu 1936-os lemondatása után a szovjetek nem folytatták a tárgyalásokat.

 

Nagy-Románia összeomlása

 

1939. szeptember 1 – Németország megtámadta Lengyelországot és ezzel kitört a II. világháború. Románia nem avatkozott be közvetlenül a háborúba Lengyelország oldalán, de támogatást nyújtott a lengyel kormánynak, menedéket az államelnöknek és a hadsereg egy részének.

1940-ben országunk néhány hónap alatt elveszített kb. 100 000 km2-t és 6,8 millió lakost:

- a Szovjetunió megszerezte Besszarábiát, Észak-Bukovinát és Herţa tartományt

- Magyarország megkapta Észak-Erdélyt

- Bulgária visszakapta a Kadrilatert.

 

Az 1945 utáni külpolitika

 

A II. világháborúban Románia 1941-1944 között a szovjetellenes, 1944-1945 között a Hitler-ellenes fronton harcolt, mégis szovjet megszállás alá került. Ez új politikai rendszert hozott magával:

- 1949-ben Románia tagja lett a KGST-nek

- 1955-ben a Varsói Szerződésnek

- 1956-ban részt vett a magyar forradalom leverésében

- segédkezett a Tito elleni propagandaháborúban.

→ 1958-ban a Szovjetunió kivonta csapatait Románia területéről.

 

Geopolitikai változások 1989 után

 

A Szovjetunió felbomlása után Romániának új szomszédai lettek:

- Ukrajna

- Moldovai Köztársaság

Ukrajnával nem túl jó a viszony a következők miatt:

- jelenleg Ukrajna birtokolja Észak-Bukovinát (amely a Szovjetunió része lett 1940 után)

- nézeteltérések voltak a Bisztroje-csatorna megépítése és a fekete-tengeri kontinentális talapzat körülhatárolása miatt

Moldova, a „második román állam”, ezért Románia különleges kapcsolatokat ápol vele.

1991-ben elkezdődtek a jugoszláviai háborúk, amelyek Jugoszlávia széteséséhez vezettek. Románia betartotta a NATO által Jugoszlávia ellen bevezetett gazdasági embargót, ami jelentős veszteségekkel járt számára.

 

ESETTANULMÁNY: ROMÁNIA ÉS A VARSÓI SZERZŐDÉS

 

A Varsói Szerződés rövid története

 

Teljes név: Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződés.

Jellemzők:

- a kelet-európai kommunista országok katonai szövetsége

- a NATO ellenpólusaként jött létre Varsóban 1955. május 14-én Nyikita Hruscsov kezdeményezésére

- nyolc tagország: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió

- 1991. március 31-én megszűnt, 1991. július 1-én a prágai találkozón hivatalosan is feloszlatták.

Legfontosabb határozatok:

- kölcsönös segélynyújtás – ha egy vagy több országot támadás érne

- nem avatkoznak egymás belügyeibe

- szuverenitás, nemzeti függetlenség tiszteletben tartása

→ Az utolsó kettőt nem tartották be: 1956 – Magyarország, 1968 – Csehszlovákia.

Érdekesség:

- Albánia a szovjet-kínai szakítás idején Kína oldalára állt, 1961-től megszűnt aktív tag lenni, 1968-ban pedig kilépett.

 

Románia, az engedetlen szövetséges

 

Országunknak, mivel szovjet érdekövezetben feküdt, nem volt más választása, minthogy aláírja a Varsói Szerződést. 1956-ban támogatást nyújtott a Szovjetuniónak a magyar forradalom elfojtásában, így 1958-ra az egyetlen ország lett, melynek területén nem állomásoztak szovjet csapatok.

A Romániára gyakorolt szovjet befolyás a ’60-as évektől fokozatosan gyengült. Az ország 1964-től nagy mértékben független külpolitikát folytatott. Jellemzői:

- nyitás keleti viszonylatban Kína és Jugoszlávia, nyugati viszonylatban pedig Franciaország, az NSZK, de az Egyesült Államok felé is (Nixon 1969-es látogatása)

- 1968-ban nem vett részt Csehszlovákia lerohanásában

- 1969-től következetesen elutasította, hogy közös hadgyakorlatokon vegyen részt és hogy ilyeneket rendezzen a saját területén

- kiépítette saját hadiiparát.

 

Románia kilépése a szerződésből

 

Az 1989-es események nem irányultak a Szovjetunió ellen. Bukarest akkor még nem akarta a Varsói Szerződés és a KGST felszámolását.

A külügyminisztérium csak 1991. február 1-én jelentette be a Varsói Szerződés megszüntetéséről szóló megállapodást.

A Varsói Szerződés 1991. július 1-én számolta fel önmagát, a kommunista tábor belső gyengeségeire hivatkozva. Felbomlása nem vonta maga után nagy ellenlábasa, a NATO felbomlását is, sőt a NATO fejlődésének új szakaszába lépett.

1999. március 12-én a Varsói Szerződés néhány volt tagországa (Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország) belépett a NATO-ba.

2004-ben Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia mellett Románia is NATO tag lett. Ez megszilárdította Románia biztonságát és védelmi képességét.

 

2. KONFLIKTUSMEGOLDÓ INTÉZMÉNYEK, MECHANIZMUSOK ÉS POLITIKÁK MAI VILÁGUNKBAN

 

Az ENSZ ma

 

Elődje: Nemzetek Szövetsége (Népszövetség), 1920-1940 között (formálisan 1946-ig) működött. Nem tudta megakadályozni a II. világháború kirobbanását, ezért feloszlatták.

1945. április 25 – létrejött az ENSZ. Legfontosabb adminisztratív szervek:

1. Közgyűlés – 191 tagállam küldötteiből, ajánlások a tagországoknak és a Biztonsági Tanácsnak, fontos határozatoknál 2/3-os többség, egyéb kérdésekben egyszerű többség szükséges.

2. Biztonsági Tanács – 5 állandó (Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország) és 10 nem állandó tagja van. Az utóbbiakat a Közgyűlés választja 2 évre, évente ötöt, földrajzi elosztás szerint. Fő feladat: a nemzetközi béke és biztonság fenntartása.

3. Titkárság – élén az 5 évre választott főtitkár áll.

Az ENSZ főleg a hidegháború konfliktusaiba avatkozott bele és a harmadik világ felszabadítási harcaiba.

1988-ban Nobel-békedíjjal is kitüntették.

 

Egy új világrend?

 

1991-ben véget ért a hidegháború, tehát az általa kialakított világrend is.

A NATO megpróbált az ENSZ helyére lépni, de mivel egyre hangsúlyosabban az amerikai érdekeket érvényesítette, csökkent a tekintélye a világban.

NATO-bevatkozások:

- Jugoszlávia területén

- 2001. szept. 11 után Irakban.

 

A NATO és a „pax americana”


„pax americana” = amerikai béke, a II. világháború befejezése óta eltelt időszakot jelőli, amelyben nem volt egyetlen jelentősebb konfliktus sem a nyugati országok között és atomfegyvert sem használtak

Ez az időszak megegyezik az Egyesült Államok politikai, gazdasági és katonai világhatalmának kialakulási idejével. Katonai szempontból a NATO jele alatt volt.

A NATO 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége. 1949-ben alapították. Célja az volt, hogy Európát megvédje a kommunizmussal szemben. Később az európai biztonság és stabilitás kiterjesztésével foglalkozott. Fontos szerepe volt a válsághelyzetek kezelésében.

A békepartnerség a szövetség és partnerei között felmerülő biztonsági problémák gyakorlati megoldásának eszköze.

Különleges partneri kapcsolat van Oroszország és a NATO között, amely a Kölcsönös Kapcsolattartási, Együttműködési és Biztonsági Alapokmányban öltött testet. Közös cél: a béke és stabilitás Európájának fenntartása.

Ukrajna is fontos és értékes partner a biztonság és a közös demokratikus értékek fenntartásában.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.