Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


VII. A vallás a mai világunkban

2010.09.19

1. A VALLÁS A MAI VILÁGUNKBAN

 

Szekularizáció és laicizálás

 

A XIX-XX. századot a társadalom lassú szekularizációja (= világivá válása) jellemezte. Ez a folyamat több forrásból is táplálkozott:

- felvilágosodás és francia forradalom

- ipari forradalom és városiasodás, amely a modern tudomány fejlődésével járt

- kommunizmus (ateista rendszer).

 

Mozgósító erő

 

A XXI. század elejére úgy tűnt, a tudomány nem képes az ember valamennyi félelmére választ adni, az ideológiák szintén csődöt mondtak. Az emberek ezért a valláshoz fordultak. A történelmi egyházak mellett nagy mértékben aktivizálódtak a szekták. A főbb világvallások a következők:

1. kereszténység

3 nagy felekezet:

- katolikus

          - centralizált (pápa)

          - nyitott a modernitás felé

- protestáns

          - lutheránus, református, baptista, metodista egyház

          - részben az anglikán is (katolikus szertartásrenddel)

- ortodox

          - 15 önálló nemzeti egyház

A keresztény egyházak a mai világ számos problémájával foglalkoznak: abortusz, klónozás, nők társadalmi helyzete stb.

2. iszlám

- nincs igazi papsága

- a szunnitáknál az imám csak vezeti az imádkozást, a síitáknál a mollah Korán-szakértő (legtekintélyesebb: ajatollah)

3. judaizmus

- az első nagy egyistenhívő vallás

- Izrael megalapításáig a zsidók diaszpórákban éltek

4. hinduizmus

- India többségi vallása

- fő istenek: Brahma, Visnu, Siva

5. buddhizmus

- Buddha tanításain alapul

- Indiában már a középkorban kiveszett

- Délkelet-Ázsiában, Kínában, Japánban és Koreában van elterjedve

6. sintoizmus

          - a japánok ősi vallása

          - államvallás, amely előírja az istenek, az ősök és a természet tiszteletét

7. taoizmus és konfucianizmus

          - inkább életmódok, mint vallások

8. animizmus

- lelkekben és szellemekben való hit

- a hagyományos afrikai és ázsiai társadalmakban őrződött meg.

 

Napjaink vallási konfliktusai

 

A vallás fontosságát mutatja, hogy napjainkban a konfliktusok helyei a vallások találkozásának vonalán helyezkedtek el:

- Koszovó (muzulmánok és ortodoxok)

- Kasmír (muzulmánok és hinduk)

- Kelet-Timor (muzulmánok és katolikusok)

- Csecsenföld (muzulmánok és ortodoxok).

Ugyanakkor felerősödtek az ökumenizmusra irányuló törekvések.

Az alkotmányos országokban védelmezik a vallásszabadságot és a szabad felekezetválasztás jogát.

 

2. A ZARÁNDOKLAT

 

A vallási és a világi zarándoklat

 

Már a kereszténység előtt voltak olyan szent helyek, ahová egy adott vallás követői szívesen elzarándokoltak, pl.

- Egyiptomban Karnak, Théba

- Görögországban Delphoi.

A kereszténység első évszázadaiban felkeresték:

- az ó- és újszövetségi bibliai helyeket

- vértanúk és szentek sírjait

- híres szerzetesek lakóhelyeit.

Zarándoklat:

- utazás, melynek során a hívek kegyeletük kifejezésére szent helyeket keresnek fel

- hála vagy megtérés kifejezése

- fogadalom valamilyen kérés teljesítéséért, pl. gyógyulás súlyos betegségből.

Vannak „világi”, azaz civil zarándoklatok, pl. az amerikaiak számára Washingtonban a Függetlenségi nyilatkozat megtekintése.

 

A világ jelenlegi szent helyei

 

Buddhizmus

- India: Bódh Gajá, Buddha megvilágosodásának szent helye. Itt ma a Mahabodhi templom áll.

Tibeti buddhizmus

- Tibet, Lhásza, Dzsokhang-templom, a tibeti buddhizmus legszentebb helye.

Kereszténység

- Izrael, Jeruzsálem, Szent Sír temploma, a helyet, ahol a hagyomány szerint Jézus teste feküdt, márványtábla jelöli.

Katolicizmus

- Vatikán, Szent Péter Székesegyház, itt őrzik Szent Péter, az első pápa relikviáit.

- Spanyolország, Santiago de Compostelában Szent Jakab sírja

- Itália, Assisi, Szent Ferenc sírja

- Franciaország, Tours, Szent Márton sírja

- Németország, Fulda, Szent Bonifác sírja

- Anglia, Canterbury, Becket Tamás sírja

- Írország, Downpatrick, Szent Patrik sírja.

Iszlám

- Szaúd-Arábia, Mekka, Kába-szentély, minden muzulmánnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia ide

Judaizmus

- Izrael, Jeruzsálem, Siratófal (ennyi maradt meg a második templomból)

Romániai zarándokhelyek

- Bukovina, Voroneţ, Suceviţa, Putna, Moldoviţa

- Olténia, Tismana, Cozia, Hurez, Ditr-un lemn

- Dobrudzsa, Celic Dere, Dervent, Szent András-barlang

- Erdély, Remete, Füzesmikola

- Bukarest, Stavropoleos-templom, a Patriarchátus.

 

3. AZ ISZLÁM FUNDAMENTALIZMUS

 

Az iszlám fundamentalizmus megjelenése

 

A muzulmán világban a vallás egyre erőteljesebben van jelen. A fundamentalizmus fontos összetevője az iszlám újjászületésnek. Jellemzők:

- visszatérés az iszlám törvényekhez

- modernizáció elfogadása

- nyugati kultúra elutasítása

- iszlám szabályok betartása (nők testének teljes elleplezése, alkoholfogyasztás tilalma).

Az arab államok gazdasági erejüket a nyersolajra alapozzák, szellemiségüket a vallásra.

A XX. században több, részben vallási eredetű konfliktusra került sor:

- arabok és zsidók között a feszültség Izrael 1948-as megalakulása óta tart, 4 háború volt

- India és Pakisztán vitatott kérdése, hogy hová tartozik Kasmír

- Afganisztánban a szövjet megszállók elleni harc 1979-1989 között az iszlám nevében folyt.

Az iszlám megerősödött, amikor Iránban Khomeini ajatollah került hatalomra (= teokratikus köztársaság). Mikor Khomeini kinyilvánította az iszlám terjesztésének szándékát az ország határain túlra, a szekularizált Irak megtámadta Iránt. A háború 8 évig tartott (1980-1989 között), Irak győzött, Khomeini meghalt, de az iszlám fundamentalizmus fennmaradt.

 

Megoldás a laikus állam?

 

A fundamentalista rendszerek ideológiává tették a vallást, az állam intézményeit pedig alárendelték az egyházi intézményeknek. Felléptek az iszlám ellen intézett vélt támadások ellen, pl.

- Salman Rushdie író meghurcolása, még vérdíjat is kitűztek a fejére

- az ún. „plakátháború”.

Voltak olyan muzulmán vezetők vagy politikai mozgalmak, amelyek modernizálni akarták az országukat, pl. Musztafa Kemal Atatürk Törökországban, Bumedien Algériában és a Baath-Párt Szíriában és Irakban, de ezek kisebbségben maradtak.

Az iszlám világon kívüli fundamentalizmus legvéresebb formája 2011. szeptember 11-én a World Trade Center ikertornyai elleni merénylet volt, melyet háború követett Irak ellen. Szaddám Huszein rendszere összeomlott, magát a diktátort is kivégezték.

 

Az iszlám összeférhetetlen a demokráciával?

 

A fanatikus fundamentalizmus továbbélt és megmutatkozott/megmutatkozik napjainkban is a nemzetközi terrorizmusban. Ez nem vezethet a civilizációk közötti szorosabb kapcsolatokhoz.

Másrészről a muzulmánok is csalódottak, Irak és Afganisztán lerohanását nem úgy fogják fel, mint a hit védelmében indított felszabadítási háborút. Ahogyan a nyugatiakat hívatlan vendégnek tartják az iszlám országokban, a Nyugaton élő muzulmánok sem tekintik magukat befogadottnak/elfogadottnak.

 

ESETTANULMÁNY: XX. SZÁZADI EGYHÁZI ÉPÍTÉSZET. REMEKMŰVEK

 

A Sagrada Familia

 

A XIX. század végén nagy változások mentek végbe az építőművészetben is. Elterjedt a szecesszió (art nouveau, Jugendstil), melynek legnevezetesebb építészeti eredménye a Sagrada Familia (Szent Család) templom volt Spanyolországban. Eredetileg Fr. De Paula de Villar tervezte neogótikus stílusban, de 1884-ben átvette tőle a munkálatokat Antonio Gaudi, aki 1926-ig vezette azokat, mikor autóbaleset áldozata lett. Az épület ma is befejezetlen, ezzel együtt Barcelona legfőbb látványossága, évente rengeteg nézőt vonz.

Gaudi úgy próbálta meg művészetében ötvözni az építészetet a természettel, hogy a templom azt a látszatot keltse, nem felépítették, hanem mintegy „kinőtt” a földből.

 

A Ronchamp-i kápolna

 

A második világháború után egy új művészeti irányzat jelent meg: a funkcionalizmus. A kor építészeinek számára az épület által betöltött funkció fontosabb volt, mint a díszítés. Az általuk tervezett épületek rendkívül egyszerű mértani formákat nyertek (kocka, derékszögű alakzatok stb.)

A Ronchamp-i (Kelet-Franciaországban található) kápolnát Le Corbusier, neves francia építész tervezte. Különlegessége abban rejlik, hogy egyáltalán nem emlékeztet a keresztény templomokra. 1950-1955 között épült fel. Le Corbusier arra törekedett, hogy az ember és a természet, az épület és környezete közötti kapcsolat nyilvánuljon meg. Olyan épületet alkotott, amelynek az esetében nem beszélhetünk kimondott építészeti struktúrákról, hanem egy vasbetonból és téglából megépített építészeti-szobrászati formáról.

 

ESETTANULMÁNY: FELEKEZETI SOKFÉLESÉG ROMÁNIÁBAN

 

Romániai vallásfelekezetek

 

A román kormány hivatalosan 18 vallásfelekezetet ismer el. Mások is szabadon működhetnek, de nem részesülnek állami támogatásban. A legtöbb felekezetnek az egész ország területén vannak hívei, mások viszont csak bizonyos részeken tömörülnek.

A következő fontosabb felekezeteket említhetjük meg:

1. Román ortodox felekezet

- legtöbb hívő

- az ország egész területén laknak ortodoxok

2. Román evangéliumi felekezet

- a korai kereszténység egyszerű, természetes vallását gyakorolják

- nincs papi hierarchia

3. Örmény felekezet

- főleg Moldvában és Dél-Romániában élnek

- hasonlít az ortodox valláshoz

4. Lipován felekezet

- az orosz ortodoxok leszármazottai tartoznak ide

- Moldvában és Dobrudzsában élnek

5. Iszlám felekezet

- a török-tatár népesség vallása

- Délkelet-Romániában és Dobrudzsában élnek

6. Görög katolikus felekezet

- 1698-ban alakult Erdélyben, miután az ortodox papság egy része egyesült Rómában

- erős közösségük van Moldvában is

7. Római katolikus felekezet

8. Kálvinista (református) felekezet

9. Lutheránus felekezet

- Luther Márton tanain alapul

- hívei főleg az erdélyi szászok között vannak

10. Ágostai hitvallású evangélikus felekezet

- Erdélyben Johannes Honterus szervezte meg

11. Unitárius felekezet

- egy és oszthatatlan Istenben való hit

- Jézus Krisztust embernek tartják

12. Baptista felekezet

- hit tekintetében egyetlen tekintélyt ismer el: a Bibliát

- csak lelkipásztorok vannak, mindenki önmaga papja

13. Pünkösdista felekezet

- Romániában 1922-ben jelent meg

- a hitélet alapja a hívők személy szerinti megtérése

14. Hetednapi adventista felekezet

- hetedik (munkaszüneti) napként szombatot ünneplik

15. Izraelita felekezet

- zsidók vallása

16. Evangéliumi keresztények felekezete

- az egész életnek összhangban kell lennie az evangéliummal

17. Jehova tanúi

- Isten = Jehova

- mindenen a Sátán uralkodik, az Armagedonnal vívott csata után csak Jehova tanúi maradnak meg, akik uralkodni fognak a Földön.

 

A románok vallásossága

 

2005 kutatás szerint:

- 1% jár naponta templomba

- 3% hetente néhány alkalommal vesz részt misén

- 19% hetente egyszer megy templomba

- 17% havonta néhányszor

- 34% csak karácsonykor és húsvétkor

- 11% egyáltalán nem jár templomba.

Az egyház az az intézmény, amelyben az emberek leginkább megbíznak.

 

A román ortodoxizmus és Európa

 

Az ortodox vallásra már nem mint Európa katolikus és protestáns részétől elválasztó tényezőre tekintenek.

II. János Pál pápa 1999-ben Romániában jártakor a következőket mondta: „Kelet és Nyugat közötti hídország, Közép-Európát a Kelettel összefogó kapocs.”

George W. Bush amerikai elnök 2002-ben mondta: „Románia oly mértékben fogja erősíteni a NATO-t, amilyen mértékben sikerül majd betöltenie azt a szerepét, hogy összekötő kapocs legyen Oroszország felé.”

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.